Már valamivel jobban vagyok azóta amióta megtettem azt a butaságot aug. 31-én,de úgy érzem senki sem barátkozik velem, nem vagyok sajnálkozós, siránkozós típus, de úgy érzem, hogy menekülnek az emberek előlem. Vagy taszítom magamtól őket. Arra gondolok, hogy a negatív bevonzás, vagy a kisugárzás,de lehet hogy rossz ember vagyok,s ez az oka,mindíg igyekeztem mindenkivek jól kijönni,de nem értem az okokat.

Semmi értelme az életemnek?………………Nem tudom..lehet hogy semmi,de nem akarom újra megtenni…De legszivesebben elmennék egy nagyon messzi ,távoli tájra, városban ahol senki sem ismer,nem vagyok “bűnöző” hogy meneküljek a Városomból,de úgy érzem itt megfulladok, nem érzem itt jól magam. Régebben szerettem Debrecent, büszke is voltam rá,mert még az ük nagyszüleim is itt születtek,törzsgyökeres Civis ember vagyok,de már belefáradtam az életbe. Lehet, hogy sajnáltatom magam,nem tudom. De legalább ezen az oldalon megértő szivekre találok, legalábbis bízom benne.