Sziasztok!
2014.02.19-én orvosok megállapítása alapján leukémiát diagnosztizáltak édesanyámnál.Most jelenleg megkezdték a vér adást,mert nagyon vérszegény,csontvelő vizsgálat is megtörtént.Jövőhéten megkezdik a kemoterápiát.Mostani állapota szerint nem érzi jól magát tünetei: fáradt,fájnak a lábai,gyenge. Segítségüket,tanácsaikat szeretnénk kérni azoktól az emberektől akik már kigyógyultak a leukémiából .Nagyon sokat segítene édesanyámnak ,hogy van kiút ebből a betegségből és le kűzdhető. Minél több kigyógyult ember válaszát várjuk.
Válaszaikat,és megértésüket előre is köszönjük!
Kedves Ildikó!
Örömmel olvastam, hogy szeretett Édesanyja jobban van.
Nem szeretnék orvosi kérdésekben okoskodni, lenne viszont egy javaslatom, melyet ha módjukban áll, akkor mindenképpen fogadjanak el.
Szeretettel és jó szándékkal ajánlom azt a professzorasszonyt, aki engem gyógyított, s tudom, hogy sokan jó véleménnyel vannak magas szintű szakértelméről, valamint emberi hozzáállásáról, melyet eddigi életem során én is ritkán tapasztaltam.
dr.Sréter Lídiának hívják, és a budapesti II. Belgyógyászati Klinikán fogadja és gyógyítja betegeit.
http://www.bel2.sote.hu/
Érdemes ennél a betegségnél más orvos véleményét is kikérni, ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi gyógyítójuk ne lenne teljességgel megfelelő, de úgy érzem, Édesanyja betegségével kapcsolatosan egy erre szakosodott orvosprofesszor véleménye is fontos lehet.
Minden jót kívánva, üdvözlettel: etalon
Kedves eatlon!
Édesnyámat haza engedték 2 hétre megtudtuk ,hogy Akut myeloid leukémiája van.Kezelő orvosa tájékoztatott arról ,hogy az eredményei nagyon jók lettek. Azt még nem tudjuk hány százalékban van a vérében.Jelenleg jól van néha elgyengül. Ön mit tud írni az Akut myeloid leukémiáról? Ismeri?
Üdv: Ildikó
Köszönöm válaszát!
Kedves Ildikó!
Sajnálattal kaptam a hírt, de sajnos sokat én nem tudok ezzel kapcsolatosan, ugyanis nekem nem voltak ilyen mellékhatásai a kemoterápiának.
Azonban az interneten utánna nézve pár gondolatot találtam, ami bár csekély vigasz, de hátha hasznos Anyukájának:
“A szájüregi fekélyekről azonnal tájékoztatni kell az orvost vagy a nővért, mert esetleg gyógyszeres kezelésükre lesz szükség. Ha a fekélyek fájdalmasak és akadályozzák a táplálkozást, a következőket tehetjük a panaszok enyhítésére: Kérjünk az orvostól fekélyellenes vagy fájdalomcsillapító szert. Szobahőmérsékletű vagy hideg ételeket együnk (a meleg vagy forró ételek irritálhatják az érzékeny szájat és torkot). Fogyasszunk lágy ételeket, például fagylaltot, tejes turmixokat, bébiételeket, puha gyümölcsöket (banánt, almaszószt), tört burgonyát, főzött gabonapelyheket, lágy tojást vagy rántottát, joghurtot, túrót, sajtos makarónit, sodót, pudingot és zselatint. A főzött ételeket esetleg turmixolhatjuk, hogy lágyabbak és könnyebben ehetők legyenek. Kerülendők az irritáló, savas ételek és levek (paradicsom, citrom, narancs, grapefruit), fűszeres vagy sós ételek, valamint a durva, nyers ételek például a nyers zöldségek, magok, pattogatott kukorica és pirítós”
Nagyon remélem, hogy ezek a panaszok hamarosan elmúlnak és az eredmény lesz a döntő, épp ezért kitartást és erőt kívánok mindenképp!
Üdvözlettel: etalon
Kedves etalon! Segítsen! Édesanyámnak a kezelés miatt be gyulladt az egész ínyje és a szája is ,mindenféle gyógyszert kapott már rá de semmi nem segít neki! Önnek ez előfordult ha igen mivel kezelte ? mitől múlt el? Mi mit tehetünk érte? Mert annyira fáj az ínyje ,a szája és a torka ,hogy nem tud enni sem . Ezért kérem segítségét! Mit tehetünk azért ,hogy ez elmúljon neki? Mielőbbi válaszát várom!
Köszönettel: Ildikó
Sajnos, ebből a szempontból nem fogom tudni meghatározni, hogy melyik stádiumban, de esetemben a rákos sejtek hányadukat illetően, 90 százalékban voltak szervezetemben jelen. A kemoterápia során ez az arány csökkent az egészséges sejtjeim javára, majd tulajdonképpen levonultak a színről. Természetesen, folyamatos kontroll alatt maradtam. Így, ha ismét kialakul (esetleg) a leukémia, akkor sokkal könnyebb lesz még időben fellépni ellenük.
Hát ennyit tudnék hozzáfűzni!
Ha majd idő és kedv is lesz rá, akkor örülnék a későbbiekben, ha elmondanád, Édesanyád állapota hogyan alakul! Addig is szurkolok én is neki!
Sok erőt, kitartást!
Nagyon szépen köszönöm tartalmas válaszát ! :))) Önnek hanyadik stádiumban volt? Mi még eredményt várunk ,hogy megtudhassuk hanyadik stádiumban van meg milyen fajtájú leukémiája van édesanyámnak kb.: 2-3 hét múlva tudjuk meg pontosan.
Kedves Ildikó99!
Kaptam rendszerüzenetet innen, hogy e témában érkezett egy írás. Érdekelt vagyok, így beléptem, hogy válaszolhassak Neked.
Tavaly novemberben szembesültem a ténnyel, hogy leukémiás lettem. 49 éves vagyok, két leányom van és egy csodálatos párom, aki mindenben mellettem van. A hír nyilvánvalóan megijesztett, de ez annak is köszönhető, hogy erről a betegségről főként a negatív hírek terjengnek, sajnos. Én hiszek az orvostudományban, annak fejlődésében és az elhivatott orvosokban. Enélkül – szerintem -, nehéz leküzdeni egy ilyen betegséget. Nem gondolom, hogy ezek nagy szavak, de leírtam, mert így érzem. Az szintén alapvetően meg kell legyen, hogy a beteg meg akarjon gyógyulni. Ennek a betegségnek rosszat tesz a depresszió, a szorongás, nekem elhiheted. Hosszú éveken át éltem egy olyan házasságban, melyben rengeteg fizikai és mentális gonddal kellett megbírkóznom. Nem vagyok az a panaszkodós fajta (sajnos), így bután inkább tűrtem és küzdöttem a jobb életért és persze családomért. Majd amikor már nem volt sehonnan erőt meríteni (24 év után), akkor feladtam. Szerintem, szervezetem is ezt tette akkor.
Új életet próbáltam kezdeni, ami abban a tekintetben sikerült is, hogy találtam egy társat, akivel azóta is boldogan éljük mindennapjainkat. Azonban szervezetemnek nem sikerült ilyen gyorsan regenerálódnia. Akkorra már elindult egy folyamat, s ahogy az elején kezdtem, meg is lett az eredménye. A fentieket azért írtam le ilyen részletességgel, mert nem árt átgondolni, hogyan és miért kell átszervezni egy embernek az életét ahhoz, hogy ne legyen káros sem a lelkére, sem pedig ezáltal a szervezetére. Orvos nem vagyok, nem okoskodom, saját példámból merítem tapasztalataim, mely másoknál nyilván lehet eltérő, egyedi. Itt említeném meg még azt is, hogy nem tudhatom, Édesanyádnak milyen típusú leukémiát diagnosztizáltak. Nálam a limfoid leukémiát, melyről azt mondták, hogy egy akut változata ennek a betegségnek.
Egy rendkívül elhivatott és empatikus professzor asszonyhoz kerültem, akinek magabiztossága külön érdem és kivételes. Eredményeim alapján azonnal elkezdték nálam a kemoterápiás kezelést. Még akkor is bennem volt a félsz, s bár körülöttem álltak szeretteim, bíztattak, mégis nem mondhatom, hogy könnyű volt ezen átesnem. Persze, amikor már több kezelés lement, akkor egyre könnyebb volt. Jött a sikerélmény is, egyre jobbak lettek a laboreredmények is. Közben gyenge voltam, kevésbé éreztem testileg javulást, de azt mondják, hogy ez érthető.
Ez év januárjában látta úgy orvosom, hogy már befejezhető a kezelés. Voltam februárban kontroll vizsgálaton is, ahol véleménye alapján, véradó vérképem lett, így elmondhatom, hogy szervezetemben jelenleg normál értéken áll a fehérvérsejtszám és visszavonulót fújtak a limfociták is.
Amit még elmondanék, hogy a neten nem szabad nagyon mélyen belemenni az olvasgatásba, mert az túlságosan elindítja egy ember fantáziáját, össze is lehet zavarodni, aztán jönnek az aggodalmak, félelmek… hidd el ezt, ha lehet.
Remélem, hogy valamelyest sikerült “küldenem reménysugarat”, s ígérem arra terelgetem majd a napocskát is!
Őszintén kívánom Anyukádnak mindazt, ami javulásához szükségeltetik és gratulálok neki, hogy ilyen csodálatos kislánya van!
Baráti öleléssel: etalon