Napról napra egyre csak rosszabodik a helyzet. Nehezemre esik már az emberi beszéd, családtagjaimmal, barátaimmal sem kommunikálok, mert tudom, úgy sem értenek meg. Nem tudom mihez kezdjek. Egyetlen vágyam van: meghalni….de ehhez is gyáva vagyok. Félek a fájdalomtól. Márpedig véget akarok vetni ennek a pokolnak, amit magam teremtettem. Elég volt, én ezt már nem bírom tovább. Voltam orvosnál, felírta a cymbalta nevű gyógyszert. Egyenlőre semmi hatása. Járok pszihológushoz is. Nem segít. Itthon örlődöm egész nap, és egyetlen szórakozásom az, ha leihatom magam. Bátran kijelenthetem, hogy kezdek alkoholistává válni, már minden egyes tevékenységhez amibe belekezdek kell az alkohol, legyen az egy üveg bor, vagy 3-4 stampó pálinka. Néha találkozom a barátaimmal, már velük is csak akkor érzem jól magam ha kellő mennyiségű alkoholt bedöntöttem az arcomba, józanul már beszélgetni se tudok még velük se, akiket évek óra ismerek-szeretek. Meg akarok halni. Minden összedőlt körülöttem, nem látom a jövőmet, nem látom a kiutat ebből a helyzetből. Nem vagyok képes magamért megmozdulni. Rengeteg álmom volt. Hittem, hogy sikerülni fog mindent megvalósítani, láttam magam előtt az életem, láttam magam ragyogni, boldogan elégedetten. Már nem látok semmit. Mindennek vége…Már csak azért fohászkodom, hogy legyen elég bátorságom véget vetni szánalmassá vált, üres életemnek. Rajtam már nem segít semmi. Szívemből kívánom, hogy Nektek, akik hasonlóan reményvesztett, beteg emberek mint én, sikerüljön.
Érzem, lassan vége…
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
Kedves Kismacska!
Megértem a helyzeteted,nagyon nehéz nem könnyű,amit most végig kell járnod,de van remény,javasolnám hogy számold fel azokat a dolgokat amiket nem szeretel az életben ,s foglalkozz olyan időtőltéssel ami neked örömet okoz,biztos vannak olyan dolgok amit szeretsz csinálni,hobby, te is értékes ember vagy s fel a fejjel,ha szeretnél velem levelezni a csere75@freemail.hu-ra tudól írni.
Üdv:Rocky
Sokan vagyunk akik átérezzük a helyzeted, hidd el. Az én helyzetem az alkohol még elég durván fel is kavarta.Iszonyatosan szomjaztam az alkohol után, főleg amikor lejöttem a kábítószerekről.A bajok forrása az alkohol lett nagyrészt.Sorra jöttek a problémák:részeg raddalírozás,fogda,jogosítvány 6 évre el,barátok elvesztése munkaproblémák stb. A depreszió mindennapossá vált.Csak az akoholba tudtam gondolkodni minden helyzetben.Hogy és mikor tudok a leghamarabb inni és minél többet.Jártam elvonókra, pszichológusokhoz és igyekeztem mindenbe belekapaszkodni amibe lehetett több-kevesebb sikerrel.Egy heveny hasnyálmirigy gyulladás azonban padlóra küldött fizikailag és lelkileg is.Az italt persze nem akartam lerakni így visszakerültem ismét a kórházba.Na a kórházi ágy felért bármilyen elvonóval.Most próbálok tisztes távolságot tartani az italtól.Elég nehéznek igérkezik a józanság megtartása.Gondolkodom ismét egy külső segítségen is, mert elég komoly problémáim vannak még ezen kívül is.Most elég lenne letennem a szeszt, a neheze még ugyis odébb van.Pedig nekem tényleg könnyen jött minden az életben.Minden összejött amit szerettem volna. Egy kicsit érdemtelennek is éreztem magam sokmindenre, mert annak ellenére hogy a szerencse fia voltam nagyon sok mindent tönkre is tettem magam körül. Most itt állok 39 évesen egyedül egy szenvedő vállalkozásban.Az emberi kapcsolataim sikeresen tönkretettem, csak a szűk családi kör figyel rám. A hitelem úgy érzem elvesztettem, de lehet hogy nem is volt.Most kezdhetek valami komoly önbecsülést összelegózni valahogy, meg egy vállalkozást még életben tartani.Reménytelennek tűnik de így hogy leírtam én is a bajom , így könnyebb egy fokkal.Szerencsére segítségre is számíthatok, csak nem kéne tönkretennem a még meglévő kapcsolataim.
Ingyenes lelkisegély :www.sos505.hu Keressétek,olvassátok,van skype lehetőség is! Telefonszámuk:116-123 ingyenes szám! Remélem segítettem!
(-)
Én egy csalódás kellős közepén vagyok,és munkám sincs,elhagytak és elfogyott az erőm,és mindenki mondja kapjam össze magamat,már nem tudom.Csak fogyok és fogyok ,és gondolkozom és lassan az őrület határán állok.Pszichiáterek gyógyszert írnak(havonta egy lebeszélgetés) de én már azt sem szedem, a szivem kifog esni a helyéről annyira kalimpál…Annyira elvagyok keseredve és jólenne örökre elaludni de itt a családom és ők belerokkannának az elvesztésembe…olvasgatom a történeteket itt és közben hull a könnyem ,mert mintha én írnám…már én sem bírom sokáig…
Nehéz magadnak bevallani,miben szenvedsz.Azon gondolkodom,ha ide megírtad,akkor csak szeretnél segítséget.Mi pedig csak emberbaráti szeretetből annyit tudunk mondani:olyan értékes ember vagy,mint bárki más,csak hagyod,hogy a brutális alkohol rabságban tartson,és nem teszel ellene semmit,csak várod a parancsot újra,és újra.attól szenvedsz,hogy szeretnél szabadon élni,de az alkohol rabságban tart.A szabadságot akarod,csak gyenge vagy…,kapd össze magad,és szállj szembe vele,és az legyen amit TE szeretnél.Sikerül NEKED is,csak akarnod kell! Harcolj az egészségedért,ÖNMAGADÉRT,és NE akarj elesni!Segítünk NEKED lelkileg,de döntést NEKED kell hozni,és kiállni MAGADÉRT! TEDD MEG,hogy nem iszol,bizonyítsd be MAGADNAK,hogy erős,és bátor vagy,…és nem akarsz rabságban élni! Nemigaz,amit leírsz,bátor vagy TE,csak nem mersz élni,…merj élni,merj változni,merj szabad lenni,lesz értelme az életednek! Kérlek,válts életmódot,egy egészséges,szép életvitel ben jól fogod érezni magad! Soha ne hagyd hogy elhatalmasodjon rajtad a kérségbeesés! Üdvözlettel:Panna.
Kedves Kismacska!
Ha más nem segít, próbálj meg magadon. Kezdd azzal, hogy tiszteled, becsülöd, szereted és elfogadod magad pontosan úgy, ahogy vagy.
Olvass utána. Ha érdekel, én tudok ajánlani Neked könyveket a témában.
Sok kitartást Neked!
Pontosan ugyanazt érzem, mint Te, csak én már 40 múltam, felneveltem a csodálatos fiam, rendes a férjem, de csak ürességet érzek és reményvesztettséget…4-szer volt suicid “gesztusom”, 13 éve szedek gyógyszert, most ugyanazt, mint Te, de sajnos nem tudlak biztatni, bár tudnálak…
Szia, hasonló helyzetben vagyok én is. kb. 1.5 éve napi 1-2 sör mindennapos, alkoholistának nem mondanám magamat mert sose iszom magam részegre, de az a pár korty egyszerűen.. kell. Én se látom értelmét semminek bla. bla. Öngyilkosságon is gondolkodtam több mint 2 éve, de nem sikerült. Nem mondanám hogy sokkal jobb lett minden azóta, de azért történt 1-2 dolog amit kár lett volna kihagyni. Ha gondolod írhatsz nekem is: zsombee1991@gmail.com
Kedves Kismacska!
Az élethez nincs nagy dolgokra szükség, de az értelmét azt látni kell, néha nem könnyű elismerem.Az emberek nagy része azért stresszeli magát,mert az Önszeretete hiányzik,pedig el lehet sajátítani abban az esetben is, ha otthonról más példát láttunk,én az iskolában tanítanám, hogy szeresd magadat.Az álmaid még mindig várnak és nem hiába léteznek, Te azért születtél a Földre,hogy ezeket beteljesítsed.
Félni az élettől, a fájdalomtól felesleges,ezek a dolgok megszűnnek, ha tudatalattidhoz pozitív üzeneteket közvetítesz.Az antidepresszánsoktól ne várj sok jót,a tablettáktól nem lesz happy az élet, ahhoz Te kellesz.A pirulák legfeljebb lenyomnak és ha még rátöltesz alkoholt,az akár végzetes is lehet.Az életben még sok szépség vár rád,ebben biztos vagyok, igaz ehhez fel kell ébredni és félelmeidet fel kell cserélned szeretetre.
Gyáván elfutni nincs értelme az élet elől,fogadd el magadat és kitárul előtted a világ.
Ha segítség kell szívesen beszélgetek Veled és akár gyakorlati megoldásokat is nyujthatok e-mailem:laszlo.thot@gmail.com
Ne feledd a félelem az elme játéka, a lélekhez a szeretet tartozik.
Szeretettel:Tóth László lelki segítő
Kedves Ismeretlen! Én is depressziós vagyok,csak más formában. Hidd el,nem szabad eldobni magadtól az életedet! Ha gondolod,írj nekem hátha tudunk segíteni egymásnak! Semmiképpen ne add fel,nem szabad! Kitartást kívánok! Tünci ilon11@citromail.hu
“Öngyilkossági gondolatok és depressziójának vagy szorongásos betegségének súlyosbodása
Ha Ön depresszióval és/vagy szorongással járó betegségben szenved, előfordulhatnak önkárosító vagy öngyilkos gondolatai. Ezek gyakoribbak lehetnek az antidepresszáns kezelés kezdeti szakaszában, mert ezeknél a gyógyszereknél a hatás kialakulásához időre van szükség. Ez általában két hét, de olykor hosszabb időbe is telhet.
Nagyobb valószínűséggel lehetnek ilyen gondolatai, ha:
- korábban voltak már öngyilkossági vagy önkárosító gondolatai
- Ön egy fiatal felnőtt. Klinikai vizsgálatokból származó információk szerint az antidepresszánsokkal kezelt, pszichiátriai betegségben szenvedő fiatal felnőttek (25 évnél fiatalabbak) esetén magasabb az öngyilkos magatartás kialakulásának veszélye.”
Ezt a fent említett gyógyszer leírásából idéztem. Az a benyomásom, hogy még az elején vagy nagyon. És nemcsak a gyógyszeres kezelésnek. Ha normális a pszichológusod, MOST tessék Őt felhívni (tudom, nehéz segítséget kérni, úgy vagy vele, hogy elvisel amíg muszáj, de milyenmár azon kívül “zaklatni”, ismerem ezeket a kifogásokat, de ez nagy lépés a terapeuta-beteg kapcsolat kialakításában). Ha meg nem, akkor váltsd le a francba. És nem hinném, hogy jó ötlet alkohollal keverni azt az izét. Nem éri meg kinyírni magad, csak mert esetleg az agyad biokémiája szórakozik veled.
Sajnálom, hogy idáig fajult az életed! Sajnálom, hogy bár azt tudod, hogy rosszul csinálod, mégsincs bennem elég erő jól csinálni! Sajnálom, hogy én, aki jól csinálom el kell menjek! Pedig én tudom, hogy maradni akarok! Gondold át, biztosan menni akarsz, vagy csak azt akarod, hogy mindenki tudja, hogy bajban vagy!? Mondd el nekik, hogy egyedül nem megy! Mondd el nekik, hogy neked szükséged van rájuk! Mondd el nekik, hogy az életed egyedül túl nehéz. Hidd el, nekik, akik szeretnek Téged, nekik az nehéz, hogy végignézik, hogy dobod el az életed! Hogy mondasz le mindenről. Mindenről, amiért más harcol!