Halihó
3 napja diagnosztizálták nálam ezt az egészet.. Mióta az eszem tudom érzem, hogy valami nincs rendben. A szüleimnek mindez csupán “nem vagy normális/ne hisztizz” szindróma. Felmerül bennem a kérdés valaha megtudok-e nyugodni magamtól az élhető szintre, hogy belekezdhessek a terápiába. Végre szeretnék egy rendes párkapcsolatban élni, de mindez olyan messzi álomnak tűnik…..
Ne várd, hogy önmagadtól megnyugszol. A szüleid nemtörődömségét pedig fordítsd a javadra. Én utólag már úgy érzem, szerencsém volt, hogy nem vették észre, milyen nagy a baj, így nem vitettek be sehová. Így volt választási lehetőségem, és Én a pszichológust választottam, mert amíg egy mód van rá, a Xanaxon kívül nem szeretnék más gyógyszert szedni. 2,5 éve ismertem meg a párom, aki mellettem van azóta, bár csak az elmúlt hetekben derült ki rólam is, hogy nem simán hisztis vagyok. Néha úgy érzem a rossz napokon, kár, hogy szeret, mert anno Én olyan srácot kerestem inkább, akivel együtt megölhetjük magunkat. De nem adom fel. Te se tedd! Sok kitartást kívánok és egy olyan klassz terapeutát, mint amilyen nekem is van
Szia!
Én is Bordenlineban szenvedek,terápiára bármikor mehetsz bár én neked a benfekvőset ajánlom merrt én is voltam egy hónapot,nagyon jól éreztem magam de nem segitett se az orvosok se a gyógyszerek…magadnak kell rájönni arra hogy hogyan jöhetsz ki ebből a ganéból,persze a gyógyszerek csak kordában tartják a “dolgokat” de hamar gyógyszerfüggővé válhatsz