Helo!

Azért regisztráltam hogy tudjak neked írni, hátha jót tesz,ha semmit akkor semmit.

Előre leszögezem: nem adok neked csodát, megváltást vagy sültgalambot.A véleményemet, saját tapasztalatomat írom le neked.

Amit elsősorban szeretnék neked írni az nem lesz új dolog, hallhattad már ezer helyről, de valószínűleg elfjetetted:A saját életed a tied, te felelsz érte, bár mások ronthatják el ( akarhatják elrontani ) de mivel a tied, te virágoztathatod fel egyedül!Mi sem bizonyítja ezt jobban mint a magány.Senkire sem számíthatsz, mert nincs sehol senki, de valaki jelen van: önmagad.Azt hiszem annyira kudarcnak érzed a magányt és az ebből áradó rosszkedvet hogy teljesen elfoglalják a gondolataid, ezáltal az életed is.Tudom, borzasztó ördögi kör.Magány->depresszió->magány->depresszió.Onnan tudom hogy a kellős közepében vagyok, és ezért írok neked, mert én másképpen élem meg mint te, és meg szeretném mutatni: így is lehet.Rohadtul magányos vagyok és ennek tetejébe még szar helyzetben is vagyok:nincs munkám, pénzem,ezáltal nincs társadalmi biztonságom.Nem mondhatom azt hogy “legalább pénz az van”.Nincsenek barátaim, csak ismerőseim.Ez azt eredményezi hogy a nap nagyrészében itthon ülök.Egyedül.Már most borzalmasan hangzik igaz?Akkor tetézem:mivel lépések teszek arra hogy nyissak az emberek felé, hogy ha nem is előkelő helyen, de mégiscsak tegyek egy-két lépcsőfokot, aztán majd gyarapszik az, a kicsit is becsülni kell.Ezért regisztráltam egy közösségi oldalra.Ott látom hogy ismerőseim minden nap mennek partiba, összejönnek, ilyen mulatság, olyan jókedv.Ez persze a legjobb dolgok egyike, kivéve ha téged nem hívnak meg.Nekem ezek együttesen már tönkreteszik a mindennapjaimat, persze van még egy hatalmas gondom.A legsúlyosabbak mindegyike, amit nem neveznék meg, mert most irreleváns.A lényeg: hogy én ehhez hogy állok hozzá, itt jön az amit tulajdonképpen amit át szeretnék adni neked: kihozom a legjobbat amit tehetek.Építem önmagam.Művelem a kis kertecském, ha úgy jobban tetszik, mert ezt csak én tehetem meg.És így legalább tudom hogy megteszek mindent.Nem mondhatja nekem senki hogy ülök és várom hogy valaki megsegítsen,mert én kisujjamat sem mozdítom.Ráálltam a hobbijaimra, ha különösebb nincs is neked, egy valamit mindenképpen tegyél meg: OLVASS!Ha nem szeretsz,majd megszereted.Olvass blogokat, a világ dolgairól, olvass regényeket, amik más világba repítenek , olvass tudományokról, olvass az emberi lélekről, olvass akármiről!Nézz meg filmeket amik elgondolkodtatnak vagy éppen nem adnak semmit, gyűjts képeket amik tetszenek, menj el sétálni, járj nyitott szemmel, ezek mindd olyan dolgok amik terelik a gondolataid.Ha elképzeljük az agyadat vizuálisan mondjuk egy körnek, és abban a körben jelenleg csak negatív dolgok szerepelnek , akkor elmondhatjuk, hogy akár egyetlen nem negatív tényező is jót tesz ha bekerül a körbe, a gondolataid közé, mert ha egy fokkal is, de jobb dolog a teljes negativitásnál!Ami most a fejedben van(vagy legalábbis én elképzelem hogy most ezt gondolod): az eddigi írásomra a kifogásaid, csupa “de”- vel kezdődő mondat.Nem vagyok rá kíváncsi.Nem azért mert gonosz vagy szűklátókörű vagyok, hanem mert a kifogások magadnak szólnak, magadat akadályozod vele, nem engem.Én próbálok nem a helyzetemre gondolni, kizárni ezt az egészet, megtanultam elfolytani, mert az nem mindig rossz dolog!Ennek köszönhetően tudok magamra koncentrálni, magamt fejleszteni, magamat minél értékesebbé tenni, mert ez önbizalmat ad.Ha van önmbizalmad, mondjon akárki akármit, az bizony kisugárzik.És ez hozzásegít ahhoz hogy egyszer megtörjön ez az ördögi kör, és akkor ne egy összetört, negatív embert kapjon az illető, hanem egy olyan embert, aki kihozta a maximumot, és nem hagyta el önmagát, mert az könnyű.Küzdeni mindig jó, mert büszkévé tesz, amitől erősebbnek érzi magát az ember.Én ezt akartam elmondani neked, hogy ne azzal foglalkozz ami nincs, mert az a könnyű út.Azzal foglalkozz ami van, és senki nem garantálja hogy ettől majd lesznek barátaink vagy egy napon még megszámolni sem tudod az embereket akiknek hiányzol,de az élet kiszámíthatatlan, nem várhatjuk el előre az eredményt, de mindenképpen jót tesz ha önmagadat építed.Még így utoljára megjegyezném: hatalmas hangulatingásaim vannak.Reggel pl felkelés után 3 órán keresztül keservesen sírtam, most pedig ilyeneket írok, és eszembe sem jut összetörni.Nekem is vannak szar időszakok, kibőgöm magam, aztán felállok és továbblépek, mert nem hagyhatom magam legyőzni!nem számít semmit, szó szerint érdekességképpen írom le: én még csak 20 éves vagyok, és lány, és mégis évek óta viselek olyan szörnyű terheket amik kortalanok, mégsem tör össze!:) Kitartást!:) Remélem tudtam segíteni!