Sziasztok!Szia Hellraiser!

Én sem akarok bipoláris lenni,sokszor üvölteni tüdnék dühömben,de sajnos ez van ésnem tudunk mit tenni.Sosem gyógyuló,vagyis nem gyógyítható betegségben szenvedünk.Ez olyan,mintha egy zsákot cipelnénk a hátunkon,amit soha többé nem tehetünk le.Sosem tudom milyen fázisban vagyok,de a gyógyszerek sem jók mindig.Úgy érzem magamat,mint egy kísérleti patkány.

Ti mit szedtek?Nekem most a kventiaxot írta fel a doki,első nap még a szememet sem tudtam kinyitni tőle és mozdulni sem tudtam,de az agyam fogott,borzasztó pocsék érzés volt az egész.4 napja szedem,emellett tegretolt,velaxint és frontint is szedek.A doki szerint nagyon súlyos a kórságom,mert ez az,egy dög,egy alattomos ölni is képes aljas betegség.Sokáig azt hittem elmúlik,mentem mindenhova,de csak a pénzem fogyott,mire valaki a képembe mondta,vegyem tudomásul ez sosem múlik el és sosem fogom tudni mikor melyik oldala tör rám,Tudjátok mi az egyik legfélelmetesebb ebben a betegségben?A gátlástalanság hirtelen jötte,én legalábbis rettegek tőle.Mennyi hülyeséget csináltam már emiatt!!!!!!!!!

Ti hogy vagytok ezzel??Csináltok sok meggondolatlan dolgot?Jó lenne tudni hogy vagytok ezzel.

Ami még pocsék,hogy délelőtt olyan vagyok,mint egy lassított felvétel,estefelé éledek fel és amikor más már alszik,akkor vagyok aktív.Én teljes rokkant vagyok,soha többé nem tudok dolgozni az orvosok szerint.Szeretnék olvasni,varrni,festeni(művész lélek vagyok),de semmi sem megy.Állnak a varrni valók,a vászon és a festékek megöregszenek és utoljára 10 éve tudtam egy könyvet elolvasni.

Ami megnyugtat az a vezetés,habár tiltja a doki,de ez maradt már csak nekem meg,erről nem mondok le semmiért,de nagyok figyelnem kell.

A TI családotok elfogadja azt,hogy bipolárisak vagytok??Az enyém nem,van aki azt mondja tanuljak meg máshogy gondolkodni és ezt épp a nővérem mondja nekem.Egyszer leüvöltöm a fejét.Az igazság az,hogy nem tudok semmi okosságot írni itt,szar ez az egész úgy ahogy van.

Írni én is írtam,de már nem tudok.Írtam egy frankó kis könyvet,mindenki dobott tőle egy hátast,még én is,aztán sorra dobták vissza a kiadók olvasatlanul.Új név,ismeretlen ember mit akar a piacon??Sok hercehurca után egy kisebb kiadó vállalta a kiadását.A tujadonos anyukája elolvasta a kéziratomat,majd azt mondta írtam egy bestsellert.Aztán jött a hidegzuhany,a cég kapott egy nagy megrendelést és az én kis könyvecském nem lett kiadva.Belekezdtem azóta még kettőbe,de nem megy,nincs erőm semmihez sem és semmi sem érdekel már.Nem tudom mi az az öröm,pedig mit adnék ezért az érzésért?????

Írjatok ide valamit,ha van energiátok!

Üdv mindenkinek-Bius.