Biztosan frissebb és többféle vizsgálati módszer is létezik manapság a minél pontosabb diagnózis felállításához, sőt gondolom már kialakítottak a szakemberek a Parkinson kór megállapításához is, mint annyi más területen, valamiféle kötelező vizsgálati protokollt, de anno 9 éve, amikor nálam diagnosztizálták a Pk.-t kizárásos és gyógyszerekre (antiparkinsosos szerekre) történő reagálásos alapon történt a diagnózis felállítása. A kizárásos alapon történő vizsgálatokon azt értem, hogy különféle vizsgálattal kizárták azokat az ismert betegségeket, amelyeknek hasonló tünetei is lehetnek, és amelyeknél a Pk.-ral ellentétben létezik pontos diagnosztikai módszer. A gyógyszerre való reagáláson pedig azt értem, hogy milyen reakciókat váltanak ki a betegnél a levodopa (dopamin termelés előanyaga) tartalmú vagy dopamin antagonista gyógyszerek, tehát, ha az említett típusú gyógyszer javulást okoz a tünetekben akkor az megerősítheti a Pk. gyanúját.

Az említetteken kívül még valószínűleg nálad is elvégezhetnek a kérdéses agyterületre (ahol a még megmaradt dopamin termelő sejtek találhatóak), vagy a dopamin mennyiségére, áramlására irányuló kontrasztanyagos SPEKT, PET és MR vizsgálatokat, valamint a kór stádiumát meghatározandó különféle Pk. specifikus fizikai, pszichológiai vizsgálatokat, teszteket is. Azt gondolom nem is elsősorban magának a Pk.-nak a diagnosztizálása a nehéz feladat, hanem a Parkinson kóron(syndrómán) belül is elkülöníteni, elhatárolni a Pk.  orvosilag is jól elkülönített fajtáit, típusait, esetleg más betegségekkel való keveredését, ami azért fontos, mert nagyban meghatározza a további kezelések alkalmazását. A Pk.-ra is igaz az a megállapítás, hogy két teljesen egyforma tünetegyyüttes és kórlefolyás nem létezik.

Ennyit dió héjban a teljesség igénye nélkül, hiszen órákig lehetne írni külön-külön az egyes vizsgálatokról és a betegség fizikai (látható klinikai tünetek) és a pszichés, gyógyszermelléhatásokkal megspékelt lefolyásáról valamint a kilátásokról is.

Fontosnak tartom megjegyezni amellett, hogy a Pk. a jelen tudásunk szerint nem gyógyítható, krónikus, degeneratív betegség, ugyanis a Pk. kialakulásának oka, okai nem tisztázottak, ám néhány típusa megfelelő tüneti kezelésekkel nagyon hosszú ideig szinten tartható. Végül, de nem utolsó sorban az sem elhanyagolható tény, hogy én csupán egy 9 esztendeje diagnosztizált, másfél éve DBS műtéten átesett “laikus”? kezdetben agydaganatos, majd multisystemas atrophiában szenvedő, legvégül pedig idiopátiás Parkinson kóros beteg volnék, amelyből az első kettő, mint utólag kiderült téves diagnózis volt, és aki kétségbeesésében anno szinte megfordult az ország összes ismert Parkinson specialistájánál. Többek között ezért is ne vegyed kérlek a fenti információkat etalonnak!

/A nem szándékos tévedés jogát továbbra is fenntartom! Üdv! @BenMar