Legfrissebb történetek

tavaszi lehangoltság

Téma címkék: borderline , pörgés , tavaszi lehangoltság , szociopátia  

<!-- @page { size: 21cm 29.7cm; margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } --> <!-- @page { size: 21cm 29.7cm; margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } -->

Ugy erzem teljesen elveszett vagyok. Főleg tavasszal. Nemtudom miért. De mindeg tavasszal kell rámtörjön valami csúnya depresszió. Mindig...minden évben. Talán hónapokkal ezelőtt mertem remélni, hogy ez évben megkimél. De nem tette. Az életvidám lányból, akinek mindennap jó kedve volt, aki tele volt élettel és energiával, jobban, mint bárki más, Aki bármelyik percben gondol egyet és képes lenne megmászni a Mount Everestet, elszökni otthonról, vagy csinálni valami hülyeséget, tavaszra mindig lehangoltabb lett. Senki sem tudott lehagyni, megelőzni. És nem volt ember, aki olyan lett volna, mint én. És ez volt a baj, emiatt érzem magam mindig egyedül. A társaságba, a baráti körömbe mindig jókedvet hoztam...de ők nem olyanok, mint én. Nem vágynak új dolgokra, nem vágynak élményekre. Elég nekik ha mindennap bemennek ugyanabba a bárba és megisznak egy sört a barátokkal. Ez nekik elég. Én sosem vágytam ilyenre.

<!-- @page { size: 21cm 29.7cm; margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } -->

Utálok sirni, aggódni, panaszkodni, utálok a szemükben valami lenni, ami tudom, hogy nemvagyok. Néha utálom őket, néha szeretem. De mindenképp csodálom azt az embert, aki nem mindig a tömeg és a hatalom oldalán áll, hanem kitart valami mellett, ami neki fontos. Az ilyenekre mindig is felnéztem.

És jómagam úgyérzem, mint az oroszlánok közé keveredett cápa. Jól elvagyok velük, de mindig hiányzik a tenger. De nem tudom hogyan érhetném el.

2010.03.11 16:30 | Shawna

Tegnap voltam pszichiáternél...

Téma címkék: Depresszió  

Ígértem, írok minden orvosi találkáról:)  Ugye én még nem vagyok diagnosztizált Borderlein, lehet, hogy másféle személyiségzavarom (is)van.   Mindenesetre nárcisztikus vagyok, de tutira. Na, de pszichológus, pszt.   Kérdezte, hogy érzem magam, milyen gyógyszert írjon fel.  És megbeszéltem vele, hogy nem kell antidepresszáns, csak alkalomszerűen szedek egy nyugtatót-ha olyan helyzetek állnak elő, amik előhívják belőlem a szorongást/depressziót.  Ezek a helyzetek akkor jelentkeznek, ha nem tudom okosan lereagálni a környezetemből jövő negatív ingereket-becsmérlés, frusztráció-nem vagyok még elég erős és úgy érzem, az emberekkel való kommunikációm sincs rendben. Nagyon könnyen elkezdek bárkivel beszélgetni buszon, boltban, akárhol, de amint komolyodna az ismertség, ahogy "bele kéne vinni a személyiségemet is"(pszichológusom fogalmazott így), akkor máris megfeneklik a beszélgetés....  Nos, dolgozok magamon, gondolkodok, mert nem érzem magam jól a bőrömben.  Sziasztok!

Sorstársaimnak

Téma címkék:

Köszönöm a hozzászólásokat! Jocóka vagyok és elgondolkoztató, hogy ennyien szenvedünk ebben az állapotban !Szándékosan nem írtam, hogy betegség, idézvén egyik hozzászólót. Zsu írja, hogy többet szeretne megtudni rólam, de az az érzése, hogy zárkózott vagyok, magamba fojtok dolgokat. Ez lehet, hogy így van, de nem mindig! Ez akkor fordul elő, amikor előjönnek azok a pocsék érzések, tudjátok mire célzok, sajnos. Másképpen egy nagyon vígkedélyű gyerek vagyok, de nem merem túlzásba vinni, nehogy átessek a ló tulsó felére! Általában reggel, délelőtt vagyok pocsékul, kb.10 óráig, addig tart az a pocsék szédülésérzés, bizonytalanság, szorongás, stb. általában minden nap! Hogy tudjak ebből kilábalni? Mondtam a dokinak is, ő azt mondta, hogy ez a betegség egyik jellegzetessége és el fog múlni. De mikor? Mert kezd a dolog zavarni! Van ilyen helyzetben valamelyiketek, illetve volt? és ha volt akkor hogy lábalt ki ebből ? Kedves Zsu ! Most nem akarlak untatni azzal, hogy mesélyek magamról, ezt egy másik alkalommal, de annyit elárulok, hogy ismétlem nem vagyok annyira zárkózott, csak nagyon zavarnak ezek a rossz érzések és nagyon megszeretnék szabadulni ezektől.Addig is elfogadok minden pozitív tanácsot! Köszi és gyógyulást ? esetleg kilábalást inkább ebből a szörnyű állapotból!!        

2010.03.08 10:31 | jocoka

Pikkelysömör

Téma címkék: Pikkelysömör  

Üdv mindenkinek:

Elnézést kérek az előző levelemben valóban nem írtam le Dr NŐ és a kóráz nevét

de abban a tudatban  vagyok hogy nem lehet leírni.

Mint ahogy közöltem véletlenül kerültem hozzá mivel a fülészeten jártam

és  gyors ellátás után kerültem mert bővsn maradt időm.

Ugyan március 23 án megyek ismételten megköszönni a gyógyulásom

Nem vagyok biztos benne ,hogy a nevét pontosan tudom de a Szent Rókus Kórház v em. bőrgyógyászat

Dr Fekete Csilla  de ismétlem ,nem biztos a" fekete" elnézést  23 a után biztosan megirom

tisztelettel : Lilien

Kiközösítve

Téma címkék: Depresszió  

Mai gondolataimat azért osztom meg Veletek, mert szerintem képet ad arról, hogy érezhet egy majdnem biztos borderlein-beteg.   Két éve írok blogot az interneten-tudjátok már, mindig megírom-és képzeljétek, tegnap rábukkantam  egy olyan blogra, aki az én nevemet, a Zetort használja.  Úgy érzem, gúnyt űz belőlem, pedig állítólag régebb óta blogol, mint én.  De szerintem nincsenek ennyire véletlenek.  Meg is írtam ezt a saját blogomba, írtam emailt a névrokonnak-nem válaszolt, csak hirtelen bejött egy új kommentező, hogy hülyét csinálok magamból...Valahogy mindig úgy érzem, hogy az emberek ellenem nagyon könnyen megtalálják a közös hangot.  Akárhányszor fölmegyek fórumra, akkor is egyből ellenem szerveződik egy kis klikk...Már meguntam az embergyűlölő létet, már mindent a borderline-ra kenek, hogy biztos velem van a baj...

Borderline bejárós terápiás csoport indult Budapesten!

Téma címkék: borderline , Borderline  

Sziasztok!

37 éves nő vagyok.

Engem is Borderline-nal diagnosztzáltak, bár igen későn, csak néhány éve. Azóta járok egyéni terápiába (Módosult tudatállapot terápia), ami, úgy érzem, nagyon hatékony. Most nem ítrom le, hogy miken mentem keresztül -mindenen, ami csak elképzelhető..

Azért írok nektek, mert elindult egy terápiás csoport Budapesten, kifejezetten borderline-oknak, a neve Dialektikus Viselkedés Terápia. Nem probléma-fókuszú, hanem sokkal inkább készség-fejlesztő: az a célja, hogy (kommunikációs, és egyéb) módszereket tanítson meg, amik kontrollálhatóvá teszik magunk számára a betegséget, és elősegítik a beilleszkedést a társadalom nevű gépezetbe.

Már 3 alkalommal voltam (kicsi csoportról van szó, általában 5-6-an vagyunk jelen), és jól érzem magam ott. :-) Olyan kicsit, mintha hazaértem volna: mindenki belülről tudja, érti, hogy miről beszélek.. Ez is nagyon klassz, meg az is, amit tanulunk - gyakorlunk.

Gyertek el Ti is! Hétfőnként van a VIII. ker. Nap u. 25. szám alatt, 17h-től 20.30-ig. Egy alkalom 3000Ft.

Még nem kérdeztem meg a csoportvezetőt, hogy megadhatom-e egy ilyen nyilvános fórumon a számát, de legközelebb megkérdezem.

De gyertek bátran oda akár kezdésre, örülni fogunk nektek!

Üdv, és minden jót (jobbat) mindenkinek!

Dóra

2010.03.04 18:58 | irodi
< 1 2 3 4 5 Következő

Ossza meg Ön is betegsége, felépülése történetét!

Olvassa el sorstársai sztorijait, csatlakozzon az Önt érdeklő betegségek közösségéhez vagy keressen megbízható forrásokból.

Ha technikai kérdése van, írjon nekünk!
Belépés

Legfrissebb hozzászólások

Hívja meg ismerősét a várószobába!

Támogatott közösségek

 
webdesign: ydea.hu