nem bínék 16h-t dögleni, a nyolc is sokk. Még jó, h pénteken nem találkoztam a dokival, mondta, bedugott volna, ahogy meg nem álltam a lábamon. Asztat is monda, hízzak, mha csak varázssütésre menne. Ha bent lennék, vammi hülye diétára fognának, mázsálás, egyéb sarságok. Buta burnyák; nem t’om, merre eszi a fene. Sasszem, má ki is köpte, rágós vót.

itt agybaj, csökkentem a gyógyszart, megkedveltem a pisiáterem, olyan anyám látom benne, ami nem tesz kedvemre, az a jó, ha elüt a bionémbertől. A memóriám tropa, néha a mára sem emlékszem. Amúgy minden klassz.

hát eggen, be akar dugni megint, nálam meg virít a simpathique mániás depres.sion. Csüt, randim vanaz agyturkásszal. Nem egész egy hete írta fel a bogyókat, de visszavár, m ne tudja, mi bajom a hét másikon kívül. Leveleket írok nekije, néha nem ért, máskor be akar zárni, féltem tegnap bemenni, h kidob. Nem akar mekkválni tőlem, őrülök neki.

Mutykó má’ kipróbáltam több, ink. kevesebb sikerrel. A pisiáterem akar valamit kezdni vemm, mer’ láttya, kedzek szétcsúszni.

Vammá tácám, a honlapra minimum egy százasom, mutterékhoz menni se telik blőle. Mer’ nem t’om beosztani, de ha má’ megesett, le köll szarni. Az alvás ma se jó, kapcula nélk nulla h-alvadás. Szar me’ le akarom tenni a bogyót, de a tea se haltat, halni meg nem lehett apuci miattja.

Pedig leadtam fateromnak a sört, három Steffit, csessze meg. A pezsgővel visszagondoláztam Miskolcióba. Bezony, mert a fater egy barom, ide se akart engedni, de épp jött egy reggeli busz, a bukszám akkor még púpos lett vóna, csak nem tartok tárcát magamnál. De ma fogok, mert az oly f@sza felnőttes. Már rohantam is buxák után, a vörös tessék meg a kávéfekete.

Bocika, dec.31-én szöknöm kellett otthonról, a cél Debrecen volt, Miskócos lett. A loptok meg ottmaradt. Akkó jöttem rá, milyen f@sza gép nélkül majd’ két hétig. Az is kivan, tennap vettem egy üveg bort megittam, nem történt semmi drága delírium, környékezett vóna. Micsoda sz@r. Élek még, nagy hiba, hát má’ nem megenn be akartak dugni a diliházba… tegnap leítam az összes szart, ami buzgat, ha megvárom a dokimat, nem enged haza. Vettem kötszert, pengét nem; még. Van tetanuszom.

hát, parasztkám, lúzer vagy oszt cső, sose lesz nőd, mert szar vagy, én meg a továbbiakban leszarlak, értsd úgy, hanyagollak, vagyis írj a halál faszának, akassza beléd a pöcsét, te szaremberutánzat. Végeztünk. Kotródj az oldalamról.

Igazad van, ÉN-ek, a paraszt az marad, változik a magasabb életforma, sajna, lúzer bulija.

A papusállatka teccik, de értelmesebb a fajtájánál, az ugyanis popcornos zacsi, de üres.

Nos, Butburija, kezdjük tiszta lappal. Örültem volna, ha így alakulva sikerül neked. A lány. Sok csúnya nő és férfi, esetleg csak görbe tükröt szemlélő akad a világban. Az ismerkedés nehéz ügy, mert elsőre ítéletet hoznak.

Én a Dormicumból, abból, amit írtál, hármat vettem be, nem használt, a Gerodorm is kevés volt, de halluztam tőle és pattogtam, mint a kukorica éjjel három szemtől. Xanax egyszer volt, nem jött be. A kloroformmal vigyáznék. Ami kemikália – a gyógyszer is, igaz -, csak rossz lehet. Én nem tartom hülyének magam, vannak hülyeségeim, tény, de ostobának nem kötelező mindjárt lenni. Nálam túlcsordulnak a gondolatok. Ezért van nálam zseblámpa meg toll, füzet.

Kedves Ilike! (mindenkinek külön írok, mint szószátyár. Szerintem az pénzbe kerül, rettenő csórók vagyunk, ha mégis akad egy kevés pénz, nem bírom megállni, hogy ne vegyek könyvet, játékot. Háromféle avászavar van; álmatlanság, olykor RLS, pavor gyakran. Az utóbbi a legrosszabb, sikolyok. Hörgés. Szörnyű. De köszönöm a tippet, megnézem azt a férfit itt a hálón.