A jó doki, egy – egy családnak nemcsak orvosa, hanem jóban – rosszban barátja. Ez az orvostípus vigyázzon a családok egészségére és nemcsak fizikai, egészségi állapotát vegye figyelembe, hanem az emberek életkörülményeit, örömét és bánatát is ismerje meg. A beteg vagy különböző állapotoktól szenvedő ember – vagy akár egészséges – jogos érdeklődésére, aggályaira kapjon megnyugvást , ami miatt nem fejlődne ki benne szorongásos állapot, aminek következtében nem létező vagy jelentéktelen betegségtől félhet.

Saját véleményem szerint a beteg és az orvos együttműködésének nélkülözhetetlen előfeltétele a bizalom. Ez két forrásból táplálkozzon. Részben abból a rokonszenvből, amely az orvos hivatásszeretetének és mindenkori segítőkészségének láttán fakad, részben pedig az orvos eredményeinek, szakmai felkészültségéből. A dokinak tehát hivatásszeretete, emberi hozzáállása révén ki kell érdemelnie, meg kell nyernie a paciens rokonszenvét.

A doki pályáját nemcsak foglalkozásnak, hanem hivatásának is tekintse, melynek célja legyen: a pacienseken segíteni. Szenvedő emberek segítségére siessen és betegét soha ne hagyja cserben. Ahhoz azonban, hogy a kezelés eredményes legyen, nemcsak egyetemen és állandó továbbképzés során szerzett ismeretekre és magas hivatástudatra van szükség, hanem betegei megértésére, jó szándékú együttműködésre. Tehát a jó együttműködésnek eredménye a doki saját személyén, szakmai és emberi adottságain kívűl a betegek viselkedésén is múlik.

Ne tegyen különbséget emberek között, akik magasabb társadalmi pozícióban vannak, ne tegyen kivételt, akár azért mert haverja a paciens. Minden ember élete, egészsége legyen számára egyenértékű. Ne tegyen különbséget miniszter vagy segédmunkás, gyárigazgató vagy varrónő, celeb, filmszinésznő, sztár, fiatal vagy öreg nyugdíjas között.

Kérdezze meg a paciens pontos nevét, címét, életkorát, hogy hogyan él, milyenek a családi életkörülményei, és a munkahelye, vannak – e sikerei, gondjai, örömei, vagy ha vannak aggályai, és kérdezze meg mik a panaszai, illetve panaszai mióta állnak fenn. A megfelelő terápiához alapvető vizsgálatokat végezze el, pl. teljes labor vizsgálat, stb…

Tegyen fel kérdéseket a teljes anamnézis megállapításához, pl a nagyszülők, gyermekek, házastárs egészségi állapotáról is. Téjékozódjon az örökletes betegségek, a gyermekkori betegségek, traumák, gyermekkori fertőző betegségek, nőknél az első vérzés időpontja, az esetleges terhességek időpontja, vetélések száma, a vérzés elmaradásának, klimax időpontjáról is. Továbbá kérdezze meg a pacienst az egész élete során elszenvedett minden betegséget, állapotot, alkalmazott gyógymódot és műtéti kezeléseket és, hogy van – e gyógyszerérzékenysége. Egy – két zárójelentést sem árt ha kér, ugyanis az többet mond, mint a beteg gondos beszámolója.

Leglényegesebb ha gondosan, empatikusan meghallgatja az éppen aktuális panaszokat pontosan, hogy mikor kezdődtek, hányszor és hogyan ismétlődnek.

Természetesen midezeket jegyezze fel a paciens kartonjára, rögzítse számítógépben.

Ősi és emberi megnyilvánulás, hogy az ember hálát érez az iránt, aki a bajban segített. Különösen akkor, ha önfeláldozó, lelkiismeretes munkájának köszönhetjük visszanyert egészségünket.

End