Csak hogy ne unatkozzunk!
A mai napra is kijutott jóból. Édesanyám kicsit rendmániás és nla a takarítás egy kész téboly! Miután tegnap a mama kedvesen tett egy lapáttal a lelkivilágomra még az anyám is reggel… elkezdtünk takarítani és üvöltött velem hogy ez neki nem segítség meg hogy én hogy lehetek ilyen direkt csinálom hogy ez így nem jó stb….. jó hunytam felette….ezekután a pofámba csapja azokat a segítségeket amiket tőle kértem nah akkor elpattant a cérnám de nem üvőltöttem…. (pedig ilyenkor már szoktam) erre elment anyám dokihoz most és a testvérem (középső elkényeztetett fruska aki miatt élünk szar körülmények között és ő tehet arról hogy anyám lassan járni se tud mert az ő hitelei miatt kell annyit dolgoznia!) leugat engem hogy nekem hurcibálva van a picsám anyu meg alig tud menni és hogy én eg szemét vagyok mert nem vagyok képes erőt venni magamon és vigyázni az unnokahugomra amig anyut eldobja a dokihoz stb………. Nah modom álljál le engem se viccből vittek kocsival a lányodra többet vigyázok mint te és még te játszod a jó lányt amikor mindenről te tehetsz???? Hát ez nevetséges de mondom most hogy ma visszaköpitek az arcomba a segítségeteket innentől kezdve nem is kell!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Tehát azért ez már több a soknál! Nekem ez így nem kell! És vége!
Szerintetek miért van az hogy állandóan zsinorba basztatnak? ezek után még ők lennénkek felháborodva hogy kurvára kiakarnám nyírni magam…. hát ezt már nem hisze el….. lehet azt kéne de nem merem nincs bennem annyi de lehet egyszer sikerül eljutatniuk oda hogy mennifog! tehetetlenvagyok:( kiakarok szladni a világból:(((((((((((((((((((((((((((((((( :@@@@@
Szia Humony!
Ez aztán igen komoly történet megértelek teged is meg a lányodat is. Sajnos az ember sokszor nemtudja hogy reagáljon helyzetekre és mi a jó! Sajnos te rosszul reagáltál a múltban valamire de meg is fizettél szerintem bőven érte és most probálod helyrehozni na ehhez kell az a nagy akaraterő és tiszteleteem az ilyen embereknek mint te hogy van benned ennyi! Én biztos vagyok benne hogy jó anya vagy hiszen nehéz lehet ennyi gyerekkel illetve az életben akadnak kitérők is szóval minden elismerésem neked!
Hát igen azh a bizonyos radír sok mindenre jó lenne de viszont ki tudja hogy alakulhatott volna még. Szerintem biztos megbocsájtott neked mert hiába a szülőkkel a sok veszekedés meg az egyéb akkor is a szülőnk marad és mi a gyermeke!Én így gondolom. Én is rengeteget veszekedtem velük teljesen kezelhetetlen voltam szívtam (nem tudták) meg ittam néha meg sok hülyeséget csináltam és még is támogatnak! Becsülöm és tisztelem őket mindennek ellenére mert kitartóan dolgoznak és nevelnek sok kínok árán! Bár boldogabbnak láthatnám őket. Pont ma van a 31.házassági évfordulójuk és ez azért sokat lmond róluk. Remélem fele annyira leszek jó szülő mint őkl. Lehet hogy ezt nem mindig gondolom majd így de a szívemben legbelül így van!
Kívánom neked hogy boldog pillanatok sorozata érjen benneteket és sok szép percet éljetek át ha mennek!!!!!!:))))))))))) Megérdmlitek!
És ő kikeveredett ebből az ördögikörből?
Sok szépet szép estét!!!!!
szia nicole.kérded mit tettem a lányommal?…szerintem elüldöztem itthonról,mert mindig ugattam vele mindenen.,mindenért.pedig rohadtul nem akartam..hidd el rohadtul ki…tt velem az élet ezen a téren.hiszen ezt láttam otthon is,ezerrel fogadkoztam már akkor gyermekként,kamaszként ,hogy nem fogok így bánni a majdani gyermekeimmel..tessék…májusban lesz 3 éve hogy nem lakik itthon .a barátjával a fiú apjánál.92 jan._ban született.számolj.nem tudom hogy valaha az életben meg tud nekem bocsátani…könnyes szemekkel írok…leírhatatlan amit az anyák elszenvednek …a legborzasztóbb hogy nincs egy életradírom,s anmi már 1x megtörtént….kaptam esélyt a”vezeklésre”másik 3 leányzóban.az idősebb kamaszodik,13 múlt…iszonyatosan küzdök,hogy ne essek ugyanabba a hibába mint……a legkisebbek ikrek ők még csak 8 de ők is lesznek kamaszok.egy ideje már megbocsátottam anyámnak,de beszélni soha nem tudtunk…nálunk más.azt hiszem..rám jön egy rohadt dühroham és ugatok mint az állat mindenkivel,pl..mint te ahogy ki voltál kelve magadból.1 szóval nem szeretném az észt osztani ,de ilyen idősen,ennyi tapasztalattal a hátam mögött…csak jó tanáccsal szeretnélek ellátni,ha nem baj..próbáld meg elfogadni az embereket olyannak amilyenek és kérj erőt ,hogy el tudd viselni azokat a dolgokat,amiken nem tudsz változtatni.vasárnap jönnek haza a lányomék..alig várom,de mikor itt van nem találjuk a szavakat…hm ennyi légy jó majd még írj
Kedves Ikszypszilon!
Örülök hogy megértesz és hogy leírtad ezt nekem! Tényleg nagyon borzasztó történet….:( Sajnálom szegényt és ez tényleg nagyon rossz. Biztosan sokat szendevett!
De még is túl tudta tenni magát és ez a lényeg. Igen nagyon nehéz elfogadnia családnak egy ilyet én is ezt tapasztalom de teljesen megértem őket…nagyon nehéz lehet nekik is nem kell hogy ajnározzanak engem nem mondom én magam betegnek egyszerűen elestem…és probálom kiküszübőlni a dolgot. Csak ehhez elsősorban magamnak kéne segítenem ahogy te is gondolod szerintem mert nekem ebből ez a tanulság a család,barátok és a gyógyszer jó de mankó! Nem támaszkodhatok rájuk örökre és nem is akarok. Remélem minden rendbejön rajta vagyok az ügyön ma megyünk a pszichiáterhez hogy autogéntréningzzünk mg a magántanulós papírért és utána megyünk az iskolába szülőire. Már csak a puszta gondolattól is ki vagyok:( Meg persze busszal megyünk 2vel is és így is félek remélem lessz elég erőm hogy e mutassam ki és ne legyen bajság.
Nem hallottam még róla de mindenképpen elolvasom max kikölcsönzöm:) vagy netről leolvasom:)köszönöm!:)
Igen magamnak kell elhatározni magam hogy mennifog és építeni az önbizalmam kisebb örömökkel akár…:) köszönöm aranyos vagy:)))))))))))))))))))
Olvastad már a ” Hogyan dobj vissza kenyérrel ? c. könyvet ? Keress rá a guglin.
Ha pedig nincs elég önbizalmad, a szerelmed nagyot lendíthet rajta. Illetve ismerd meg azokat a tulajdonságaidat, melyekre érdemes odafigyelni, építeni és fejleszteni.
Csini vagy a fotón :), biztos értékes és szeretni való vagy.
Szia nicole
!
Nem más a nézetünk, megértelek !
Édesapám apja, – tehát a nagypapám – renkívűl rossz férj volt, de iszonyatosan jó apa. Nagymamám első gyermke a II. Világháborúban született, pincékbe bújtak el, és az oroszok megerőszakolták. Nagyapám hadifogságba került, halálra ítélték, de felmentették. Mikor lecsendesedett a háború a második gyermeküket várták, és nagypapám hűtlen volt hozzá. Nagymamám megtudta ezt, és ” hasra vágta magát “. A kislányuk korábban jött világra, a 8.hónapban. Élt 1 napot. +
Az Annuska keresztnevet kapta.
Nagymamám, ha Édesapámmal konfliktusba keveredett, sokszor megemlítette neki, hogy inkább te döglöttél volna meg, nem az Annuska.
Édesapám életére ez kihatással volt.
Az sem volt piskóta, hogy Édesanyám apja, alkoholista volt, és molesztálta, illetve egy disznóért szívesen eladták volna. 12 éves korától intézetben nevelkedett fel, majd a nagymamája gondoskodott róla.
Engem felneveltek, a pánikbetegségemet a családom sokáig nem fogadta el. Amikor jöttek rám a rohamok, akkor megsajnáltak. Ha kórházba vitt a mentő, soha nem volt kísérőm a családból. 2010 augusztusa óta, miután egy koncertről nem tértem haza, azóta segítenek nekem.
Csak úgy írtam…
Kedves Ikszypszilon!
Nem csalódtam! én nem csalódok…:) snekitől nem várok smemit így nem csalódok sneibe sem csak látom ebben más a nézeted…
Szép estét!!!!!!!!!!!!
Drága nicole !
Ne érts félre.
Én a szüleidet, rokonaidat támadni nem fogom…
Csalódtál bennem, sajnálom.
Ne haragudj !
Kedves Bius!
Köszönöm hogy írtál és megértelek. Nem tudom sajnos mi az amitől szenvedsz mert erről még nem hallottam de biztosan nagyon rossz de légy kitartással és igen mikor hogy van ez a szülőkkel meg a családdal… mindig jót akarnak de őksem tudhatnak mindent és nem midnig cselekedhetnek jól! ezt meg nekünk kell elfogadni. ez a szomorú tény ugye bár hála istennek senki sem tökéletes szóval ebbe bele kell törődni és megprobálni pozitívan látni.Sok jót kívánok neked és hidd el jóra fordulhat még bőven a sorod!!!!:)
Kedves Ikszípszilon ezt jól odatetted! elismerésem ez rosszabb volt mint anyám meg apám egyszerre de van benne igazság… sajnos… Nem hogy másokat magamat sem tudom elfogadni. Arról nem tehetek hogy anyagiak miatt elég kötött vagyok én azért írtam ide mert kiváncsi vagyok véleményekre és abból tudjak szőni magamnak egy tervet hogy jobb lehessek. De látom te ezt nem így látod. Sajnálom…..
Elég harcias vagyok magammal szemben kb. semmibe veszem magam és nagyon kevés dolgot szeretek de amikor ez beütött elvesztem és semmit se tehettem csak annyit hogy lábra álljak és meg tettem de amikor érzed elértél egy szintet és (gyógyszer mellett is) visszagurulsz akkor te is lennél mmég olyan erős hogy könnyedén tovább állsz??? Olyan vagyok akinek kell a bíztatás a tanítás a fegyelem és a leugatás is mert elég nagy a szám és sokszor nem állbe idejében, De legalább bevallom magamnak. Csak a változás nem megy ilyen könnyedén…..
Szia Humony!
hát igen azok vannak benne unndorító mennyiségben és le is kéne vezetnem csak nem merek sehova menni se…meg nemtudom magam se:(
És te mit tettél a lányoddal? Ő rendbejött belőle? Értelek az én szüleimnek is ez az első hogy ilyen problémájuk van. Szegények ők se tudnak néha hogy állni hozzám.Hol üvőltenek hol nem vacilálnak nagyon. Nem volt zavaros:) Köszönöm probálkozok!:)
szia nicole!hu…hogy is kezdjem?fortyognak benned az indulatok,a megvetés a….minden.nagyon sok idő eltelik mire rájössz csak ártasz magadnak ezekkel a dolgokkal mint hogy ki kive mit csinál ..nem kéne foglalkoznod.én kb.30 lehettem,tehát 6 éve jöttem rá minderre.hallgass rám kérlek.sok-sok pozitív gondolatot kell táplálnod magad és mások felé..az én lányom 19 múlt.hasonlóképpen viselkedett mint te..nem tudtam kezelni…mert valószínű nem volt kitől megtanulnom hogyan bánjak a gyermekeimmel…nagyon nehéz..kezdd el .pl..ne csak nézz…láss,járj nyitott szemmel…lásd meg a legkisebb szépséget is mindenben..nézz a dolgok mögé.nehogy elmúljanak feletted is az évek…segíteni szeretnék..remélem nem voltam túl zavaros…..légy jó
Kedves nicole ! Rá kereshetsz, de az sem lesz jó. Ha azt írom keress fel egy pszichiátert, pszichológust, szedd a gyógyszereket, nem jó. Ha írom vedd igénybe a holisztikus gyógyászatot, az autogén tréninget, légzési gyakorlatot, pszicho -zene -tánc terápiát, vedd fel a kapcsolatot egy életmód tanácsadóval, az sem jó Neked.Úgy gondolom a problémáidat nem a világ és a körülötted lévő emberek okozzák, hanem a saját gondolataid.
Mit szeretnél? Konfliktust vagy békét ? Elégedett és tünetmentes leszel, ha megbocsájtással és szeretettel fordulsz önmagad és mások felé.
A szeretet vezéreljen Téged !
Ezzel zárom soraimat:XY.
A család a legnagyobb jó az életünkben és sokszor a legrosszabb is!!!Én bipoláris vagyok és most épp meg akarok halni.A családom tesz rám magasról,de a barátaim vigyáznak rám,nehogy öngyilkos legyek.Az anyám fel sem hív sokszor,pedig itt lakunk mind egymáshoz közel.Én nem tudom magamat ellátni,de senki sem jön segíteni nekem,egy disznóól a lakásom,nem engedek be senkit már 2 éve.Néha valami megszáll,akkor takarítok mint egy őrült,de ez sajnos ritka.Bius
Sziasztok!
Hát igen elég nehéz mert ha kérek eítséget nem viccből kérem és utána amikor visszanyomják ezt az arcomba lgszívesebben elküdeném őket a stba mert most ne azért segítsen hogy utána felhasználja ellenem nemde?
Am. kertes házban elég nagyba és anyu apu középső tesóm meg a gyereke (1.5éves) me én vagyok. Mi is rengeteget segítünk úgy gondolom ami erőnkbből tellik és elég szar utána hogy ilyen vita van…. meg persze barátom is sűrűn vigyáz laurára szóval nem értem. Terhessége alatt én kísértem mindenhova szóval elég undorító ez így nekem!
Hát köszönöm azért:) MEgprobálom leszarni őket:! Beveszem a leszarom tabit (nincs olyan csak vizuális vagy) és ennyi:D nem?:D
Ikszypszilon!
Az milyen? és hol lehet?
Jó tipp egy pránanadi masszázs.
Hát így valóban nehéz lehet. Nálunk hasonló volt a helyzet. Amikor a mostani feleségemnek udavroltam, akkor volt egy a bátyja és egy 4 éves kishuga. Mi mindig vigyáztunk a kishugára meg vittük ide-ode, takarítotuk a lakást, sőt még főztünk is. Amikor pedig szerettünk volna elmenni moziba ketten, akkor a fejünkhöz vágták, hogy ránk nem lehetszámítani meg hasonlók. A bátya, aki 2 ével idősebb nála, ő pedig minden kérdezés nélkül lelépett mindig.
Utólag lehet ő csinálta jól
Szóval valóban nagyon nehéz lehet Neked, de ne add fel. Esetleg próbálkozz meg valami online startégia játékkal vagy valami más jelegűvel amiben sikerélményed lehet.
Túl sok okosat így nem tudok mondani, hiszen nem ismerem a konkrét szituációt. Mekkora lakásban, hányan éltek, stb..