Kedves Ida!Tudom nem könnyű feldolgozni,ezt az egészet de hidd el sikerülni fog!Velem majd ,hogy ugyanez történt.2013 márciusban voltam mammográfián és a röntgen nem mutatott ki semmit,rá félévre,október környékén magamnak tapintottam ki egy csomót a bal mellemben.Gyors időpontok  megszurták és közölték velem sajnos rosszindulatu daganatom van!Azt sem tudtam,hogy jöttem haza az orvostól a könnyeim csak potyogtak és potyogtak!37 éves vagyok ,két kiskorú gyermekem van mi lesz most velük??folyton csak ezen agyaltam!megműtöttek kivették a daganatot viszont a szövettan nem lett jó és közölte az orvos,hogy sajnos amputálni kell!Megint kaptam egy akkora sokkot,hogy nem kívánom senkinek,borzasztó  dolog ezeket átélni szinte szavakkal ezt leírni nem is lehet ,hogy mi fordul meg az ember fejében ilyenkor.De nem volt választási lehetőségem hisz az orvos is megmondta,az életemről van szó!Most itt vagyok három hónappal a műtétem után és szerencsére nem kellet a kemo sem pedig a sugárkezelés ,csak hormontartalmú gyógyszert kell szedjek öt évig!Bízom benne,hogy ettől már nem lesz rosszabb, az orvos ígérte a plasztikát is ugyhogy idővel élhet még az ember teljes életet csakhát az a törés ugye ott lesz míndíg:(Neked is azt tanácsolom,hallgass az orvosokra a Kék golyóban egyébként nagyon rendes orvosok vannak és megvoltam elégedve mindenkivel !Ha le kell vágni le kell viszont az életed fontosabb és az legalább biztos,neked is megfogják csinálni a plasztikát csakhát minden idő sajnos  :(  Ezen már változtatni nem tudunk egy dolgot tehetünk csak elfogadni  a jelent  sajnos  ,bár mégegyszer mondom nem könnyű hisz csak én tudom mennyi éjszakát és nappalt sírtam át ez miatt,de most már csak a remény maradt!  Fel a fejjel,hallgass az orvosokra és hidd el nem lesz baj!!Sok sikert!