Sziasztok! Szeretném én is megosztani a pánikbetegségem történetét, ami 2 éve jelentkezett (jelenleg 31 éves vagyok). Az első rohamom este jelentkezett, lefekvés után. Hirtelen felment a pulzusszámom kb 140-re, elkezdtem fulladni, légszomjam lett és halálfélelmem. Rögtön kihívtam az ügyeletet, nem tudtam elképzelni, hogy mi történik velem, borzasztó érzés volt. Az orvos csinált egy EKG-t és mondta, hogy ez egy pánikroham volt, amiről akkor még semmit sem tudtam.Másnap elmentem a körzeti orvoshoz, aki felírta a Rudotel nevű nyugtatót, amit a mai napig szedek. Pont akkor vettek fel egy új munkahelyre és leginkább attól féltem, hogy fogom tudom elkezdeni a munkát. Sikerült, az első hónap folyamán nagyon jól éreztem magam, teljesen elterelte a munka a figyelmemet, már kezdtem megfeledkezni erről az egész betegségről, amikor egyik nap a buszon megint elkezdtem érezni azt a rossz érzést,amitől ismételtem bepánikoltam.A tömegközlekedés nehezemre esett, nap mint nap beutazni a városba és haza, és persze a folyamatos szorongás, hogy mikor tör rám a pánik. Kb. 1 éve sikerült elhagyni a gyógyszert 3 hónapra, teljesen jó voltam, gondoltam végre meggyógyultam. De egy sorban állás közben ismét jött a roham, és ismételten elkezdtem szedni a nyugtatót. A betegséghez társult az agorafóbia is, nehezemre esik elmenni bárhova, elintézni bármit, emberekkel találkozni. Néha már a puszta gondolattól is rosszul leszek, hogy mennem kell valahová. Közben jártam pszichológushoz, kineziológushoz és autogén tréningre, ahol rendkívül jó tanácsokkal láttak el, de a gyakorlatban mégsem tudtam alkalmazni.
Régóta keresek egy olyan közösséget ahol személyesen is találkozhatok hozzám hasonló problémával küzdő sorstársakkal, de csak pszichocentrumok által indított “pánik csoportokat” találtam, amelyek min. 10 fővel indulnak, de mindig csak 1-2 jelentkező volt. Ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálok én szervezni egyet(Budapesten).Kérem, akit érdekel és szívesen eljönne írjon nekem a marti.ru@freemail.címre!
Mindenkinek további sok kitartást és erőt kívánok!
Szíía!
Még jól jártál, hogy az ügyeletes orvos elmondta mi a helyzet.Én még az első rohamaim egyikén hívtam ügyeletes orvost, és hát az teljesen kiosztott,(vendéglátásban dolgoztam, és zárás után otthon lettem rosszul),kiosztott hogy minek ittam tul sok kolát, meg minek dohányzom, meg miért kávézom, és hogy ezek miatt vtam rosszul.Adott egy receptet, amit következő rosszullétemkor ki is váltottam az ügy.patikában, és ott kérdezte a patikus, h mit akarok én ezzel csinálni, mikor ezt súlyos szívbetegeknek szokták adni??Pár hónap mulva a háziorvostól kaptam nyugtatót, aztán megint pár hónap mulva magamtól jöttem rá, hogy pánikbetegség.És ja mennyi idő telt el ugy, h fogalmam nem volt h mi ez.
Szia.. hat ez , hogy tobben talokozatok nem is rosz otlet en is mindig akartam hallani mastol is , hogy tenylg van ilyen beteg meg mind en??!! most en is dolgozzok 2 honapja de vannak olyan rosz napjaim, hogy gondolom mar masnap nem is mennek dolgozni ha tolem fugne………….. panikmentes napokat kivanok..!!
Bp van lehetőség vidéken még egy embert sem látsz