Kedves Mindenki! Én már 20 éve küszködök ,pánik rohamokkal kezdődött,minden éjjelem borzalom volt,akkor még az orvosok se nagyon tudtak a pánikról,én se tudtam,hogy mi ez,orvosnál a vérnyomásom felugrott,de nem találtak semmit,elintézték azzal,hogy nyugodjak meg.Nekem is szülés után egy nagy fogyás után jött elő,néha úgy elkezdtem rázkodni (hidegrázás)hogy bevittek az ügyeletre ,ilyenkor adtak egy nyugtató injekciót,és azt mondták mindenkinek lehet nha ilyen kiborulása,de én éreztem ,hogy valami nem stimmel,évekkel később hallottam a pánik betegségről ekkor fordultam pszihologushoz,ekkor már inkább szorongásaim és szoc.fobiám volt,vágre valaki értette miröl beszélek,kaptam antidepresszánst,évek múlva másikra váltottunk amitől egészen jól lettem 1 év után gyógyultnak nyilvánítottam magam és abba hagytam a gyógyszert,akkor épp külföldön dolgoztam 1/2 évig és mivel ez egy lassan ürülő gyógyszer volt a 3 .hónap után olyan rosszulléteim voltak,hogy úgy éreztem inkább a halál,nyugtatokkal kihúztam a hazatérésemig,sokat fogytam,szinte teán és néhány leerőltett kekszen éltem.Mindjárt pszihologushoz mentem aki visszaállított a gyógyszerre,de ekkor már olyan bizalmatlan voltam a gyógyszerrel szemben,hogy egyik se igazán vált be,megbeszéltük ,hogy fokozatosan abbahagyom ez sikerült,voltak egészen jó időszakaim,de sajnos mindig vannak visszaeséseim a legrosszabb hogy minden apróságtol remegek és ettől még idegesebb leszek,körzetinél a vérnyomásom felugrik,és minden apróságot,túlreagálok,nyugtalan vagyok stb.Pánik néha jön főleg éjjel ettől már nem félek ezért gyorsan lezajlik de nagyon rossz érzés,én úgy érzem már életem végéig kitart mellettem ez az átkozott betegség amúgy rivotrilt ajánlott a dokim amit csak alkalmanként szedek,bár szerinte állandóan is szedhetném.Nekem egy tortúra ha pl.fogorvoshoz kell mennem,ilyenkor nyugtató és még így is remegek,nem a félelemtől,hanem attól hogy látszik a remegésem és mit gondolnak.Jó beszélgetni olyanokkal akiknek hasonló gondjai vannak. Írjatok szívesen beszélnék olyannal aki hasonlót érez. Csak aki átéli ezeket a dolgokat tudja milyen elkeserítő tud lenni,ördögi kör .Kitartást mindenkinek
pánik és egyéb nyavajék
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
szia. hat sajnos ez mind ismeros nekem is , tenyleg nagyon ronda dolog tudd lenni. Most en pont nem szeddek semit de sokszor mondom, hogy jobb lenne ha gyogyszert szednek…vagy nem??!! nem is tudom mar mi jobb…………kitartast kivanok neked es nyugodt napokat!!
Opsz! Lehet, hogy nem ide akartam írni.
Na, mindegy mostmár.
Sziasztok. Én lennék a Rhodo, humony barátja. Ő ajánlotta ezt az oldalt.
Ja. Nekem is hasonló bajom van, bár én nem kenem olyan durván, mint eliza.
Egy kis érvágásom nekem is volt. Én sem tudok feloldódni társaságban.
Nekem sem megy a beszéd, viszont ha írni kell, olyan leszek, mint hal a vízben.
De sajnos még nem találták fel az írástelepátiát.
Viszont engem azért még érdekel egy-két dolog.
Pl szeretem a filmeket, szoktam néha mandalákat alkotni, és néha szerkesztek zenéket.
Viszont az olvasás nekem sem megy. Régen még olvasgattam, de már nem megy.
Na, ennyi egyenlőre.
Szia Pindi!
Nyugodtam irhatsz nekem a bagota@freemail.hu-ra.Hatha konnyebbek lesznek igy a mindennapok.
Udv Agota
Szia Agota! Persze nyugodtan levelezhetünk,írj egy elérhetőséget.Üdv
Kedves Pindi!
Az én történetem más, de volt időszak, még az összeomlás elött, amikor minden utazás a HÉV-ek kínszenvedés volt, bár én tudatában voltam, hogy az emberektől félek, hogy mit gondolnak rólam. És ráadásul mégcsak nem is vagyok ronda, mások szerint…na a lényeg, hogy nekem is van otthon Rivotril-om, de tudomásom szerint rá lehet szokni, úgyhogy óvatosan vele. Én akkor veszem be ha ki vagyok borulva lefekvés elött egy max. felet, és legalább tudok aludni, ami fontos az idegrendszernek. Ami még segít, hogy tudom, hogy mások is csak emberek, tele komplexusokkal, nemis tudod elképzelni milyenekkel
Szia Pindi!
Tortenetedet olvasva, mintha az en eletemet olvastam volna.
Sajnos en is itt “hajozok” veletek.Nalam is szornyu szorongassal jar, ha orvoshoz kell menni, egyszeruen kerulom az ilyen helyzeteket, csak ha nagyon muszaj, megyek.
Remeltem, hogy meggyogyultam, de sajnos 3 ev utan ujra jelentkeztek a rohamok, most ujra “lent” vagyok.
Gyogyszereket soha nem szedtem, remelem nem is fogok, de igy leelni egy eletet?
Jo lenne Veled privibe is beszelgetni.
Igen az a rossz,hogy titkolja az ember,mert nem értik meg az emberek én csak a legszűkebb családomnak beszélek róla,de ők már biztos nagyon unják szép hétvégét mindenkinek és főleg stressz menteset!
Szioka…….hat szinten “zenesz vagyok en is” ugyan ez a lefojasa nalam is mar lassan 10 eve,de lehet, hogy tobb.Most meg muszaj volt munka utan nezni es kaptam is, de nem kell mondjam ,hogy felek nehogy eloajon valami es akkor mit mondanak vagy mit teszek en??!! hatha elfoglalom magam es nem jon anyira elo a panik(csak erre gondolok??!!) hatha jo lesz, vagy nem????????/// kivanok mindenkinek egy nyugis hetveget!!!!!!!!!sziasztok.
Szia Rosemary! Hát igen az állandó szorongás az nagyon kimerítő,én sajnos lemaradtam a több gyerekről pont ez a betegség miatt,én eljárogatok de inkább kisérettel,amikor jó paszba vagyok egyedül is.Nekem is vannak néha teljesen jó időszakaim.Minden jót neked
Szintén zenész…:) Én is közel 20 éves küzdök, nekem is az első szülésem után jött pár hónappal, aztán bedurvult! A nagyján már túl vagyok, de maradt az állandó szorongás, aggódás, és az agorafóbia. Három évig teljesen jól voltam, életmódot változtattam, elváltam, csodás új kapcsolatban élek, született két kicsi gyermekem még, szülések után 6-7 hónappal kezdődött minden előlről. Már nagyjából tudom kezelni, és vannak teljesen nyugis napok is, olyanok, hogy el sem hiszem, hogy ez a végtelen nyugalom belőlem árad…:))) Aztán jön eegy aprócska biszbasz és kezdődik…Na ez az, aminek megálljt kell parancsolni! Egyre többször sikerül!