Zuhanok, körülöttem minden sötét, és én csak zuhanok. Nem tudom hol vagyok, sem azt hogy ki vagyok, és én csak zuhanok. Nem érzek semmit, ha éreznék sem tudnám hova tenni, hisz nem tudom hogy ki vagyok és én csak zuhanok.

Látok egy fényt távol a messzi sötétségben, közeledik a fény, vagy én közeledek hozzá? Nem tudom megállapítani. Jobbra szegtem fejem és ahogy közeledett a fény olyan lett mint egy mozivászon és én voltam rajta. Én miközben egy szobában (teszem hozzá elég szép szoba volt, két kanapé, középen egy üvegasztal, festmények a falon) ordítoztam egy lánnyal, vagyis szerintem ordítoztam mert nem hallok semmit. A mozdulataimból tűnik úgy, mintha ordítnák vele. Vajon miért ordítottam vele? Ha jól megnézem a lányt nem csúnya, szép szőke haja van, tenger kék szeme és a bőre símogatóan puhának tűnik.

Hirtelen eltűnt a kép, de nem érdekelt, most inkább csak zuhanok tovább. Valami megint fénylik most a jobb oldalmnál, megint én vagyok legalább is azt hiszem. Kicsi vagyok, körül-belül 8-10 éves lehetek, épp egy biciklin ülök és próbálok tekerni, de nem sikerül. Jön valaki, egy férfi. Az apám lehet, elég magas, megbízható alkat. Megpróbál segíteni, fogja az ülést és én csak tekerek (boldog vagyok).

Ez a kép is eltűnt. Vajon ezek az emlékeim ? Vagy csak az agyam próbál meg víziókat létrehozni? Nem tudom és nem is érdekel, csak zuhanni akarok (ez olyan megnyugtató).

Hmmm…. már megint egy kép. Ezen egy kocsmafélében ülök 6 emberrel és sörözünk ( nem értem hogy ez miért jó, csak ülünk és iszunk, de mégis jól érzem magam).

Ez a kép is eltűnt. Vajon meghaltam és most végignézhetem az egész életemet? Vagy még nem is éltem? Kérdések amik belefúrták magukat a fejembe, de a zuhanás nem állt meg.

Újabb kép. Egy szobában ülök ( valószínűleg abban, ahol azzal a lánnyal veszekedtem) és sírok. Mint egy gyerek, ez vicces. Vajon miért sírok? Már megint egy kérdés. Ez nem tesz jót. Pihenni akarok és zuhanni. Az ahogyan a sötétség lágyan körbefogja testemet olyan megnyugtató.

Még egy kép jön, ezen már vagy 30 éves lehetek és egy kisbabát fogok a kezemben. Vajon az én kisbabám? Fura az a kisbaba, még semmit nem tud a villágról és saját magáról sem, de ahogyan rám mosolyog az olyan mint amikor egy nyári reggelen felkel a nap. Felmelegíti szívemet. Azt a kisbabát még nagyon sok rossz fog ja érni az életben és mégis mosolyog. Nem baj, én itt vagyok a semmiben és zuhanok.

Még egy kép jön ( már vége lehetne, pihenni akarok). Ezen a képen öreg vagyok, szerintem lehetek vagy 60 éves, az utcán sétálok egy sétabottal a kezemben. Büszkének tűnök és erősnek, de miért? Olyan öregen már biztos szenvedtem eleget és fáradt is lehetek de akkor miért tűnök boldognak? Nemértem. Az eddigiek alapján sokat szenvedtem. Élni nem lehet jó. Ez a kép is eltűnt, többet nem akarok látni csak zuhanni akarok, zuhanni és nem foglalkozni a az érzésekkel és magammal.

Mondanom sem kell hogy megint jön egy kép, ez fura, ezen is én vagyok. Most egy kisbaba vagyok lehetek pár hetes. Valaki a kezében tart, valószínűleg az anyám, mosolyog rám és én vissza mosolygok. Van ott még valak, a férfi a biciklis emlékemből vagy is az apám , gondolom én. Örülnek nekem. De miért? Biztos sokat szenvedtek miattam, a felnevelésemmel, de akkor miért örülnek? Biztos jobb lett volna ha meg sem születek.

Hevesen ver a szívem. Mi ez? Egy nyomást érzek a mellkasomban. A zuhanás gyorsul, pont ahogy a szíverésem. Ez a kép is letűnt és rögtön helyette jött egy másik. Ezen már nagyon öreg vagyok körülbelül 80 éves lehetek. Egy ágyon fekszek és hárman állnak az ágy körül. Az egyik a feleségem lehet, azt hiszem hogy ő az a szőke lány akivel vitáztam,(persze már ő is öreg) és a másik kettő valószínűleg a gyerekem. Nagyon szomorúnak tűnnek… Ááá már értem, haldoklom, ahogy látom már beszélni sincs erőm, és most becsuktam a szemem….meghaltam. A többiek az ágy körül mind sírnak. Valami folyik az arcomon, mi ez? Könnyek… sírok.. én sírok. A melkasom még jobban szorít és csak jönnek a könnyek. Beszélni sincs erőm, a hangom is remeg. De miért? Miért sírok? Aztán rájöttem. Tudni akarom milyen ha valaki boldog, vagy szomorú, milyen ha dűhös, vagy amikor fájdalmat érez. Tudni akarom milyen az érintés és szeretni valakit. Meg akarok inni egy sört a barátaimmal, a kezemben akarom tartani a gyerekemet, meg akarom csókolni azt a nőt akit szeretek.

Élni akarok!…De én csak…..zuhanok.