Kedves mindenki ! Nálam még nem állapították meg a Parkisont, pedig már számtalan idegyógyászati vizsgálaton voltam, MRI-t is többször készítettek. Megállapították, hogy nincs SM-m, nincs kezelhetetlen reumám, stb.Utóljára tavaly év végén kezeltek a Jánosban, infúziót kaptam öt napon át, érelmeszesedés ellen. Minden orvos elfogadta, hogy nem tudok járkálni, de senki se mondta ki, hogy mi a bajom. Szerintem elfogadták, hogy ez a korommal járó tünet-együttes, egyáltalán nem került szóba a parkinson, ebből következik, hogy nem is kezeli senki.

Viszont, már 4 éve egyre rosszabb lett a mozgásom, mostanra már járást-segítő eszközzel se tudok járni, amikor utoljára a “háziorvosom” látott így, megkérdezte, hogy mi ez ?!Mármint a járást segítő miért kell ! Azt hitte, hogy mutyiba maszek orvoshoz járok, hozzá meg csak passzióból.

Tovább menve, a családi helyzetem is bonyolult. A férjem meghalt het éve, két lányom a szó szoros értelmében kirepült, felém se néznek. Tehát a kutya se tud gondoskodni rólam. A lakásba szorulva élek, teljesen egyedül. Tetejébe mindez nem elég a boldogsághoz, még anno svájci hitelt is felvettünk a férjemmel, melynek a felét nekem kéne törleszteni (másik felét a lányaimnak, mert örökölték az apjuk után). A gyerekek nem fizetnek, ezért folyton cincál a bank telefonon.

Várom a jó tanácsokat, tippeket. Viki