Szia Evelin!

Én 11 évig volt agorafóbiám, ez azt jelenti, hogy az ember fél kilépni a házából, nem mer elmenni egyedül a boltba, és pl. még a buszra sem mer felülni, mert fél, hogy rosszul lesz. Ez egy félelem a biztonságos környezet, vagy személy elhagyása miatt. Már a gondolat is szorongóvá teszi az embert, ha utazásra vagy csak vásárlásra kerül a sor. Én állandóan émelyegtem, szédültem, lezsibbadt a kezem, még a nyelvem is, és csípő érzés is volt nyelvemben. Kiszáradt a szám, a járásom bizonytalan volt, állandóan ömlött rólam a víz, nem tudtam enni, lefogytam, és egyfolytában csak sírtam. Nekem ezek voltak a tüneteim. Pszichológushoz mentem, megállapította az agorafóbiát, és azt mondta, hogy tulajdonképpen a SZERVEZETED NEM AKAR ROSSZAT, CSAK MEGAKAR VÉDENI. Ezt ne felejtsd el Te sem. A lényeg most jön.

Az első tanácsom, kérd meg a barátnődet, hogy keressetek fel egy pszichológust, és legalább az első két kezelésnél menjen el veled. Nem muszáj megvárnia, mert sokáig tart, elég ha vissza hívod, hogy jöjjön érted, így legalább tudsz valakivel beszélni erről az élményről, ami plusz feloldódást jelenthet. Ha van energiád és szerettek sétálni, akkor javaslom, hogy tervezettek legalább 1 órás sétát. Jól fog esni.

Második tanácsom, ha sírhatnékod van, nyugodtan sírj, ne tartsd vissza, mert ettől is megkönnyebbülhetsz.

Harmadik tanács, ez egy kicsit vicces lesz, de nekem már bevált. Mondogass magadban mondókákat, nekem elalváskor sokat segített, mert addig mondogattam, amíg el nem aludtam.

Negyedik tanács, ez nem könnyű, de próbáld meg. Vegyél mély levegőt, de azért túl nagyot se, tartsd bent 2-3 másodpercig, majd fújd ki nagyon lassan, a lényeg, hogy a kilégzés kicsit tovább tartson, mint a belégzés. Ismételd meg párszor, de nem kell túlzásba esni, mert az sem jó. NE FELEDD,HA NEM SIKERÜLNE, NE ERŐLTESD, MAJD IDŐVEL KIALAKUL, CSAK NYUGODTAN, NEM KELL KAPKODNI. A legjobb, ha van melletted egy olyas valaki, akiben megbízol és könnyen megnyugszol mellette. Ha a barátnőd ebbe belemenne, akkor csináljátok úgy, hogy egymással szembe ültök, mindegy hogy, csak kényelmes legyen a póz, majd csukd be a szemed, elképzelhetsz egy számodra kedves, megnyugtató képet. A barátnőd mondhatja, hogy mikor lélegezz, mikor tartsd bent a levegőt és mikor fújd ki lassan. Csak addig csináld ezt ameddig jól esik.

Ötödik tanács, ha szeretsz táncolni, és ha megteheted, hogy felhangosítsd a zenét, akkor tedd meg és táncolj rá. De ha nem bömbölhet a zene, akkor marad a mp3.

Hatodik tanács, ha pszichológushoz kerülsz, akkor ezt lehet, hogy megkérik tedd meg. Vegyél egy noteszt vagy bármit, amibe jegyzetelgethetsz. Ezt pánik naplónak nevezik, aminek a lényege a következő. Amikor érzed kezdesz rosszul lenni, vedd elő a naplót, írd fel az időpontot, hogy mikor kezdődött el a rosszullét, írd le a tüneteidet, hogy mit érzel, majd írd le azt gondolatot ami miatt úgy érzed, hogy rosszul vagy, ami kiváltotta belőled a rosszullétet. Ezt a legnehezebb, mert a gondolatok nagyon gyorsan váltják egymást, észrevétlenül. Ezek a gondolatok annyira megszokottá válik, beépül az életedbe, hogy természetesnek veszed és nem is gondolsz rá úgy, mint okozati tényező. Lehet, hogy egy apróság miatt alakult ki pánik, amire nem gondolsz. Ezért kell a pszichológus, hogy rájöjjetek, mi okozza a rosszulléted, ha ez meg van, akkor kezelni is tudjátok. Ehhez idő kell. Nagy megkönnyebbülés lesz, amikor kibeszélheted a problémákat. Visszatérve a naplóra. Írd fel annak is az idejét, amikor elkezdted jobban érezni magad. Ez ne legyen egy hirtelen dolog, figyeld meg alaposan a tested reakcióját és úgy vezesd a naplót.

Persze nem állítom, hogy ami nekem hatásos volt az másnak is az lesz, de meglehet próbálni. Mindent lépésről lépésre, nyugodtan és nem kapkodva. Adj időd magadnak, mert ami egyik nap nem sikerül az holnap már sikerülhet. Amit hangsúlyozok megint, ha nem megy ne erőltesd, térj vissza rákésőbb.

Jó, ha az eszedbe vésed, amit most leírok. EZ NEM GYENGESÉG, HA EMIATT SZERENCSÉTLENNEK, GYENGÉNEK ÉREZNÉD MAGAD, AKKOR FEJTSD EL, MERT EZ NEM GYENGESÉG. Csak , azért írom, mert én mindig így éreztem magam, amíg meg nem tudtam mivel állok szemben.

Egy fontos tudni való. Soha ne szedj gyógyszert- Magne B6-ot szedhetsz, mert ez nem gyógyszer, csak vitamin, nekem tanácsolta a pszichológusom, ja és ha szeded mindig legyen nálad, már csak megnyugvásként is.Már mint az a tudat, hogy van nálad valami ami segíthet -, és a homeopátiás szereket is felejtsd el. Pszichiáterhez szintén ne menj, mert a nyakadba sóz egy csomó gyógyszert. Én vagyok az egyik példa, hogy nem kell gyógyszer, mert enélkül is lelehet küzdeni a szorongást. Azért nem írom, hogy betegség, mert egészséges vagy , nincs lázad nem fáj semmid, hanem szorongsz. Ez pedig nem = a betegséggel. Ezt is felejtsd el, nem vagy beteg, egészséges vagy. Engem erről akartak meggyőzni a pszichiátrián, beteg vagyok, majd a gyógyszertől rendbe jövök. Nagy sz…ság.

Tanulság, megfontolandó. Én, a gyógyszer és a pszichiátria esete.

Kiküldtek a pszichiátriára, ahol beakarták magyarázni, hogy beteg vagyok, a gyógyszerek majd segítenek. Xanax 0,5 mg reggel-este 1-1 szemet, mellé Paretin 0,25mg reggel. Nem gyenge gyógyszerekről van szó. Ja közben még pszichológushoz is kerültem, aminek örültem. Szóval bevettem a bogyókat a gyógyulás reményében, de két hét után, vagy még annyi sem azt vettem észre, ezek nem hogy nem használnak, de még rosszabb lett a helyzet, még rosszabbul voltam, és még többet sírtam. Ha szólok,akkor a pszichiátrián tuti még erősebb szereket kapok, de akkor biztos nem úszom meg ilyen könnyen. Ugyanis nagy szerencsém volt, de nem mindenki mondhatja el magáról, akik gyógyszert szednek. 3 hét után elkezdtem önszántamból leállni a bogyókkal, míg abba nem hagytam teljesen, és még a pszichiátrián sem jelentem meg. Erről senki nem tudott, de a pszichológusomnak végül csak elmondtam, aki közölte a gyógyszer elhagyása is veszélyes ilyen hirtelen, mert kerülhettem volna az elvonási tünetek miatt még rosszabb helyzetbe. Nagy szerencsém volt. Tudod mi vezérelt? Fel tettem egy kérdést. Minek szedjem, ha nem használ csak rosszabbá válik az egész? Majd megjelent egy kép. Nem akartam olyanná válni, mint azok, akik függővé váltak. Mikor már nem használ az az adag amit kap az ember először, akkor kap egy nagyobbat, mikor már ez sem használ, mert hozzá szokott a szervezet kap még egy nagyobb adagot…És amikor eljut az ember abba az állapotba amikor nem bírja tovább újra nyúl a gyógyszerért remegő kézzel, majd várja a hatást, hogy jobb legyen. Innen a leszokás még nehezebb. Ezt nem akartam, emiatt határoztam úgy, nem szedek gyógyszert. Tudom miről írok, sajnos láttam már ilyet a családunkban, tehát tudom miről van szó, nem csak süketelek. Ha te sem akarod ezt felejtsd el a pszichiátriát, és ne hagyd, hogy oda kerülj. Összehasonlításként sokkal elviselhetőbb a kiinduló állapot, mint a gyógyszerfüggőségé. Az még elviselhetetlenebb.

Egy kis pozitívum, hogy ne lásd ezt az egészet, olyan borzalmasnak. Én szerettem pszichológushoz járni, mert egy nagyon jót fogtam ki és tetszett a módszere. Imagizáltunk, amolyan relaxációs gyakorlat, erre rátudsz keresni a keresőben.  A végén még a tesztek is szórakoztatóak voltak. A pszichológusomnak köszönhetően végre elmertem menni hastáncra, amit nem mertem megtenni, pedig szerettem volna, ennek köszönhetően egy csomó új dologba belemertem vágni, amit mindig is szerettem volna megtenni, de az agorafóbám miatt nem mertem. És most itt vagyok vidáman, élem az életem és nem gondolok arra, hogy bármikor visszaeshetek. Az egész elhatározás kérdése, minden a fejben dől el.Te is gondold végig mi az, amit mindig is szerettél volna csinálni, és fogj bele, bátran, ez is segítségedre lehet.

Olvashatsz is a pánikról. Ajánlok Neked egy könyvet: Szendi Gábor-Pánik tények, tévhitek. Most nem kell egyből a könyvet bújni, ha akarod elolvasod, ha nem, akkor nem olvasod. Szerintem először derüljön ki mi is okozza a rosszulléted, és ha tényleg pánik, akkor olvasd el.

Nos remélem hasznosnak fogod találni, amit leírtam, és hasznodat veszed belőle, írj, hogy mire jutottál, mert kíváncsi vagyok rá.

Enikő