Sziasztok!
19 éves vagyok és félek.. Félek kimenni az utcára egyedül, a boltba, idegen emerek közé stb..Most már odáig ment a dolog hogy már itthon is félek egyedül, olyan mintha valaki mindig figyelne… Ilyenkor elkezd gyorsan dobogni a szívem izzadt a tenyerem remegek, nehezen veszek levegőt… Nem tudom ennek mi lehet az oka, mert régen nem voltam ilyen egyedül bárhová elmentem, akár este is most olyan mintha valaki üldözne,követne, vagy meg akarna támadni. Hangokat hallok,zörrenéseket amiktől nagyon megijedek, annyira hogyha odakintről hallom már fényes nappal sem merek kimenni megnézni hogy mi volt az. Nem merek este egyedül elmenni zuhanyozni, csak ha a barátom is velem jön és megvárja hogy végezzek..Utánanéztem hogy mi bajom lehet, esetleg beteg vagyok-e, vagy van-e ilyen betegség a tüneteim az agorafobához hasonlóak. Mondtam ezt a barátomnak kérdeztem hogy most mit tegyek, mert már nagyon rosszul érzem magam ez miatt. Azt felelte nem tudja.. Anyukámnak már nem is merem mondani mert úgysem foglalkozna vele, mert őszerinte olyan betegség sincs hogy depresszió. Akkor erre is tuti hogy azt mondaná hogy :” nincs neked semmi bajod” vagy annyival elintézi hogy ” jól van” és ennyi. Nekem nincs pénzem magánrendelésre elmenni,a háziorvosomhoz meg nem merek elmenni mert biztos bolondnak tartana, na meg anyum is kiakadna hogy már nekem megint van valami bajom és hogy csak a baj van velem meg hogy csak kitalálom ezeket vagy bebeszélem magamnak de ez nem így van…
Nem merek senkitöl tanácsot kérni sem orvostól sem baráttól, mert én egy kis városban élek hamar kiderülne mert mindenki olyan pletykás itt mindenki beszél mindekiről és félek ha ez kiderülne dilinyósnak tartanának. Úgy érzem nem foglalkozik a problémámmal igazán senki, senki nem segít, egyedül meg Félek.. Nem tudom mihez kezdjek már az őrület határán vagyok és ez nem jó.. Utálom ezt a helyzetet.. :’( Kérem valaki segítsen vagy adjon tanácsot hogyan tudnám elmagyarázni a családomnak hogy Beteg vagyok…
Szia!
Kiváncsi vagyok, hogy mire jutsz, és mennyire, ezért majd, ha gondolod megírhatod.
Addigis kitartás:)
Kedves Eni! Nagyon szépen köszönöm a megértő (segítő) szavakat/ tanácsokat! Nekem már ez is nagyon sokat jelent! Tényleg köszönöm és megfogadom a tanácsokat!
Vixi
Szia!
N jó, Megaloman, te egy nagy ökör vagy, azok közül is a legnagyobb. Nem meglehet, hogy amikor ezt az baromságot írtad valamilyen füvet szívtál? A te agyad tényleg beteg, javaslom, hogy fordulj pszichiáterhez.
Vixi Neked ezt nem tanácsolom, ne akarj gyógyszert szedni. Nekem sem jött be, és még az állapotom is rosszabb lett tőle. 1 hónapig szedtem, saját elhatározásból elhagytam. Ez csak azért volt veszélyes, mert ez alatt az 1 hónap alatt is kialakulhatott volna gyógyszerfüggőség. Az elhagyással pedig elvonási tűnetek alakulnak ki, amitől rosszabb lett volna a helyzetem. Szerencsém volt.
Egy kicsit tisztába kell tenni a tévedéseidet. Először is NEM VAGY BETEG, ezt gyorsan verd ki a fejecskédből. A szervezetednek semmi baja, egy mandula gyulladás lázzal, na az betegség, akkor mondhatod. Ez viszont nem az. Feleslegesen ne kezdj el kutakodni, hogy mi lehet a bajod, ezt hagyd majd az orvosodra. 17 éves koromtól 26 éves koromig azt hittem debresszios vagyok, 26 évesen kiderült agorafóbiám van és introvertált vagyok. Csak, azért alapoztam a depresszióra, mert minden nap megállás nélkül bőgtem. Látod? Ezért ne kezdj el találgatni, mert csak belegabajodsz. Én sem fogom azt írni, hogy, húúú, biztos ez és ez a bajod. Felesleges hülyeség, mert lehet nem is az a baj. Igyekezz nem elhitetni magaddal milyen komoly a gonddal állsz szemben, mert nem biztos, hogy tényleg olyan nagy lenne. Ezt a dokid állapítsa meg. Bár a tünetek egy része hasonlít az agorafóbiára, de az üldözéses rész már nem. Ez valami más lesz. Ne éld bele magad az agorafóbia gondolatába se, nehogy utána az is tényleg kialakuljon. Tudom, tudom könnyű ezt mondani, vagyis inkább írni:) Egyébként az esetek 80-85%-ban nem lesz rosszul az ember, mégha úgy is érzi nem bírja tovább.
Másokkal meg ne foglalkozz, hogy mit mondanak. Ha kiderül, biztos nagy dobra verik, ez tény, de amint előjön egy másik téma megfeledkeznek róla, és abba hagyják, vagy simán megunják. Ez a pletykafészkek szegénységi bizonyítványa. Szánakozva tekints inkább rájuk. Az én dédim mindig azt mondta: “Inkább 100 irigyem legyen, mint egy szánóm.” Ennél nincs is rosszabb a világon. Gondolj csak bele, ezeket a pletyka élteti, csak ez elégíti ki őket, más már aligha:) Plussz ez is mutatja, náluk sincs minden rendben, és jól esik, ha más gondján agyalhatnak, ez teszi őket boldoggá. Szerinted? Szerintem baromira szánalmas. Na ezért ne is foglalkozz velük.
Anyukáddal mindenképpen beszélj erről. Úgy sem kerülheted el. Nem kertelek nehéz lesz. Próbáld megkeresni a legmegfelelőbb pillanatot. Mond meg Neki szeretnél őszintén beszélni erről, és gondolja végig, amit mondtál. És hogy szeretnéd elkerülni a veszekedést. Ez elsőre nem fog könnyen menni, meglehet feszültséget okozol ezzel. De ne tetézd azzal a mondattal, mert nem értessz meg. Inkább légy türelmes, ami szintén nem könnyű. Ha belemész a veszekedésbe az még rosszabb anyukádnak is, és Neked is. De ne feledd, mégha nem mutatja ki, biztos fogja bántani, ám ezt a világért sem vallaná be. Attól ez az érzés ott van. Az én anyukámmal legalább is ez volt a helyzet. Sokat veszekedtünk, rá jöttem, hogy ha belemegyek a veszekedésbe csak rontok a helyzeten. Addig jártam a nyakára, amíg be nem adta a derekát. Végül Ő volt az, aki mindenben támogatott és 100%-ig mellettem állt.
Vannak önsegítő csoportok is, meglehet próbálni, veszteni nem vesztessz vele. Meglepődnél, milyen sokan vannak ott, akik megértik a helyzeted és segíteni akarnak. Szerintem meglehet próbálni, amíg meg nem találod a végleges megoldást.
Ja és merj erről beszélni, nyugodtan kérj segítséget. Nem szégyen, ettől nem vagy kevesebb. Sőt én kaptam egy plusszt ettől az egésztől, mert sokkal mélyebben látok bele a dolgokba, mint azok akik hírből sem ismerik a bánat szó fogalmát, és sokkal együttérzőbb is lettem. Más is van így ezzel, vagy csak én:)?
Fel a fejjel és mindent bele.
Eni
Köszönöm szépen!
Szia!Én is azon a véleményen vagyok,hogy szembe kell menni a félelmekkel és lassan de biztosan elmulnak.A gyogyszer csak ront a problémán.Szerintem!Tapasztaltam,tudom milyen nehéz de sikerülni fog!Ha a barátod melleted van akkor segitséged is van.Gondolj arra az időre mikor szerettél egyedül lenni,hogy az milyen jó volt.Az erő legyen veled!Betti
Hát tőled elég messze…
Hol laksz? Én Debrecenben..Tudnék segíteni..dremak@vipmail.hu
Köszönöm szépen mindenkinek aki próbál segíteni.., mert az itthoniak sajnos nem. A füves dologról meg csak annyit hogy már egyáltalán nem veszem magamra az ilyenfajta beszólásokat kaptam már egy párat.. de örülök hogy vannak olyanok akik tényleg próbálnak segíteni és ez nemkem nagyon sokat jelent. Köszönöm!
Kedves Vixi!
Az őszinteség sosem árt meg, a félelmeidtől (amiket egyébként az elméd gyárt) csak úgy szabadulhatsz ha bátran szembenézel Velük. Választhatsz a pánikjaid kezelésével kapcsolatban ,19 éves vagy fiatal, még előtted az élet, elmész a háziorvosodhoz, aki ha nem szakember akkor továbbküld a pszichológushoz vagy a pszichiáterhez, esetleg ír valami gyógyszert, és el fog kezdődni a körforgás aholTe csak egy eset leszel. A félelmeidet természetes módszerrel is el lehet engedni, ebben nyujthatnék segítséget.
Üdvözlettel:Tóth László
met.pszichoterapeuta speciális-tanácsadó(lelki segítő)
e-mail:laszlo.thot@freemail.hu
Kedves Vixi!
Igen,tessék orvoshoz menni!!szánd rá magad,a háziorvost köti a titoktartás:)Majd ad beutalót,ne izgulj a pszihiátrián nem néz senki dilisnek.Vannak sokkal durvább bajok is.Bár mindenkinek a sajátja a legnagyobb.Tessék orvoshoz menni!!Azokat az embereket akik nem értenek meg,hagyd ki a történetből:)
Üdv:)
Vixi! El kell menned orvoshoz, méghozzá minél hamarabb! Ne magyarázkodj a családnak, aki ezt nem éli át, az úgysem érti meg! Magadért kell megtenned! Nagyon hajaz az agorafóbiára, de lehet súlyosabb is, ezt a dolinak kell eldöntenie! Vannak jó gyógyszerek, nyugi, jobban leszel nemsokára!
Megalomtár! Honnan veszed, hogy füvezik, már bocs??? Meg egyébként is ez a kis pikírt beszólásod…Ha neked ez a bajod, húzz át egy másik csoportba! Vixi idejött segítséget kérni, Te meg ezt csinálod? Beszívtál, öreg?
Szia.. akit kozelebb erzedl magadhoz mond el annak, es egy jo orvost is kereshetsz, sokszor segit .En soha nem szegyeltem elmondtam hogy igy erzzem magam ez van, mikor ugy volt ha nagyon rosszul voltam akkor nem beszeltem senkivel en se. Nekem is voltak pokoli napok es meg most is vannak csak maskep dolgozzom fel, de nem jartam ki a lakasbol 3 evet , csak orvoshoz es oda is kocsival(nagyon rosz volt) de most mar lassan egy eve dolgozzom vanak rosz napok , hogy azt mondom ma nem megyek sehova de muszaj es igy ki megyek fojtatom a napot akkor egy kicsit jobb ……… es igy tovabb. Beszejvalakivel az erzeseidrol nyugodtan es ha megszol azt jelenti nem tart elegge hozzad akkor probald massal, ne zarkoz be mert nem nem szegyen mart a szorongas a panik sokan kuzdenek vele sajnos………kitartast kivanok !!
Komolyra fordítva a szót, ilyen betegség igen is hogy van. Méghozzá szervi. Szerotonin szint vagy sok vagy kevés. Cukor, mák, vadkender segít ezen.
Vagy szívjál kevesebb füvet, vagy fordulj pszihiáterhez, mert ezek a skizofrénia tipikus tünetei. Amúgy meg ha megbékélsz a dologgal, Egyszerre két tudat nyomja neked az okosságot.
Ui.: most is figyelnek