Ada vagyok 34 éves! Skrizofrén Depresziót diagnosztizáltak 14 éves koromban. Nagyon érzékeny szeretet éhes lány vagyok. Halak jegyben születem ezt nem azért írom mert hiszek a horoszkópban csak amit a halakra jelemző én pont olyan vagyok. Hogy alakult ki a betegség? Véletlen gyerek letem apámnak se anyám se én nem keletem. Let egy nevelő apám aki nagyon szeretet amig el nem kezdet inni. Következet a válás, egy még egy nevelő apa aki kis idő után ugyancsak ivott bántota anyámat de ő ennek elenére szültneki egy öcsit. Nagyon örültem neki de annak nem hogy számtalanszor hegyete veszekedtek kiabáltak,verekedtek.

Én mindig is egy kiegyunsúlyozott boldog családra vágytam. De ez sajnos nem volt az. Vissza huzodó lettem az iskolába elkeztek csúfolni bántani ami mégjobban fájt nem volt kihez fordulnom aki oltalmazott volna és szeret. Sokat vigyáztam a testvéremre ez jót tett. Nagyon szeretem. De a veszekedések kiabálás részekség zaklatotá betegé tet nem tudtam aludni északánként járkáltam a lakásban, és az járt a fejemben minek vagyok én itt mikor senki se szeret. Töbször is megszöktem othonról menekültem ki tudja hova csak el. Be kerülteem a pszchiátriára nem is akár hová a zárt osztályra. Szörnyü volt halgatni a többi beteg kiabálását a pisi szagot. Hangokat hallottam beszélgettem magammal meg úgy éreztem mindenki rólam beszél és bánt. Hétszer voltam korházban közbe elvégeztem egy szakiskolát.

Kikerültem ausztriába egy magyar cssaládhoz két gyerekre vigyáztam minden jól ment szeretek is csak mikor haza mentem mindig ugyan az fogadott. Nem mindig szedtem a gyógyszereimet mert amikor jól voltam azt hittem miden oké! Senki se mondta ez milyen betegség mire figyeljek nem vigyázott rám senki. Persze a kinti munka helyemen sem szedtem  ott nem kellet ott szeretek fontosnak éreztem magam. Csak mikor haza jöttem ugyanaz várt. Agodtam a családom miat újból beteg lettem. A munka adoim is észre veték és haza küldtek pihenjek egy kicsit.

De nem sikerült öngyilkoságot követem el le ugrotam a negyedik emeletről! Nem sikerült! Vajon mért? Nyolc honap korház előröl kezdtem mindent de szó szerint. Szana szét törtem. Ekkor voltam húsz éves. Nagyon nagy akaraterővel és kitartásal kis szépség hibával de talpra áltam. Talán két év és dolgoztam egyrehabilitácios munka helyen. 14 éve nem voltam korházba. Szedem a gógyszert van egy nagyon jó pszchiáterem aki átsegít az élet buktatóin. Jól érzem magam csak egy megértő szeretere méltó társra vágyom. Nagyon sokat csalodtam de meg probálom újra és újra mert soha nem lehet feladni. Nem hiszem hogy nekem nem jár a boldogság. Várom az öszinte érzésü emberek levelét. adrienn525@freemail.hu