Sziasztok,
sokáig haboztam, beírjak-e, de hátha valakinek segít..
A helyzet az, hogy évekig küzdöttem a pánikkal, szörnyű volt. Halálfélelem, szívdobogás, fülzúgás, zombiknak való vérnyomás, de állandóan 100 feletti pulzus. Enyhén kényszeres is lettem. 
Mondtak mellette mindent, colitis, reflux, stressz, trauma, már csak ki kellett válogatnom.
Véletlenül derült ki, amikor megcsípett egy kullancs, hogy valójában már fertőzött vagyok ezzel a betegséggel. A tünetlistát látva rá kellett jönnöm, hogy minden más megvolt mellette, csak az orvosok nem vették észre. http://lymebeteg.hu/betegeknek.html#tunetek
Az antibiotikumos kezelést követő második hónapban vége szakadt ennek az egész pokoljárásnak, legalábbis ami a pánikot illeti. A többi tünet lassan, de múlik.
Remélem, más is jár így.
Anita
Kedves Anita!
Sokan vannak így a világban mint ön,elhiszem nehéz önnek,de el fog mulni, magátol is ez maximum 3-4 év,javasolnám a terészetes Bio dolgokat,gyógy teát,Használni fog,vagy tegye amit szeret csinálni,amiben örömét leli,ezzel is eltereli a gondolatait.
Szeretettel.Rocky
Laci vagyok, s szeretnék bátorítani mindenkit én sajnos 4 éve elváltam volt feleségem elhagyott egy férfiért én nem nagyon voltam depressziós alkat ,inkább melankólikus és a viccelődős jó állapot között voltam,de az életem sem volt fenékig “tejfől”,tini koromban apám amikor beivott akkor voltam Depis,utánna 15 évig semmi jó értelemben,és 2008 decemberében a Főldi pokol amit át éltem senkinek sem kívánom,de át vészeltem nehezen,de” láttam én is már jobb napokat”,az nem igaz aki egyedül álló hogy kevesebbet érne mint aki párkapcsolatban él,vagy aki Depresszóban szenved azok sem alacsonyabb rendőek,mint aki “egézséges”,évről évre nő a lelki problémákkal küzködők száma Amerikai kutatások és Európai felmérések szerint a Civilizált országokban a minden 15-45 év közöttiek 85%-a már átesett egyszer az életben depresszión,és aki többször az 755 legalább,a sok stressz a rohanó élet,az eltávolodás a családban is-ezek amik az embert tönre teszik ezen nincs mit csodálkozni-de reménységem szerint mindenkinek van kiút,nekem is:)
A” remény hal meg utóljára”
Szeretettel:Laca
Kedves Attila,
15 évig jártam orvostól orvosig, tükröztek kivűl-belül, MR, CT, labor, aztán megint. Mindig oda jutottunk, hogy forduljak pszichológushoz, később pszichiáterhez. Megvolt a frontin és a xanax, de változást nem hozott, a rohamok sűrűbbek lettek. “Szerencsére” többnyire éjszaka, de akkor órákon át tartott, azt hittem olyankor, meghalok. Gondolom, nem kell magyarázni.
Mivel külföldön élek, nem tudok orvost javasolni otthon, érdemes azonban visszaolvasni ezt a fórumot, ők tudnak/szoktak: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9038710
Kezdetben 3 hónapig szedtem Zinnatot (2×500 mg), azután átálltam gyógynövényterápiára. A pánik azonban megszűnt a gyógyszer alatt, a pulzusom is lement 130 alá. Tavaly óta nem volt, lekopogom.
Kullancscsípésről korábban nem tudtam, szerintem nem csípett meg, de most nem úgy tűnik. A szédülésről, fogyásról, nem múló influenzáról, borzasztó torokfájásról észre kellett volna venniük az orvosoknak akkor, nem 15 évvel később. Na mindegy.
Egyébként hallucináltam is a végén.
Szia Anita!Nagyon elgondolkodtattál,mert én 11 évesen agyhártyagyulladást kaptam,és nem tudták,hogy mitől,de nagyon valószínű,hogy kullancstól.19 éves voltam,amikor az általad leírt tüneteket észrevettem magamon.Most 43 éves leszek,és még mindig küszködöm a pánikbetegséggel!?!?Lehet,hogy nekem is lyme-kórom van?Milyen dokihoz fordultál,hogy vették észre,és milyen antibiotikumos kezelést kaptál?Válaszod előre is megköszönve,tisztelettel:Attila