Sziasztok!

Az én történrtem elég összetett. 2007 szeptember 22.-én, egy zép szombati napon, munkahelyi balesetet szenvedtem. Áramütés következtében, 7,5 méter magasról estem le -amint a sérülésekből kiderült, fejre. Sajnos a munkám során nem egyzer előfordult már, hogy megrázott az áram de ilyen felkészületlenül, még soha nem ért. A sokk következtében elájultam, és lezuhantam. Valójában nagyon szerencsétlen a történet, mivel az elvégzendő munka nagyából 20 percet vett volna igénybe, ezért gondoltam, ezt egyedül is megoldom, nem rendelem be szombatra egyik kolegámat se. A munkahelyen minden biztonsági felszerelést felvettem, árramtalanítottam azt az áramkőrt amelyiken dolgozni szerettem volna, és nekiláttam a munkának. Szinte már készen voltam, oldottam a biztonsági övet, hogy lemegyek a létráról, amikor az egyik lógó kábel útban volt, megfogtam, hogy odébb teszem, és abban a pillanatban összeréntotta az izmaimat, és sajnos nem tudtam szabaduni. A szörnyű az egészben, hogy az áramütés csak testileg bénít meg, a gondolatok ugyanúgy cikáznak a fejben mint normál helyzetben, ezért konstatáltam, hogy itt a vége, ennyi volt.                                  

 A következő amire emlékszem, hogy fekszem a földön és köröttem minden véres, biztosan tisztába voltam a helyzettemmel, mert egy olyan gépházban voltam amely teljesen automata, ezért ember csak akkor megy oda ha valami nem működik. Tudtam ha nem megyek ki a helységből, végem van. Azért hozzáteszem, hogy ezt csak valószínűsítem, mert sokmindenre nem emlékszem. Sikerült kiszabadulnom, és az ajtó túloldalán pillanatok alatt megtaláltak, és intézkedtek. Ezután a mentősök stabilizáltak, és kórházba szállítottak. Három nap szunyókálás után helyeztek át a traumatólógiára, ahol ismerteték a kárfelmérés eredményét. Volt minden: koponya alapi törés, koponyarepedés, lapockacsonttörés, kézfajtörés, három helyen agyi bevérzés, jobb oldali dobhártyaszakadás, jobb oldali arcidecbénulás, és ami még csak utána derült ki. A korházban egy hónapot töltöttem, annyira széldültem, hogy a vécére kimenni is nővérek segítettek. Egy hónap után kiengedtek a kórházból, és megkezdődöt a rehab. Az arcidegbénulásra, fizikóterápiát kaptam, nem igen segített, és a jobb oldali fülemel se halottam semmit, pedig a dobhártyám már begyógyult. A fül-or- gégészeten, orvosom azt javasolta, hogy végeznek egy feltáró műtétett, így majd kiderül, hogy mi a gond. Műtét után kiderült, hogy a hallócsontjaim sdarabora törtek, és az egyik szilánk az arcidegembe fúródott. A szilánkot kivették, a hallócsontokat pótólták, kiengedtek. Sajnos a hallásom nem lett jobb, de kb egy hónap múlva olyan szédülési roham jött rám, hogy azt hittem ott pusztulok bele. Vissza a dokihoz, megvizsgált, és kiderült, hogy sajnos a hallócsontok elmozdúltak, nincs csontos vezetés, ezért a hallásom nem javúlhatott. Újabb műtét, lábadozás, egy darabig reménykedés, azutrán már az se. Kontrol után kiderült, most se sikerült. A dokim elmonta, hogy sajnos ezek a hallócsontok, a levegőben lógnak, csak egy bizonyos felszívódó anyagal vannak kiékelve és ameddig be nem szövetesednek addig sajnos akár egy tüsszentés miatt is elmozdúlhatnak, kéne hat hét ágynyugalom a biztos gyógyuláshoz. Hát én meg úgy döntöttem, hogy egyenlőre akkor monóba nyomom, meg lehet ezt szokni. Kis idő mulva újra jelentkezet a szédülés, már rutinosabb voltam az első után, így nyomás az ágyba és alvás, délután kettőtől reggel hatig aludtam, és úgy ébredtem, hogy semmi bajom, sőt nagyon fittnek éreztem magam. Hosszú idő telt el mire újra jelentkezett a szédülés,a gond csak az volt, hogy egy héten kétszer-háromszor, de mindig csak egy napot, utána semmi. Elkezdtem figyelni, minden nap reggel vérnyomásmérés, felírtam, hogy éppen milyen légköri front van aznap, reggel hogy érzem magam, és este, hogy milyen idő volt aznap, és hogy éreztem magam egész nap, Hónapokig vezettem ezt a nyilvántartást, és közben többször is volt rohamom. Nagyából kilenc hónap után kiértékeltem az adatokat, és arra jöttem rá, hogy mindig csak hirtelen felmelegedéskor, nagyon meleg nyári időszakokban, és komolyabb fizikai megerőltetés után jönnek a rohamok. Ezek után elmentem a dokimhoz, aki teljesen kivizsgáltatott, MR, idegsebész, füll-orr-gégész, stb-stb. A kivizsgálások semmi olyan problémát nem tártak fel, ami előidézhetné a szédülést a tudomány mai állása szerint, de a biztonság kedvéért felírak betasercet,amit most már négy hónapja szedek, és azóta semmi bajom nincs.

 Elég hosszúra sikerült, a történetem és talán vannak olyan részei, amelyek nem tartoznak szorosan a tárgyhoz, de ki tudja, elég rejtéjes betegségről beszélünk, ezért minden infó hasznos lehet.

Mindenkinek kitartást,és jobbulást.

Üdv.: Balázs