Segítséget kérnék..
Találkoztam valakivel tavalyi évben…májusban órákat beszélgettünk de utánna elkeveredtünk egymás mellől.
De éreztük van a másikban valami ami kell nekünk.
Aztán októberben egymásra üzentünk ismét és november elejétől jöttek au üzenetek…vár haza(én külföldre kényszerülte dolgozni) ezek az üzenetek december 20ig mentek….akkor láttuk ujra egymást.
2napot együtt töltöttünk akor minden gyönyörű volt és én is rájöttem beleszerettem..ő már hamarabb kimondta,én vagyok a másik fele.
Szeret,imád,szerelmes belém.
Aztán meg mint akit elvágtak….taszit,ellők..majd rá 1hétre megint imádott együtt voltunk…azóta nem volt hajlandó velem találkozni mert retteg és fél hogy elveszít és inkább ellök.
Gyerekkorában 6éves volt mikor a szülei eldobták és a nagymamájához került akkor kapta a Szabolcs nevet előtte Abdullnak hívták,.
Saját bevallása szerint is egyszer Szabolcs…mikor gyengéd és bújik aztán mikor ellök fel sem veszi a telefont..akkor ő Abdull.
Rettenetes ez a nem tudom mi van….de érzem és tudom mikor baja van…És ezt ő is tudja, De fél legutóbb is 4.5órát beszélgettünk 1hete-.aztóta megint semmi…nem ír,fel se veszi a telefont.
Megbeszélünk valamit és mintha sokszor csakazért is az ellenkezőjét csinálja….
Nem tudom mitt tegyek vele….szeretem és féltem azt tudom…
Remélem tudtok segíten.mit tegyek…
köszönöm előre is.Erika
Lehet, hogy nem tetszik,amit mondok,de szerintem lehet, hogy hátrébb kéne állnod, akkor is ha keres Téged. Nem akarok gonosz lenni,de szerintem önző dolog, amit csinál. Ha szeret Téged, akkor sajnál és nem csinál olyat, hogy nem veszi fel a telefont. Bocsi, hogy ezt mondom, de szerintem ebbe Te beleőrülsz. Kicsit szorítsd össze a fogad és állj hátrébb. Persze ez csak egy vélemény, 28 éves vagyok. Az érzésekl becsapnak! Nekem volt egy lány, akivel órákat beszélgettem azt hittem Ő az iagzi. Minden jó volt, de Ő nem érezte azt,amit én. Barátok vagyunk, de több nem.Ezt caak azért mondom, mert szerintem az érzesek becsapnak.
Biztos, hogy nem szereted az ilyen zenét, de jó:
http://www.youtube.com/watch?v=cIcer3RbZ_4
Kedves Nyuszifül!
Gyanítom, hogy még elég fiatal vagy, nincs elég élettapasztalatod. Az egyik legfontosab tanácsom, szinte mindenkinek szól, elsősorban ismerd meg önmaqgad. Leveledből tétovázást érzek, nem vagy teljesen tisztában önmagaddal. Neked kell eldönteni, akarod-e ezt a kapcsolatot. Nem vagy ruhadarab, amit egyszer levesznek, egyszer felvesznek. Ha a fiatalember egészséges mentálisan-adja Isten!-akkor felelőtlenség a “játék”, amit Veled szemben elkövet. Ha pedig jellemhiba miatt viselkedik Veled így, akkor Te önként dugod “hurokba” fejed, s talán sosem tudnál belőle menekülni. De ezek feltételezések, ne haragudj! A fiatalember, ha szeret Téged, s itt nehogy a szex uralkodjon!-Vállalja, hogy elmenjetek közösen párterápiára egy pszichoterapeutához. Igen, a kisgyermekkori traumák, a szeretet hiánya sajnos a fedlnőttkor jellemének beteges, tehát nem normális elfajulásához vezethet. Pontosan ezért van sűrgősen szükségetek a szakember segítségére. Ismétlem, ne tőlünk kérj tanácsot, hiszen mi sem pszichológusok, sem pszichiáterek nem vagyunk! Nem bántani akartalak ezel a megjegyzésemmel!
Szeretettel! demabako
Zooli köszönöm a válaszod.
Ezt megtettem már..egy hétig nem kerestem,akkor ő kezdett hívni üzenni és 4.5órát beszélgettünk éjjel.
Közölte hiányoztak az üzeneteim,telefonjaim. de azóta üzentem neki párszor és megint semmi válasz,a telefont nem vatte fel.
Azt tudom ,eddig őszinte volt velem,hogy 6évesen a szüleitől elkerült a nagymamájához ami tiszteletre és becsületre tanította. Azóta is kezitcsókolommal köszön és a nőket hölgyeknek hívja. A munka tiszteletére tanította a mam és hogy becsülje meg a munkáját.
Aztán 16éves volt mikor a mamája meghalt és egyedül maradt,ez 21éve már.
Azóta csak a munkának él és abba menekül.
Most is,és ezt be is vallotta nekem. Inkább a munkába menekül mert az nem okoz fájdalmat. De rá pár napra közli hiányzok..mikor megkérdezem mit akar,közli engem,ÖRÖKRE.
Családot,gywreket, engem akar. Imád szerelmes… Aztán meg mintha nem is ő lenne… fel se veszi a telefont….
Most tartok ott …nem tudom mitt tegyek….
Nem tudom, hogy “csak” a félelem,szorongás miatt van e ez így vagy valami komolyabb betegsége van (skizofrénia, stb. ). Én a helyedben megmondanám neki, hogy magában rendezze leadolgot,mert ennek nincs értelme. Bármennyire is hiányik Neked és úgy érzed, Ő a másik feled,szerintem így nem működhet egy kapcsolat. Fontos, hogy legyen Hozzád őszinte! Mi az oka az egésznek. Szerintem meg kéne próbálnod kicsit hátrébb állni és nem keresni Őt,bármennyire is nehéz. Ha tényleg csak arról van szó, hogy fél, nehogy elveszítsen, akkor pedigpróbáljátokmeg együtt megoldani úgy, hogy erősítsd benne: nem lesz baj, ne féljen.