Sziasztok üdvözlök mindenkit aki ezt az oldalt olvassa. 1994 ben kezdödött a herce hurca körülöttem, de elötte is mindig beteg voltam. Nögyógyászati hormon bajok. Az orvosok csak azt tudták mondani ciszta mindig mütöttk vele. Laporaszcopia, méh átfuvás, csak az nem jutott az eszükbe, hogy nem kellett volna 14 évesen fogamzásgátlót felirni azért, mert még nincs menzeszem.

Természetesen ez leállitott mindent a fejlődésben így 15 évig nem lettem terhes. Persze azt mondták nem is lehetek sosem az életben, még jó hogy nem jósok. De ezek után mindig torokfájás, mandula, izületigyulladások, majd egyik napon nemtudtam felkelni láz mindenem fájt, orvoshoz vittek modták infulenza. Majd két hét múlva nem tudtam kimenni az utcára, mindig fulladtam hallfélelmem volt. Mindent kiviszgáltak kiderült pánik szindróma. Majd közben 20kg lefogytam 1 hónap alatt.

Jártam legibe, kezeltek prozacal, xanaszal kivoltam. Közben találtam magamnak egy jó társat és láss csodát 2  hónap után megint nem jött meg a menzeszem, azt hittem megint ciszta, de nem terhes voltam. Az orvos nem hitte el, na ez volt kemény mivel pánikbeteg 1992-ben lettem és a gyögyszereket szedtem, függő voltam és másnaptól nem szedni, mert babát vársz ez a nem semmi. Ki voltam teljesen, de mindent a gyerekért. Elég jó viseltem, 9 hónapra meszületett a fiam császárral, de majdnem elmentünk, mert a doktornő egyedül éjjel elkezdte a szülést éjfélkor és délután 3 kor még nem volt semmi. Se szivhang sem császár, de az a lényeg lett egy száp fiam.

Elment a pánikbetegségem, de sajnos ami utána kezdödött és tart azt elmondani is sok, hát még leírni, de azt folytatom egy másik levélbe.

Szeretném ha elolvasnátok és ha tudnátok segíteni.