Üdvözlök Mindenkit!
Sajnos Én is csatlakoztam a BPPV-s társasághoz. Nem vagyok beteges típus, a fejem sem szokott fájni, csak néha egy kis nátha ér utol. Vidám, 39 éves nő vagyok, állandóan jövök-megyek, intézkedek, ráadásul egy ügyfélszolgálaton 12 órát dolgozom, ahol állandó nyüzsgés van.
Július 10-én, pénteken du. vásárolni indultunk, a párom vezetett. A parkolóban mikor ki akartam szállni az autóból, erős szédülést éreztem. Gondoltam, biztos a nagy meleg, vagy esetleg a vérnyomásom, de egyre rosszabbul éreztem magam, hányingert, és  kábultságot is éreztem, és ez fennállt egész estig.
Elaludtam, majd hajnalban felébredtem, kinyitottam a szemem, és szörnyen megijedtem, mert úgy forgott velem a szoba, mintha körhintában ülnék. A szemeim jobbra-balra cikáztak, nem tudtam egy pontra irányítani a tekintetemet, iszonyú volt. Mivel az orvosi ügyelet autója kb.2 óra múlva tudott volna kijönni, ezért a párom vitt be az ügyeletre, az „Anyósülésen” félig fekvő helyzetben,  ugyanis ülő helyzetben erős hányinger jelentkezett.
Az ügyeleten az elmondott panaszokra rögtön vágták a diagnózist, a fülben lévő egyensúlyozó rendszer zavara, nyugodjak meg, majd elmúlik. Vérnyomást mértek, de nem találták olyan alacsonynak, hogy ilyen tüneteket okozzon. Kértem nézzenek vércukrot is, hátha az is közrejátszik, de az is rendben volt. Biztonság kedvéért, az ügyeletes kórházba küldtek.
Mikor ott elmondtam a panaszaimat, lazán közölték ugyanazt a diagnózist, majd jött egy ideggyógyász is, aki megvizsgált.
1.csukott szemmel összezárt lábbal próbáljak megállni– természetesen el kellett hogy kapjon
2.kövessem az ujját a szememmel, miközben jobbra, balra mozgatja az arcom előtt–nagyon kellett erőlködnöm a szemmozgás miatt 
3.csukott szemmel érintsem meg az orromat mindkét mutatóujjammal felváltva–ez sikerült.
Ezek után közölte, hogy BPPV-m van, bármilyen ijesztő is, jóindulatú, hamar elmúlik. Kaptam egy infúziót egy adag Rivotrillal, amitől az egész napot átaludtam. Betaserc-et írt fel, és az Epley manővert javasolta. Este jött a párom, és ugyanolyan állapotban vitt haza, mint mikor megérkeztem. Másnap reggel már nem forgott a világ, kicsit jobban lettem, bár úgy közlekedtem, hogy kapaszkodtam a bútorokba, és a falba, meg-megingottam, és úgy éreztem magam, mintha nem aludtam volna csak egy-két órát. És ez így volt napokig. Elhatároztam, hogy én hamarabb meggyógyulok, mint ahogy itt a fórumon olvastam. /agykontroll/
Kipróbáltam a manővert, nekem nem jött be. Fejen is álltam, két kézzel megfogva megrázattam a fejem,(szörnyű volt) sőt a lábfejen reflex masszázst is alkalmaztunk, minden nap 2-4 percig. Nagyon lassan, de javult az állapotom. 23-án már dolgozni mentem, de még szédelegtem, ott ugyanis egész nap toppon kellett lenni, nem úgy, mint itthon, ahol bármikor lefekhettem. De erőt vettem magamon, nem gondoltam a szédülésre. (Ebben a munkakörben nagyon sokfelé kell figyelnem, koncentrálnom.) 24-e szabadnap, 25-26 munka. 27 szabadnap, 28-29 munka. Szinte észrevétlenül jobban lettem. Ma 30-a van, és teljesen jól érzem magam. A jókedvem visszatért, remélem így is marad, és nem kell újabb tapasztalatokról írnom.
Kitartást kívánok mindenkinek, és pozitív gondolkodást!
Üdv: Riky70