Bár csak tegnap regisztráltam ide, és megejtettem az első szösszenetet, ma újra klaviatúrát ragadok, mert Elizával és Szazsuval folytatott gondolatváltás teljesen felpörgetett és arcon csókolt a múzsa, tehát Helló pozitív kilengés, itt vagyok! :-) Ezt muszájos világgá kürtölnöm, mégpedig azért mert nagyon beképzelt vagyok, továbbá, hogy ellensúlyozva legyen a szomorúság, ami sokunkat mélyen, betegesen át tud itatni (és a postokból nagyon át süt). Ha ezt majd visszaolvasom egy zuhanásnál (ami ugye bármikor bekövetkezhet), akkor hátha erőt ad nekem és persze Nektek is. Mert ugye ezek is mi vagyunk, minden lébe kanál, élet igenlő lökött kis szerzetek. Lehet, hogy 30 fölött már nem helyénvaló ilyen gyerekes stílusban írni, a fene sem tudja, mindenesetre kevésbé problémás, mint mélabúsan szívszaggató sóhajok közepette lámpavasat keresni. Senki ne bántódjon meg, nem a fájdalmukat (fájdalmunkat) bagatellizálom el, csak emlékeztetni szeretnélek Titeket, hogy ilyenek is tudunk lenni.
Tehát telefon megragad, programok leszervez, irány a végtelen és tovább. :-) Kevés felemelőbb érzés van annál, mint amikor az ember kiemelkedik, saját kis posványából, vesz egy nagy levegőt, konstatálja, hogy süt a nap. Lehet, hogy nem tart sokáig, de remek alkalom arra, hogy olyan dolgokat tegyünk, amit már rég óta meg akarunk csinálni, csak saját tehetetlenségünk/fájdalmunk gúzsba köt. Szóval én ma elkolbászolok mindenfelé, szerintem, ha Nektek is vannak ilyen lelkes pillanataitok, akkor azt is írjátok meg, talán mások is erőt tudnak meríteni belőle.
Hahó !
“De” örülök annak, hogy vágod a témát és nem kritikának fogtad fel. Én meg totyorgok mint a szarógalamb.
Csokicsok.
Szia!
Ez a “de:(“ezen nevetnem kell,hát ezzel már ugymondd “zseniálissá” tetted a napomat,nem szoktam használni ezt a szót de de nagyon tetszik.Szerintem minden ember az csak van akinek van annyi önbizalma hogy el is higgye magáról,hogy az.Csak az az igazi probléma, hogy nem tudnak akkora ajtófélfát gyártani,hogy ezek az emberek közlekedni is tudjanak:))Na jól van evezzünk gyorsan egy kis lazulos témára,mint például elemzés.Én is imádom, de meg kellett erőszakolnom magam ,hogy nem elemezgetek,hanem akkori pillanatnak élve és nem utolsó sorban a női megérzést bevetve rögtön dönteni tudjak,na és persze úgy,hogy később ne bánjam meg.Na ez volt a gürizös feladat, de nem adtam fel és már egész jól haladok:)
Utazási vágyaimmal meg csak a bibi, hogy nincs kivel,na meg persze a suska de az megoldható lenne kb egy év múlva.Dehát nincs olyan szerencsém, hogy valaki olyan sokáig elviselne engem,ugyhogy ezt a témát egy kicsit halogatom.Ami késik nem múlik,ugyhogy semmi sincs veszve.
Na jól van most már kilovagoltam magam,ugyhogy megyek majd délután a rémrendes munkahelyemre tovább ringispilezni:)
Na pá
Kulonos!Minden mentalis problemaval kuszkodo teleholdkor igen labirissa valik,es nehezen alszik.Olyankor hasznos fizikai munkaval,sporttal lefarasztani magunkat,vagy alvas helyett valami programot kell szervezni.
Sziasztok !
Bár én nem vagyok borderlineos, de úgy gondolom, hogy a zsenialításra való törekvés szép
:)…. de 
Szia!
Hát, én is tipródom még, hogy akkor ez betegség-e, hogy ez tagadásból, vagy a tökéletességre való törekvésből fakad-e, azt nem tudom. Fú, én imádok elemezni, szerintem nem is tudnék vizsgálat nélkül befogadni információt, de ettől függetlenül helyes az érved.
Én továbbra is pingpongozok a mindent, semmit érzések között.
Utazás: jaj, ne is mond, a lényeg, hogy sokat mozogjon a táj, nálam a nagy szerelem Sharm el sheikh, ha végre rendezem magamat anyagilag, muszáj visszamenni…akár minden évben….többször is, szép cél ez, érdemes érte küzdeni és semmiféle képen sem lényegtelen. ;-)
Persze minden nyűg ellenére az élet szép és érdekes, a kíváncsiság meg olthatatlan. Remélem, még a héten össze tudok dobni egy újabb szösszenetet, számító módon a könyvutalványokért, fura, magamtól valamiért nincsen motivációm elbillegni egy könyvesboltba, na de, meglehet nyerni, az más, jeje kompetitív jellemvonás. :-)
Szóval fel a fejjel, nem féltelek, elvégre egész jól meg tudod lovagolni érdekes kis elmeállapotunk jó oldalát.
Szia!
Szomjazom az irásra.Most éppen dühkitörösen probálok normálatlanul normálisnak látszani,de nem álarc mögé bujva,pedig most lehetne hisz itt a farsang ideje:)Olvasgattam itt pár új irást,hát én még ugy érzem hogy még mindig sokan nem fogták fel a dolgot hogy miről szól ez a betegségnek nevezett dolog,de én azért se kezdem magyarázni a bizonyítványom,csak egyetlen egy dolgot jegyeznék meg, ne analizáljuk egymást azt hagyjuk meg a “jó szakembereknek” vannak ilyenek is.Bármennyire is meglepő.Egyébként most semmi és az üres a jellemző rám, és iszonyatosan pörgök,nevetek olyan badarságok jutnak eszembe hogy már csodálkozom magamon de nevetek és ez a lényeg.Most legújabb hülyeségem hogy elmegyek és vissza se jövök, mondjuk az óceán partjára.Na mindegy ez lényegtelen:)
Na most már üzenem mindenkinek beleértve magamat is, hogy ideje összeszedni magatokat és meglátni ennek a bolondos élet szép oldalát is,bármennyire is furán hangzik de van szép oldala is:)
Na pá
Szia!
Ja ,ja probálok láthatatlan lenni, de amennyire az akarok lenni annál inkább középpontba kerülök, mint a munkahelyen mint pedig a magánéletben.Most pillanatnyilag a reménytelen kilátástalan és bizalmatlan fázisnál tartok,de most is kaptam sok jót és ez sokat lendit rajtam.Belekapok ebbe abba de asszem ma lesz a rendrakás ideje és amivel nem kell foglakozni azzal nem is fogok,és talán nem lesz olyan mély a hullámvölgy szakasza,bár már eljutottam odáig hogy legszivesebben csak feküdnék egész nap,de küzdök ellene.Ja meg persze a teliholddal mert ilyenkor nem tudok aludni,tisztára olyan vagyok mint egy boszorkány már csak a banyaorr meg a seprű hiányzik és akkor semmi akadálya nem lenne hogy ilyenkor repkedjek:)
Ja és kereshetem az email cimedet mikor nem adtad meg irjam be google-ba hátha kidob valamit,persze gondoltam hogy nem komoly de azért utána jártam a dolgoknak:)
Az élet bonyolultan egyszerű.
És azt se feledjük:Amivel csordultig van a szív azt szólja a száj.
Na pápusszancs mindenkinek!
Igy most legalább mindenkivel levelezek,de istenigazából senkivel:)
De eltüntél Szazsu, minden rendben?
Hej Szazsu, költői is, irányított is, mégis szembe megyek vele
szóval bátran hámozd ki az email címem a rendszerből, írj és még válaszolok is rá, csak azért is félig tele legyen az a pohár
Renegade:
Bugócsiga off:)Kezdődik a hullámvasút völgyi pályája,jó meredeken indul.De legalább az olvasott sorok amit röpke egy hónapja irtam azok lendítenek rajtam.Meg a te soraid is segítenek,ugyhogy remélem nem lesz hosszú.Meg különben is élni kell.
Költöi kérdés nem akar valaki levelező társat?
pápusszancs mindenkinek
@Szazsu:
a búgócsigához: lám-lám, egy újabb előnye a borderlinenak; ha az ember olvasott, akkor bámulatos szókincse lesz. A kavargóan változatos, riadt lélek miatt, pedig megfelelő hangulatfestő szavakkal tud szinesíteni még egy száraz céges jelentést is.
Hát szó se róla elég szeszélyes egy állapot
Valóban nehéz elmagyarázni nekik, szerintem nem is igazán lehet, talán csak ha éppen nagyon boldogok, vagy szomorúak, akkor kell azt mondani, hogy na, nálunk ez megy naponta sokszor felváltva. A lámpavasat nem nagyon javaslom, mert munkának unalmas lehet cserélgetni a körtéket rajta, azon lógni örökre meg rém unalmas lehet
(elnézést, hogy ilyen morbid módon elviccelem, de figyelembevéve, hogy borderlinenál mennyire magas a lámpavas kereső hajlam, így muszáj hozzá valami szürreálisat társítani).
Sziasztok!
Nekem személy szerint egyáltalán nem olyan “poén” a személyiségzavar: épp a napokban vesztettem el (attól félek: örökre) egy számomra nagyon fontos barátot, mert már elege lett, és nem bírta tovább elviselni a dühkitörésemet, amikor mindenfélének lehordtam: pedig tudja, hogy mennyire fontos nekem. Eddigi tapasztalataim szerint a “normális” emberek nem tudnak mit kezdeni ezzel a lelki betegséggel. Ezért nekem, úgy tűnik, csak a lámpavas maradt…
Ez igen ezt már jó olvasni,nem gond 30 fele ilyesmit irni,én is annyi vagyok.Multkor már tőlem ia megkérdezték hogy tudok-e komoly lenni?Mondom persze:)Na de minenk ha nem muszály.Én is egy hirtelen jól leszervezett kiruccanáson vagyok túl és nagyon jó volt,persze gondoljátok hogy most jó és jó nekünk, de nekem ezek az emlékek adják a völgyekben az erőt kifelé,ja és persze az is hogy semmit nem bántam meg amit tettem vagy gondoltam minden pillanatot meg kell élni át kell élni és nem a múltban ténferegni,nekem ez működik:)
Renegade találó a bugócsiga,nekem nagyon tetszik.