Amióta az eszemet tudom,mindig is problémás,és beteges gyerek voltam. Már kis koromban viselkedési zavaraim, voltam. Amikor megszülettek a gyermekeim, elkezdtem fogyókúrázni. Nem bírtam abbahagyni, anorexiás lettem. 175 centis magasságomhoz jött a 45 kiló. Elmaradt a menstruációm. Akkor kerültem pszichiáterhez. 2 év kellett,mire kijöttem ebből, de akkor már tombolt bennem a totális őrület,a  borderline személyiségzavar, és a bipoláris affektív zavar. Végletes és pusztító bepörgések, napokig alig alvás, majd a zuhanás, olyan iszonyú szomorúság,ami fizikailag fájt.A pörgős napokon enyém volt a világ, úgy éreztem, bármit megtehetek.A járdán nem vártam meg, amíg elmennek az autók,kifutottam eléjük, meg sem fordult a fejemben,ogy elüthetnek. Lóháton vágtáztam végig a városban,mint egy elmebeteg. Aztán a zuhanás után napokig ki sem mozdultam,csak ültem a földön, és sírtam.Most hála Istennek nagyon jól be vannak állítva a gyógyszereim és ezen a éren tünetmentes vagyok.