1957-ben születtem. Egészséges kisgyerek voltam,csak a szokásos gyermekbetegségeim. Aztán általános iskola 7-8.osztályában arra lettem figyelmes, hogy nem fog úgy az agyam, ingerlékeny,fáradt lettem.

Gyermekorvos azt mondta csak a tinédzser kor, enyhe nyugtató Valeriana, majd rendbe jön.

Gimnázium. Állandóan aludtam volna, majdnem kiestem a padból. Sok tanulás mondta a háziorvos. Közben gerincferdüléssel gyógytornák. Elmentem még a Rosenberg utcai gyermek pszichiátriai rendelőbe is, de semmi komoly. Lehet hogy pajzsmirigy, de azt csak 18 év felett vizsgálják.

Fáradékonyság stb. Egyszer a körzeti kitapintotta, hogy pajzsmirigy göb. Szabolcs utcai kórház Dr Szilágyi Géza nagyon lelkiismeretes, rendes endokrinologus már nyugdijas. Hát igen az egyik érték túl magas a másik alacsony. Kitapintható göb, ha nő ki kell venni. Nagyon zavart mert látszott, mérni kellett nő e? Mondtam ha ki kell úgyis előbb-utóbb venni, akkor inkább most. Ki is vették cca 26éves koromban, folyadákkal teli ciszta volt benne, semmi kóros.

Az idők alatt deréktól lefelé zsibbadás. Ideggyulladás. Az Ortopédián azt mondták, sok bajom lesz még ezzel a gerinccel, de hát ezt huszonévesen nem hittem el. Masszázs, vizes kezelések és gyulladásgátlók hatására elmúlt.

Két gyerekkel való terhesség + 20 kg gyerekenként + a szülés azért megviselte a gerincemet.

Gyes, sok rohangálás, két gyerek, állandóan fáradt, de boldog voltam. Csak…..

Egyre többet aludtam volna, de hát nem volt segitségem, szellemileg is fáradtabb voltam, úgy éreztem igy nem tudok visszamenni a munkahelyemre. Külkerben voltam nemzetközi szállitmányozó.

Elmentem a pszichiáterhez. Kimerüléses depresszió. Azt mondta ha vissza akarok menni a régi munkahelyemre akkor nem tud mást csinálni, mint kapok sok B vitamint meg antidepresszánst.

Az antidepivel tényleg frissebb voltam, olyan amilyen mindig szerettem volna lenni, de ez a varázs is elmúlt pár év után.

Nagy stressz a munkámban, a két gyerek a család a házimunka a szüleim gondozása miatt folyamatosan romlottam.

Először csak sokat fájt a fejem…aztán már hánytam is vele…aztán szédelegtem… ájuldoztam össze esegettem.

Amikor már jártányi erőm sem volt visszamentem ehhez az Endokrinologushoz a kórházba hogy csináljon velem valamit, vizsgáljon ki, mert a háziorvos csak a fájdalomcsillapitókat már Dolort ad, de egyre rosszabb.

Eleinte még ő is azt mondta egy hónapig sétálgassak minden nap egy órát mert lehet keveset mozgok.Hát vánszorogtam napi egy órát. Aztán csak kórház lett a vége. Kivizsgálás. Alul-felül. Kivül belül.

Hát egy kicsit szédülök tényleg semmi extra… CSAK az agyamban egy közepes átmérőjű diffúz ödéma.

Ha akkor nem csinálják meg az agyi MRI-t vagy CT-t akkor lehet ma nem élek, mert ugye a többi leletem majdnem jó volt.

Akkor megijedtem, mondták ne ijedjek meg, kanalas glicerin lehúzza az agyban lévő felesleges vizet.

Hát úgy lett. Jobban is lettem,de nem jól. Azt mondta Szilágyi prof, hogy menjek ideggyógyászhoz mert ez az ő szakterületük, mert a szememben is van nystagmus.

folyt köv……