Én nem jártam sehol, sem terápián sem pszichiátrián.Nem engedhettem meg magamnak ezt a luxust.idegösszeomlással dolgoztam ,ha lázas vóltam dólgoztam, ha a világ összedőlt vagy valakim meghalt dólgoztam.
nem számíthattam senkire…
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
hát igen mikor elmentem az orvoshoz maga a neurológus hülyézett le mikor kiderűlt hogy kevert szorongásos mizériám van.máig nem tudom mire mondta ezt de a bizalmam az nem nőtt tőle az ilyen orvosok iránt,kettő a gyógyszer túl erős vólt és amennyit segített annyit rontott is a helyzetemen ezért én is vitaminokkal próbálom óldani a helyzetet. és időközben rájöttem hogy a vérszegénységnek mindez tünete pedig hülyének néztek.azóta szedem a vasat meg a b vitaminokat mert ugyan azt még nem mutatták ki de rájöttem hogy tudok aludni tőle.mire az orvosok diagnosztizálnak addigra én is rájövök sok dologra,
hát jó vólna egy ilyen terápiás csoport…..
Tudom. Ugyan az a séma mint nálam, csak én kicsit másabb vagyok. Hiába beszélgetek “normális” emberrel arról, hogy depressziós vagyok, hiába papolom nekik, hogy nem tudom túltenni magam rajta, ők annyival elintézik a dolgot, hogy lépj túl rajta, ne foglalkozz vele, részükről ennyi. De azt megfigyeltem, hogy ha egy magamfajta depressziós egyénnel beszélgetek sokkal felszabadultabban tudok beszélgetni sokkal megértőbben mint egy “normális” emberrel. És a beszélgetések után, jó érzés tölt el, hogy nem vagyok egyedül a betegségemmel és vannak rajtam kivűl olyan betegek akik ugyan olyanok mint én és ugyan úgy megegyeznek az ertékrendjeink is.
Tehát tényleg kellene keresned 1 olyan közösséget ahol olyan “betegek” vannak mint te. Segit, biztos vagyok benne. Pszichiátrián vannak csoport terápiák, elvileg a pszichológus vagy pszichiáter elküld csoportterápiára és ott lehet, hogy lesznek olyanok mint te. Én pusztán a pszichiátria várótermében 4 olyannal kezdtem el beszélgetni akiknek kb ugyan az volt a bajuk mint nekem……tehát meg kellene próbálni, mert máshol nem nagyon vannak főleg olyanok akik hangoztatják is ezt….mármit, hogy betegek.
igaz tudom hogy ilyennel nem sokan szaladgálnak ma már,vagy nem is tudják miért siklik ki az életük.mert nem tudják úralni,nem könnyű mikor bizonyos helyzetek kiváltják és rajtam úrrá lessz a pánik félelelm pedig nem az adott szitu váltja ki hanem a múlt ami képekben előjön….
hát most az segítene leginkább ha lennének hasonló ptsd vel kűzdő emberek akik felvállalják,és írnak róla hogy kilépjek abból hogy egyedűl nekem van ilyen és bár tudom vannak egyett sem ismerek.
És ez igy van rendjén, az olyan erős, elkötelezett és céltudatos, önfeláldozó emberektől lesz több a világ és az emberiség mint te.
Gratulálok, igazi vérben harcoló katona vagy.
Ilye erős emberek ma már nincsenek ilyen erős embereket ma már nem szűlnek ilyen erős embereket csak is az élet nevel, olyan élet amivel manapság már nem lehet találkozni és amit ma már nem lehet megtapasztalni.