Volt egyszer egy tudós, Cesare Lombrosonak hívták. Kutatta a zsenialitás és a lelkibetegség összefüggését. Hiszek neki, normális emberekre nem jellemző, de ők velünk ellentétben kaptak egy alantas kincset, amit mi boldogságnak hívunk. Egy Alkotó nem lehet boldog. Boldogságában lelheti egyes írásának tárgya, szereplője. Az alkotás nem az istenek adománya, lentről jött, mivel anyáink eladták megtépázott lelkünket abuzussal, nemi visszaélésekkel. Az Alkotó a normális emberrel szemben extatikus állapotban ír. Ebből próbálok most egy tanulmányt kanyarítani.