Az orvosi rendelőkben és a kórházakban a betegség, a félelem, a fájdalom vagy csak az otthonos közegtől eltérő körülmények miatt általában más tudatállapotba kerül az ember. Erre a tudatállapotra jellemző, hogy különösen érzékenyen reagálunk az ún. szuggesztív üzenetekre – pozitívra és negatívra egyaránt.

Az orvosok és szakdolgozók a legtöbb esetben nem tudatosan küldik ezeket az üzeneteket, sőt olyan is van, hogy legjobb szándékuk ellenére is olyan kommunikációs elemmel élnek, ami betegükben saját lelki világának megfelelően rossz érzéseket kelt, egy kívülálló azonban ezt nem gondolhatta előre. A szuggesztív hatások természetéhez hozzá tartozik, hogy öntudatlanul küldjük és fogadjuk be őket.  Ez nehézzé teszi a negatív szuggesztiós hatások kiszűrését, hiszen nem vagyunk tudatában annak, hogy adott esetben egy szó vagy egy hangsúly rendített meg bennünket vagy tehető felelőssé rossz közérzetünkért. A szuggesztív kommunikáció azonban tanulható, és páciensként is aktívan tehetünk annak érdekében, hogy minél kevesebb negatív szuggesztió érjen bennüket. Előbbire az orvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak egy speciális képzésen (név szerint: SASOK – Szuggesztiók Alkalmazása Szomatikus Orvoslásban Képzés, www.sas-ok.hu) van lehetőségük, melyet dr. Varga Katalin, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Affektív Pszichológia Tanszék vezetője, a Magyar Hipnózis Egyesület elnöke hozott létre és irányít több, mint 10 éve utóbbi kérdésről pedig – hogy mit tehetünk mi laikusok a másik oldalon  – Varga Katalinnal beszélgettünk – cikksorozatunk második része ezt a témát járja körül.

Miért “húzzuk be” a negatívat?
Ez az egész kérdéskör azért is fontos, mert a szuggesztív hatások nem ritkán, különleges alkalmakkor “repkednek” küldőtől befogadóig az orvosi rendelőkben és a kórházakban. A szuggesztív technikák az emberi kapcsolatok elmélyült formái, így minden esetben számolhatunk pozitív vagy negatív hatásaikkal, amikor egy ember egy másik emberrel találkozik. A fentebb említett megfigyeléssel kiegészítve – hogy az orvosnál különösen érzékenyek vagyunk ezekre a hatásokra – láthatjuk, hogy nagyon is mindennapi jelenségről van szó. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egészségügy útvesztőjében a negatív hatásokra vagyunk kiélezve. Miért is? Varga Katalintől megtudtuk, hogy ez egy teljesen természetes evolúciós jelenség: minél kritikusabb helyzetben vagyunk, annál inkább negatívan értelmezzük a kétértelmű vagy akár a semleges szituációkat, hogy a legrosszabbra készülve mindentől védve legyünk. Mikor az őseink világában zörgött a bokor, akkor jobban tette az ember, ha ragadozóra számított, mintha rálegyintett, hogy “á, biztos csak egy antilop!”, és így nem készült volna fel az oroszlán esetleges támadására. A betegnél azonban ez a hozzáállás nagyban hátráltatja a gyógyulást, hiszen ez az “alarm állapot” hatalmas energiákat visz el.

Nem mindegy
Persze senki sem szereti rosszul érezni magát, de ennél sokszor többről is szó lehet – a szuggesztiók akár gyógyulási esélyeinket is befolyásolhatják – tudtuk meg Varga Katalintól. Pozitív oldalról megközelítve: a testünket érő hatások pozitív előjelű elviselésére célzott szuggesztiós technikák léteznek – meg lehet szüntetni ilyen módon a tűfóbiát, a CT és MRI készülékektől való félelemet, de a gyulladáscsökkentést és a fájdalomcsillapítást is támogathatjuk ilyen eszközökkel. A szuggesztió erőteljesebb formájában, hipnózisban szakember akár arra is felkészítheti a beteget, hogy kizárólag a pozitív szuggesztiókat fogadja be az őt érő hatások közül.
Ezek a technikák ugyanakkor a küldő részéről kell hogy érkezzenek a befogadó felé, vagyis az orvos illetve az egészségügyi szakdolgozó vagy alkalmaz ilyen technikát, vagy sem. De mit tehet a laikus a másik oldalon?
“A befogadó részéről úgy lehet a leghatásosabban védekezni a negatív szuggesztiók ellen, ha tudatosan csak arra figyelünk, ami nekünk szól, és abból is kizárólag azokat az üzeneteket engedjük tudatunk mélyére, ami segítő, előrevivő ” – tanácsolja Varga Katalin, és hogy mi mindent tehetünk ezen kívül, arról cikksorozatunk második részébe olvashattok hamarosan.

A rossz élmények felsorolása helyett most inkább a pozitívakra vagyunk kíváncsiak. Történt már veletek esetleg olyan, hogy egy negatív érzéseket keltő, feszült szituációt az orvosnál vagy rendelőben ti magatok alakítottatok át és kedves élményként maradt meg bennetek?