Tavaly novemberben töltöttem be a 69. évemet és a betegségemet az azt megelőző év ápr. végén állapították meg. Maga a daganat egy születésemtől fogva meglévő anyajegy rosszindulatú elfajulásából alakult ki és a máj.12-én elvégzett radikális műtét során IV. stádiumú volt. Ez a legsúlyosabb.

Interferon kezelést kontraindikáció miatt nem kaphattam.

Abban az időben távoli illetőleg közeli nyirokcsomó áttére utaló jel nem volt, így csak rendszeres megfigyelésben részesültem, a múlt év juniusáig, mikor az ágyéki nyirokcsomók egyikéből tübiopsiával áttétet lehetett kimutatni.

Emiatt 2012 juliusában blockdissekció történt, majd ezt követően, mivel a daganat kitört a nyirokcsomóból 45Gy kobalt besugárzást is kaptam. A 2012 nov. végi kivizsgálás során áttéteket (még) nem találtak.

Kiegészítő kezelésként  több mint 5 hónapja Avemart szedek, és az irradiációt követően Kaqun vizes fürdéseket és ivókúrákat is vettem.

Következő héten megyek ellenőrző vizsgálatokra. Gerinctáji fájdalmaim évek óta vannak, melynek hátterében mozgásszervi okok állnak, de mivel ezek az utóbbi időben felerősödtek, attól tartok, hogy a kontr. vizsgálatok során esetleg áttét lesz kimutatható.

Bár tévednék, de hát amint mondani szokták: attól, hogy valaki református, még lehet kéményseprő is.

Történetemet azért tartom leírásra érdemesnek, mivel egyfelől nem látok a honlapon melanomás csoportot, másfelől ez egy sajnos egyre gyakoribbá váló igen rosszindulatú daganat, mely egyre fiatalabb korosztályt sújt, hála az intenzív napozásnak, szolláriumozásnak.