Sziasztok!

Hazaértem. Voltam ma dokinál… voltam anyámnál. Most lenne egy csomó  dolgom, mosni meg takarítani, de valahogy kihagyom. Nehezeh vettem rá magam arra is, hogy egyáltalán írjak ide ma… csak tudom, hogy szeretjük egymást olvasni. Én is Titeket, ti is engem… szóval, zavarosan, de biztos leszűrtétek már, hogy én már kb 5 éve probalom ezt egyedül megoldani. Aztán rájöttem, hogy nem megy… doki felírt egy új hangulatjavító  gyógyszert, plusz adott egy beutalót egy pszichiátriára, amit megnéztem a neten, és hát, nem is rossz… hazajöttem, rögtön rákerestem arra, amit a beutalomra írt. Kórisme: f6030, f3160

http://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=67545&name=Instabil-(hat%E1reseti)-szem%E9lyis%E9gzavar-%0D

http://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=58027&name=Bipol%E1ris-affect%EDv-zavar-jelenleg-s%FAlyos-epiz%F3dja-kevert-t%FCnetekkel-%0D

itt irja pontosan miket is jelentenek ezek a “kódok”… mondom fasza. zártosztály aztán elolvastam a pszichiátria oldalán azt, hogy milyen módszerekkel dolgoznak… és egy kicsit megnyugodtam. Vannak ugye egyéni, csoportos pszichoerápiák, amik lélektani, fantáziák, érzések feltárásáról szól. Van pszichodinamikus csoport, ahol szavakba önjük bánaaink, visszajelzünk egymásnak meg ilyesmi. Van művészeti foglalkozás, rajzolás, írás, zene ilyesmik, amik által az érzéseinket adjuk ki… persze mind ezek mellett a gyógyszerek.

Szombaton kell mennem, egy szakorvossal beszélni, aki eldönti, hogy felvesznek ééé vagy sem. Ha fel is vesznek, 1-2 hetet várni kell, mert sokan vagyunk… bár a beutalomra ráírta a doki, hogy szíveskedjenek mindenképp felvenni… annyira nem is rossz… közben jó fej volt a dokim, mert mivel még nem írtam alá a kilépő papírjaim, így gyorsan ezekkel elmehetek táppénzre, ugy hogy még a háziorvosomnak is írt egy papírt, hogy mindenképp vegyen fel… szoval majd szombaton kiderül, bár az orvosom szerint ez már annyira gázos nálam, hogy “nyert” ügyem van bekerülni… lehet amugy beutaló nélkül is, de akkor nem támogatja a TB. Így meg, beutaloval, igen… szóval pénzembe sem kerül… ma felírt nekem egy új fajta gyógyszert, ami megint csak 5ezrembe került volna, de csak 485 ft ot fizettem érte, pont azért,mert akik ilyenek, olcsóbban kapják ezeket meg. Szóval akinek nincs is pénze arra, hogy orvoshz menjen, és mondjuk szedje a gyógyszereket, vagy elmenjen pszichiátriára, ne aggodjon, mert megoldható… de jó volt a dokimnál. csípem őt nagyon. de azért le vagyok törve… ez az f6030 meg ez f3160… kicsit kiborit…

ahogy hazaértem, átmentem anyámhoz… jó rosszul tettem. tudom én hogy aggodik értem, meg így 21 év után szeret…de basszameg… mennyire kurvára nem érti meg ezt az egészet… folyamatosan azt mondja, hogy ezek velem született tulajdonságok… mi? a hallucinációk? a rohamok? a két személyiség..stb? igen, ezek velem született tulajdonságok… szerinte.hiába probáltam megmagyarázni neki, hogy ez ezzel jár, ő csak hajtogatta, hogy 13 éveskorom óta vagyok ilyen… áhh… nem álltam le vele veszekedni… kb13 éves voltam mikor rádobentem arra, hogy anyám nekem nem anyám… nem szeretett akkor sosem, nem kezelt gyerekeként, és sok keserűséget okozott nekem, és sok rosszat láttam az ő hülyén csinált élete miatt… nem mondtam ezt meg neki… nem érti meg. tudtam, hogy nem fogja megérteni. anyu már 40 év feletti. bizos vagyok benne, hogy régen ő is borderlinos volt… biztos… most így 40 felett “kinőtte”… probaltam elmagyarázni neki, hogy ezt simán örökölhettem tőle, és én teszek a javulásomért, mint hogy 20 éven át úgy éljek mint ő, állandó boldogtalanságban… erre ő, hogy de most már boldog meg jó neki meg minden… mire én: de anya 43 éves vagy!!!??? hamarabb is tehettél volna ezért… mire ő: neki semmi baja nem volt. áhh, makacs, és kos, és sosem ismerte be, ismeri be, hogy ő is elrontotta velem szemben nem csak én… úgy hogy leléceltem,persze egy köszi anya szeretlekkel, meg hogy igazad van… minek magyarázzam neki, ha ugy sem fogja fel… jah persze mondta hogy oldjam meg egyedül, mire én hogy azt csinálom 5 éve… mondom akkor mit tegyek? erre ő, akkor menjek el, de tuti, hogy dilinyosabban fogok kijönni… akkor anya mit csinaljak? nem tudja… nah erről akkor ennyit… bonyolult ez… senki nem ért meg…

viszont történt velem egy különos pozitív dolog… 2 napja msn en beszélgettem az egyetlen legjobb barátommal, aki persze szintén nem érti meg ezt, de legalabb meghallgat és nah mindegy, ő más mint anya… a lényeg, hogy beszélgettem vele… és pont akkor beszélgetett egy barátnöjével msn en, aki szintén sok szart megélt már… cseréltem vele mail címet, hátha tud rajtam segíteni a pozitiv életfelfogásával, vagy valami ilyesmi… aztan leveleztünk most pár napot… és ő jósol… hülyén hangzik, hogy így neten keresztül de kártyát vetett nekem… mondta, hogy látja hogy az öngyilkosság közel van felém, de látja azt is, hogy ha most legyőzöm ezeket a nehezzsegeket, akkor beteljesül a karmám, és egy új boldog szakasz kezdődik az életemben… mondta, hogy lát egy új szerelmet… azt is, hogy most fontos döntések elöt állok, amik meghatározzák az életem… nem hiszek a véletlenekben… ritkán vagyok msn en, és pont jókor jó helyen voltam, és ez  a lány sok erőt adott nekem… nem csak mert jósolt, hanem mert leírta milyen keserű élete volt neki is, de küzdött és felállt mindig, és most boldog! annyirapozitiv és szimpatikus lett nekem, hogy komolyan mondom… megszerettem néhány levelezés után… megért! tudja miről beszélekmikor harcolok magammal! és erőt ad… szóval ez történt velem… becsöppent véletlen az életembe ő, akit soha nem láttam még, semmit nem tudok róla, de oldalaka ír nekem arról, hogy ne adjam fel!

és nem fogom. és bebizonyítom magamnak, anyámnak,a környezetemnek, hogy igen is érek valamit! mert nem viccből születtem erre a földre! dolgom van, feladatom! és én ezt bármi áron, de elvégzem!

én akarok még szerelmes lenni. akarok még mosolyogni. akorok még önfeledten boldog lenni, és nem a dühtől, hanem a boldogságtól síkítani! és fogok is!

és megcsinálom. egyedül. elérem. bebizonyítom magamnak, hogy erősebb vagyok én ennel a szarnál! és bizonyítsátok be ti is magatoknak! álljunk fel! nyújtsunk kezet egymásnak! segítsük fel egymást! MERT MINDANNYIUNKRA VÁR A MOSOLY, A SZERETET, A SZERELEM, A BOLDOGSÁG! Mert mindannyian megérdemeltük! Mert ezért születtünk erre a földre! Hogy tapasztaljunk! Nem csak a rosszat, a jót is!

ÉS EZT MOST EGY NAGYON SZAR ÁLLAPOTOMBAN ÍRTAM. Mert anyám elvette a kedvem, meg a beutaló meg a gyógyszerek meg minden. De látjátok? Most én győztem! A jobbik felem! A pozitív felem! Kb 2 perce még bőgtem… de még mielött újra hangulatváltozásom lenne, és azon gondolkoznék hogy felakasztom magam, itt most befejezem

És idézem a lányt, akivel levelezem 2 napja:

“Remény mindig van mindenkinek. Ezt az élethelyzetet vedd egy jelnek, hogy ELÉG. Most kell változtatni. Most jött el a te időd.

Önmagadat kell a legjobban szeretni. Bármit is tettél, bármilyen hibát követtél el eddig, önmagadnak soha nem tartozol elszámolással

Csodaszép napot kívánok neked és erőt! Mert az erő benned van, ha néha nem is érzed akkor is!”