Már hetekkel ezelött, hogy felkeressem pszichológusomat, nagy volt bennem a szorongás. Hónapok óta, nem léptem ki a lakásból, miután hiperventillációt kaptam egy közlekedés miatt, májusban. 

Mégis megtettem a lépést, akartam közlekedi és akartam beszélni a számomra szimpatikus Pszichológus dokimmal. Az aggályaimra  megnyugvást, és a jelenlegi panaszaimra segítséget akartam kérni.

Kaptam is, és nem is.

A következő beszélgetés zajlott köztünk, melyet köszönök Neki, hogy időt szakított rám, 1 órában.

Elmondtam, hogy ez az Egészségügyi Intézmény Pszichiátriai Osztály Vezető Főorvosa javasolta, hogy százalékoltassam le magam. Elmondtam, hogy ezt a lépést egy kísérővel megtettem, 40 % - ban egészségkárosult vagyok, sajnos. Benyújtottam kérelmem - a háziorvosom, a helyi Pszichiátriai Gondozó Orvosom szakvéleményét, az utolsó két évi összes kórházi zárójelentésem, és a  bizottság megállapítását -,  szociális járadék igénylése ügyében

A kislányom egyedül nevelem.

Elmondtam, hogy ezt első fokúan elutasították és a fellebbezésemet is. Elmondtam, munkaügyi bírósághoz fordulok, jogosan utasították el kérelmemet és fellebbezésemet, mert a helyi Pszichiátriai Gondozó Dokim, nem az utolsó betöltött munkaviszonyomat jelőlte meg, így 24 hónappal később lett ez az igény elküldve. Megmutattam a papírjaimat, hogy leszázalékolási igényemet, ezév ,2010.04.30-án küldtem be, és azt a papírt, melyen fel van tüntetve, hogy 2008. 08-ban még  dolgoztam. A kérelmem és fellebbezésemet nem hangsúyoztam mondani, hogy jogosan elutasították, mert nem az utolsó munkahelyem lett megjelőlve, hogy akkor ” kezdődött ” az egészségkárosodásom időpontja. Én ezt valótlanságnak és hamis adatnak tartom a helyi Pszichiáteremtől !

A Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság, szociális járadék ügyében nem tud segíteni. Nem állapítható meg tehát rehabilitációs pénzellátásra jogosultság abban az esetben, ha az igénylő a járadék iránti igényét a keresőtevékenység megszünését követő 24 hónapon túl nyújtotta be.

Ő erre, azt mondta: A helyi Pszichiátriai Gondozó Orvosom tévedett.

( Igen, tévedett ????????????????? )

(Csak az életemet teszi tönkre !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) Én erre gondoltam.

Ő kérdezte, mi a szakmám?

Én: Elsoroltam. Gyógymasszőr, gyógytornász, reflexológus, személy – és vagyonőr megnevezésű képesítéssel, kutya – macska kozmetikus szakmával rendelkezem.

Ő: Maga nagyon okos, intelligens XY

Ő: Kérdezte mihez lenne kedvem, milyen munkakört szeretnék?

Én: Egészségügy.

Ő: Akár ápoló is lehetne, XY….!?

Én: Igen, de ahhoz injekciót, min be kell, hogy tudjak adni, vagy infúziót….

Ő: Ahhoz nem kell… A gyermek apja, hol van ?

Én: Megházasodott és van egy kisfia. Van egy sztriptíztáncos felesége, aki műsorozik. (Utólag jutott eszembe, miért kérdez a gyermekem apjáról. Mivel nem zártam le a mondandómat, hogy van egy családja, hanem megemlítettem, van felesége ki legénybúcsúkra jár, céges rendezvényekre, erotic showt tartani a férfiak örömére, így elcsesztem.Ő ezt szerintem azért kérdezte, érzek -e még valamit a kislányom édesapja iránt, és mi a véleményem a feleségéről. Elfogadtam-e, hogy ők már egy külön család, jól megvannak, és azt csinálnak amit akarnak.Azt kelett volna csupán mondanom, hogy a kislányom apukája megházasodott és van egy kisfia, és kész….. )

Ő: Mivel foglalkozik az Édesapa ?

Én:….

Ő: Abban sok pénz van.

Én: Igen….

Ő: És a feleség, szereti a munkáját. Mert ez is munka?

Én: Szerintem nem élvezetből teszi. És Kedves Doktor, miért kérdezi ezeket, miért mondja, ez is munka ? Azt szeretné közvetíteni felém legyek én is kurva, amely számomra érthetetlenül el van fogadva munkának, hivatásnak, Őn szerint !?….

Ő:  Igen ez is egy munka, XY. Ez a hölgy élvezi amit csinál ?

Én: Csenben maradtam…

( Gondolatban én: Nem szereti. Mivel beszéltem vele, Ő azt mondta utálja a férfiakat. Egy színház. Őt csak a Deák Ferences színes papirkák érdeklik, nem a személyes nemi  kapcsolatait elégíti ki. )

Ő: XY, amikor maszírozott, voltak vonzó férfiak ?

Én: Voltak. De nem azt néztem, hanem azt, hogy hogyan segíthetnék panaszai csökkentésében, és hol erednek tapadnak az izmok. Ha volt is vonzó férfi, családjuk és gyermekük van.

Ö: Értem. A masszázst otthon szeretné csinálni, de nem tudja, mert nem akar erotikus szolgáltatást nyújtani és a férfiak csak ezügyben keresik. Kutyakozmetikus szakma nem megy ma már. Személy és Vagyonőr nem lehet, mert egy törékeny nő. Ápoló nem lehet, mert szakirányú végzettség kell.

Képezze magát másra, újra. Mert, ha esetlegesen kap egészségkárosodás szempontjából havi max 28.000 Ft-ot,  illetve kap 12.700 Ft Családipótlékot és kap az apukától Gyermektartásdíjjat, az kettőjüknek, a kislányával nagyon kevés bevétel. Ebből nem élnek meg. Ezért, én azt tanácsolom, képezze magát, tanuljon más szakmát a Munkaügyi központon keresztül, és ott esetleg még egy jó pasit is talál.

Én: Ok, de agorofóbiás vagyok, értse meg kérem szépen.Nem tudok közlekedni.

Ő: Most is el tudott jönni.

Én: Igen, de most is rosszul érzem magam fulladok, és nézze meg milyen lila a lábam. Nem merem vállalni a munkába járást  és az átképzéseket, mert nem vagyok biztos munkaerő, tanítvány, mert egészségügyi állapotom rossz, vegetatív fájdalmaim vannak. Ha rosszúl vagyok, nem tudok menni. Ott lenni, megjelenni pontosan, akkor amikor kell. Nem vagyok stabil.

Ő:  Én is lehetséges, hogy belázasodok és nem tudok jönni dolgozni, akkor megyek Táppénzre.

Én: ?

Ő:  Hmmm. Nehéz helyzetben van XY. Milyen érzésekkel távozik ?

Én: Üresség érzéssel.

Nem értem a dokit. Én viszont tudom, hülye vagyok. Haza kelett támojognom a 133-as pulzusommal, fulladásommal. Hiába mondtam a beszélgetés közben, már utazás során rosszul lettem. Kértem, hadd beszéljek az Osztályos Pszichiáterrel a panaszaimról, mert a kezelőorvosom nem volt bent a kórházba. A pszichológus kedves volt, csak annyit mondott, hogy most nem aktuális, mert nagyon elfoglalt.

Thx. Jobb is, mert nem lett volna esze, hogy betalockot adjon, és a fulladásomra diafilint.

Tul. kép hülyének néznek.

Azt, hogy a pszichológusnak mi volt az oka, hogy ezeket kérdezze nem tudom. Véleményem szerint, mivel nem fizettem pénzt, abszolút nem érdekelte mit mondok. De az is a véleményem, hogy segíteni akart valamilyen formában.

Nem értek sokszor mindent, de nem szeretnék hibázni, és ítélkezni sem.Mert,” Ne ítélj, hogy ne ítéltess”. De ha cserben hagynak, elvem, hogy ” Szemet-Szemért.

Mikor hazajöttem, írtam,  az egyik történetem hozzászólójának egy hszt, hogy utazás miatt pánik rohamot kaptam. Fulladtam, heves szívdobogás, mellkasi szorítást éreztem.

Kint volt az ügyelet…EKG-t tettek rám, kaptam betalockot és diafilint.

Értek semmit ….:(

Szívesen várom észrevételeiteket, véleményeiteket, hozzászólásaitokat.

Köszönettel, 
XY