ÜDV MINDENKINEK!

A napokban volt endoszkópos vesekő eltávolításom(PCNL) és mivel a műtét előtt átkutatva a nettet szinte csak hivatalos információ van az eljárásról,de semmi infó hogy mi fog történni ekkor meg akkor de legfőbb képen ami általában a legjobban izgatja a pácienseket,a kényelmetlenség a fájdalom és még amiről nem szól a fáma.Tehát ami leginkább megviseli az embert az a fájdalom,ezt egy 1-töl 10-es skálán fogom osztályozni,úgy hogy az 1-es szintű fájdalom legyen egy injekció vagy vérvételi szúrás fájdalma,a 10-es pedig egy vese görcs fájdalom.Mivel általában akinek veseköve van az találkozott már vesegörccsel is valószinüleg,így tud viszonyítani,persze ahhoz hozzá tartozik az is,hogy nem egyforma a fájdalom küszöbe az embereknek,tehát az általam osztályozottak csak reám vonatkoztathatók 100%-ban.Reggel megérkezés a kórházba.Első benyomás:A kórház le strapált,toldás foldás nyomai mindenütt,de általánosságban véve tiszta.A főnővért keresve pont a takarító nőbe botlok bele.Meg találom a főnővért.Ruházata patyolat tiszta,rendezett,mosolya megnyerő.Elveszi a papírjaimat és közli hogy mindjárt jön az orvosom addig megmutatja a kórtermet és az ágyamat és nyomban így is tesz.Két beteg társam lesz,Laci bácsi aki már igen öregecske,de víg kedélyű és a vele töltött idő alatt meg állapítottam,hogy bizony szellemi friseségben és kommunikáció készségben nagyon sok fiatalt kenterbe verne.A másik Imre,akit szintén bácsizhatnék mert velem egykoru fia van,de mivel olyan sokat le tagadhatna az éveiből én magammal egykorú ként kezelem.Ott tartózkodásom alatt sokat beszélgettünk,vidámkodtunk és bár az ö esete sokkal súlyosabb volt,de mégis mindig  vidámabb volt mint én,segíteni kész kedves ember ,és ez erőt adott nekem is.Plusz hasznos tanácsai is sokat segítettek.Tehát éppen hogy befejeztem az ismerkedést. Az orvosom jelent meg az ajtóban és innentől fel peregtek az események,úgy körül dongtak mint a méhecskék,egy gyors röntgen,ultra hang,altató orvosi vizsgálat,aztán egyszer csak újra ott álltam az ágyam előtt,ami patyolat tiszta volt és minden nap cserélték,ha nagyon össze kenődött akkor azonnal jött egy nővér mosolyogva és mondta hogy felkészít a műtétre ami most már percek kérdése.Lefektetett az ágyba és be ültette,vagy inkább szúrta a kézfejembe a kanült(FÁJDALOM 1-ES SZINTŰ) amin majd az infúziót kaptam,plusz két szem gyógyszert.Közben úgy trécseltünk a nővérrel mint két kofa a vásárban.Már ekkor kezdtem sejteni hogy ez nem az a kórház ahol futó szalagon darabszámra gyógyítják az embert.Majd később meg jelent a beteg hordó srác,én ekkor már szépen elcsendesedtem és mondta hogy vetkőzzek meztelenre és feküdjek a kocsira,nem mintha egy gatyán kívül lett volna más rajtam.Míg a műtőig értünk már kezdtem felvidulni,mert a srác egyfolytában viccelt és olyan szimpatikus lett,hogy én azonnal a barátaim sorába fogadtam.Mikor betolt a műtőbe,na ott lepődtem csak meg igazán.Ha nem tudtam volna hogy hol vagyok és miért,azt hittem volna hogy ott alvós buliba érkeztem ahol én vagyok a házigazda és minden körülöttem forog.Mindenki iszonyat kedves volt és barátságos.Nem gondoltam hogy létezik még ilyen idegen emberek között.Minden elismerésem és tiszteletem az övék.Aztán rám került a maszk és elaludtam.Mikor magamhoz tértem az ágyamon feküdtem.Egyszer 3 napig kocsmáztunk a cimborámmal és a negyedik nap mikor kijózanodtam,na az volt olyan érzés mikor fel ébredtem,szédülés,gyomor forgás,vég elgyengülés.Aztán jött a fájdalom is ami nem volt vészes.(4-ES SZINTŰ) és fokozatosan csökkent.Az ébredés ami számomra csak rövid időnek tűnt,igazából több órát tartott és halvány emlékem él róla hogy időnként fölém hajol valaki,többek között a feleségem is.A beteg társamtól tudtam meg,hogy az orvosom és a nővérek rendszeresen néztek rám.Este 8 kor teljesen ki tisztultam és fel mértem a kárt.A család tagjaim már elmentek haza.A hátamból a műtött vesénél egy cső lógott ki egy műanyag tasakkal a végén.Ezt három nap alatt igen sokat sétáltattam(el is neveztem “Bodrinak”)mert csak a hazameneteli napon vették ki.Viselése közben mozgástól független néha fájt  néha nem pl. sétálás közben egyáltalán nem,de volt hogy éjszaka hirtelen mozdulatnál éreztette hogy van.(0-3-AS SZINTŰ)Mikor végleg eltávolították igen meg könnyebbültem,mert iszonyúan kényelmetlen volt vele mozogni,élni,létezni,és talán ennek eltávolítása volt a legfájdalmasabb,de csak egy villanás volt az egész.(10-ES SZINTŰ)Mikor fel ébredtem volt még két katéter a fütykösömben,egy hólyag katéter és egy másik vékonyabb amiről meg tudtam,hogy azt a műtéthez a vese kontraszt anyaggal való feltöltéséhez használták.Reggel eltávolították,egy kicsit csiklandozott(0-ÁS SZINTÜ)A harmadik nap reggelén mikor haza engedtek volna belázasodtam de ezt a következő napra meg szüntették antibiotikummal és láz csillapítóval.Így távozhattam.Haza érve a ruházatom át ázott egy tenyérnyi helyen a vesémből szivárgó vizelettől,az orvos mondta hogy ez 1-2 napig természetes.Le vetkőztem teljesen és a WC-re mentem és jött a döbbenet nem csak a csészébe pisáltam,hanem a sarkamra is,vagy is előre is meg hátra is.Na irány a gyógyszertár
ahol rögtön kiürítettük a géz lap és a ragasztó szalag készletet,de bizony úgy tűnt hogy ez is kevés lesz.Aztán a feleségem barátnője ki fundálta(hogyan juthat egy boltosnak ilyesmi eszébe?) hogy az eldobható pelenkát daraboljuk fel géz méretűre  kb 20×20 cmm-esre és a géz lapot azzal oda szorítva ragaszuk fel.Na ez be vált,mert így nem 20 percenként kellett cserélni a kötést,hanem 2-3 órát is ki tartott és nem ázott fel a bőröm sem.Tehát igaz a reklám hogy”száraz marad a baba popsi”de én még hozzá tenném hogy a “vesekő műtétes háta is”.Másnap a szivárgás,bár nekem csöpögő csapnak tűnt,meg szűnt.Örültem is rettentően,de a következő nap reggelén össze kapta a görcs a lábam,én pedig úgy ugrottam fel mint a szöcske.Úgy látszik túlzásba vittem a víz ivást,de egy-két magnézium tabletta és a görcs azóta nem jelentkezik,viszont a seb a vesémnél újra beindult és ott fojtatta 1 napig ahol abba hagyta.Na ekkor már meg ijedtem,de reggelre megint abba hagyta és most már három napja minden olyan mint régen,bár néha kicsit itt ott bele szúródik de ez már nem vészes,főleg hogy egyre jobban tudok mozogni is.Csütörtökön megyek kontrollra,remélem “aranykezű”doktorom csak jó híreket fog mondani nekem.

UI:A műtétem a Budai Irgalmasrendi kórháza,urológiai osztályán történt,ahol nálam az orvosok,a nővérek és az egész osztály csillagos ötösre vizsgázott,odafigyelésből,emberségből,szakértelemből.A kórház urológiai osztályát csak ajánlani tudom mindenkinek,persze sorolhatnék hibákat is,amik számomra elenyészők és figyelmen kívül hagyhatók voltak,ezek a rendszer pénztelenségéből adódnak,nem pedig az orvosok és ápolók felelőssége.Egy biztos én gyógyulni mentem és úgy érzem azt meg is kaptam,hátam mögött hagyva azt az aggodalmat amit a média táplált a magyar egészségüggyel kapcsolatban.