Sziasztok,most írok ide elöször,nagyon nehéz bármit is megfogalmaznom.Úgy körülbelül 2 éve tartanak a hangulatingadozásaim.Talán nem is kell mondanom most mély ponton vagyok.Félek a jövőmtől rettegek hogy kibukom a főiskoláról,másra sem gondolok csak hogy nekem úgysem sikerül semmi ami nem meglepő hiszen egy év csúszásban vagyok és gondolom a tavaszi vizsgáim sem fognak sikerülni.Nem tudok aludni,rendszeresen felkelek olyan hajnali 3 vagy 4 körül és reggel 6ig fent vagyok utána meg persze felesleges lenne visszaaludni mikor 7kor kelnem kell.Kimerültnek érzem magam és semmihez nincs energiám.Nem akarok beszélni erről senkinek de félek hogy elhatalmasodik rajtam az az érzés hogy már úgy is minden mindegy.Már régebben volt egy öngyilkossági kísérletem.Nem tudom mit tegyek.Nem jártam még szakembernél,nincs rá pénzem.Szerintetek mit tegyek?
Üdv:Nanushka
XY: köszönöm:) Hát, néha kilóg az ember a “sorból”.
Amilyen pszichoterápiára én járok, az nem csoportterápia, hanem kettesben vagy egy szobában egy pszichológussal, akit teljes titoktartás kötelez-megkérdeztem, még a kiskorúak dolgait sem mondja vissza a szülőknek.
Kedves Gigi30,köszönöm a válaszod.Igen a nyár tavaly is jót tett de aztán kezdődik minden elölről és ez a mostani helyzetet sem venném komolyan ha az első lenne.Csak sajnos már odáig jutottam a sorozatos kudarcok után hogy az egyetlen dolog ami megy az a nem evésem ami viszonylag újkeletű és idegesítő szokás.
Zetor,Igen pesti vagyok és először nekem is ez a pszichoterápia jutot eszembe de sehol az interneten nem találtam ilyen csoportot vagy csak szokás szerint béna voltam és nem találtam.Meg valahogy félek elmenni..nem tudom.És barátaimhoz sem merek fordulni támogatásért hogy esetleg kísérjenek el mert félek hogy csak kinevetnének.
Gartulálok a babához sok boldogságot nektek!!
Ne keseredj el! A terhesség alatt a szorongás és a levertség, fáradékonyság természetes, sőt fokozódik. Egyetem nem fontos. Ne is keresd azok társaságát, akik nem állnak szóba veled. Velem sem, de itt nagyon sok barátra leltem!
Fontosak neked a gyerekek, utolsó mondatod példaértékű lehet, minden anyukának.
Sokszor ölellek!
Köszönöm szépen, XY! Sajnos nem gyógyultam még meg, nemrég regisztrálták a rekurrens, azaz vissza-visszatérő depressziómat. Nagyon utána kellett járnom a dolognak, mert nagyon fáradt voltam és elkezdtem inni. A beszélgetések, pszichoterápiák nagyon sokat segítettem, hogy más szemszögből is lássam a dolgokat. A gyógyszeres terápiát önkényesen megszakítottam, de megbeszéltem a pszichiáterrel, aki azt mondta, nem vagyok nagyon súlyos eset, nem muszáj gyógyszert szednem. Meg akkor már tudtam, hogy babát szeretnék és féltem, hogy esetleg nem tdok időben leállni. Most már kezdek kilábalni a gödörből. Az akaraterő gyengesége és a motiváció hiánya a legnagyobb hibám. Plusz az összes személyiségzavar, ezért nem tudtam befejezni az egyetemet, ezér nem tudok barátkozni, a háztartást rendesen vezetni. Legalább a gyerekekre próbálok odafigyelni. És arra is figyelek, hogy nekik ne olyan korlátozó, ingerszegény gyerekkoruk legyen, mint amilyen nekem volt.
Kedves Zetor !
Nagyon jó egészséget kívánok Neked és az új nemzedéknek, a babához.:) 
:* :* !!!!
Érdekelne, hogy gyógyszeres terápiában részesültél-e, ebben az álldott állapotban, vagy kigyógyultál a depresszióból, amit cimkéid bűvkörébe kellett mentened a történeteidhez ?
Kedves Zetor! Terhesgondozás…, csak nem baba ? Vagy vicceltél ?
Ha esetleg pesti vagy, próbáld meg a kerületedben lévő pszichiátriai szakrendelés keretein belül működő pszichológus által vezetett ingyenes pszichoterápiát. Egyes önkormányzatok fizetnek 15-20 ilyen alkalmat. Én is ilyenre járok. Nagyon kedvesen fogadtak. Pszichiáter is megvizsgált, írt fel gyógyszereket, amikről eldönthettem, hogy szeretném-e szedni, vagy sem, illetve még mindig járok az ingyenes pszichoterápiára. Én is csóró vagyok:) Terhesgondozásban is maradok az SZTK-nál:) Saját magam olvasok utána sok dolognak.
Mia megolás engem is érdekelne,!
Kedves nanushka!
Természetes, hogy szorongsz. Mindenki fél a változástól, és a bizonytalantól. Azonban, mint a “régiek”, ahogy mondták: Minden kezdet nehéz. Mindenképen beszéld meg valakivel, és fel a fejjel!Én úgy gondolom, hogy leszel Te még diplomás, és minden nehézségek ellenére is, kérlek ne add fel…Én sem teszem:)
Talán a napsütés, a nyár meghozza a megnyugvást…