Igazából tanácsot szeretnék kérni és igy előre meg is szeretném köszönni!
A mentális betegségeknél az normális, ha hol jól, hol pedig rosszul érzem magam? 16 éves korom óta kisérelek meg öngyilkosságot (megjegyzem nem figyelemfelkeltés céljából) most 20 éves vagyok, nemrég volt egy elég durva kísérletem, egy hajszálon múlt az életem. Egy másik lánnyal akartam meghalni de mivel a csaj kihivta a mentőket így korházba kerültem másfél hónapra. A kórházban egy naplóban centiméterről centiméterre megterveztem a halálomat és miután kijöttem, azután is csináltam egy-két rossz dolgot.. most meg élni akarok…. ha belegondolok abba, hogy meg fogok halni egyszer, félelem fog el. De még most is van egy-két pillanatom mikor elkap egyfajta halálvágy, de elég gyengén aztán meg újra belekapaszkodok az életbe. Ennek igazán örülök, csak az a kérdés, hogy meddig? 16 éves korom óta van ez velem, hogy fél évig jól vagyok aztán “bekkattanok” és ismét megpróbálok újra meghalni, de ettől nagyon félek, hogy megint a “régi” leszek. Gyógyszert nem szedek, nem akarom magam hozzájuk szokatni, orvoshoz se járok mert időpocsékolás. Én saját magamat is rendbe tudom hozni, mint most
Köszi hogy elolvastátok
Nekem egy kicsit ellentmondásosnak tűnik az írásod. Bár értem, mert ismerős dolgokat írtál le. Ne félj mert, a félelem és a rettegés visszahúz a abba az állapotba amikor bántod magad. Tudom, hogy nem megy varázsütésre, és van hogy lehetetlennek tűnik, de az egyik oldalon muszáj elhatároznod magad, és annyi olyan dolgot pakolni az élet oldalra,ami segít amikor kibillensz.