segitségetekre lene szükségem 20 éves vagyok 17 éve cukros és pomtosan nem tudom hogy ez depreszio e anyira ősszevagyok zavarodva hogy már nem értem hogy én minek vagyok egyáltalan valamikor ugy érzem hogy meghalnék és feladom az egészet főleg miután a mamám meghalt én már élni sem akartam tőbbé félek a gondolataimtol meg az érzéseimtől is éjszaka csak rémálmaimvanak hogy elvesztek mindenkit félek kérlek segitsetek
az én életem
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
kőszőnőm hőgy segitetek azok akik válaszoltak nekem de anyi minden kavarog benem ugy őszevagyok zavarodva hogy néha ugy érzem hogy bárcsak meghalnál főleg miután a mamám meghalt akkor ugy gondoltam hogy bárén haltamvolna meg mondja elvalaki hogy minekkell élnem amikor kolisvoltam párlépésválasztot el a haláltol csak az osztálytársaimnak kőszőnhetem hogy még élek de ugy érzem hogy inkáb nem élnék segitsetek vagy már téleg feladom az életem
Kedves Depresszió! Olyan fiatal vagy,hogy ennyire nem szabed feladnod!!!!!!!! kérlek minéll előbb fordulj pszihiáterhez hidd el tudnak segiteni én is depressziós vagyok tudom mit élsz át ,kórházban is voltam és segítettek, persze Neked is kell nagyon tenni magadért,nagyon nehéz harc de van kiút,ha családi segítséged is van. Szeretettel egy sorstársad!!!!!!!!!!! rozsa632
Kedves Nomcsika!
Nehéz lehet ezzel a betegséggel együtt élni, és édesanyád elvesztése is nagy trauma lehetett. Így természetes, hogy bánatos vagy és félsz. Sajnos egy szerettünk elvesztését nagyon nehéz feldolgozni, és talán örökre magunkkal cipeljük a kínt, de ez hozzátartozik az élethez. Meg kell értetned a kis lelkeddel, hogy nem rettegheted végig az életed, vannak dolgok amin nem tudsz változtatni, csak elfogadni.
Fel a fejjel kicsim!