Történetem folytatom, mert nem lehet hallgatni! Nem feltűnési viszketegség vezérel. Remélem példámból mások okulnak. Röviden. 79 éves paranoid skizofrén feleségem, akinek még téveszméi vannak, (doxazma)május 9.-én kórházba, majd június 17.-én skizofrén szociális otthonba került Sajtoskálra, végleg. Ami az én tragédiám, hogy nem teljesen beszámíthatatlan a nejem. Min. 30%.-ban ellátta háztartást. A közösségnek a legnagyobb problémája a téveszméi voltak. Ezeket nem akarta tolerálni.A mai jogrendszerünk, az egészségügyünk olyan, hogy az ilyen beteget kiemelik lakásából. Akarata ellenére. Mert A Sárvári Bíróság kizárólagos cselekvőképesnek nyilvánította tavaly. Ám a legújabb kutatások szerint n e m szabadna a lakásából eltávolítani. Mert a skizofrén érző lény! A megszokott környezete, lakása, személyes tárgyai még e világhoz kötik. Ezt a pszichiáterek nem akarják megérteni?Bebizonyították, hogy hamarabb meghalnak, akik szociális otthonba, tehát a végleges eltávolítás stádiumába kerülnek. Miért nem oldható meg nálunk, ami pl. U.S.A.-ban működik? Mobil krízis teamek vannak, amelyek a beteg hozzátartozójának kérésére helyszínre mennek. Rövid időn belül (esetleg órák) a beteget ellátják. Nem kell hetekig kórházba fektetni. A beteg továbbra is a család szerető gondoskodását élvezi. Nincsenek tetemes kórházi költségek! Egy krízis team (min.3 tagú), fenntartása olcsóbb a kórházi ellátáshoz képest. S honnan veszem mindezt? Xavier Amador: Nem vagyok beteg, nincs szükségem semmire c. könyvében számol be ezekről. Egy költői kérdés. Mikor fogják a magyar szakemberek ezt a megoldást alkalmazni? S végül még egy téveszme. Vannak sajnos olyan filmek, melyek a skizofrén beteget-szerencsére néha-közveszélyesnek mutatják be. Ilyen sugallású filmeket nem szabadna bemutatni!
Tisztelettel! demabako
Kedves Furikake!
Muszáj vele együttélni? Nem lehet tőle elköltözni vagy őt kérni arra, h máshol lakjon?
Sztem a legjobb az lenne, ha minél tovább maradna a kórházban vagy vmilyen rehab intézményben. Ott legalabb beveszi a gyszert és jó esetben a téveszméi elmúlnak. Remélhetőleg ettől a dühkitörései is elmúlnak. Sajnos az is lehet, h alapjáraton agresszív, téveszmék nélkül is sok ember viselkedése problémás.
Szerintem beilleszkedési gondok esetén pszichoterápia is szükséges.
Biztos, h skizofrén? Téveszmét más betegség is okozhat.
Üdvözlöm!
Látom,hogy sajnos ön már nagyon régóta küzd a párjának ezzel a betegségével! Nem tudom,hogy jelen pillananatban mi a helyzet önöknél ,hogyan alakult az életük,de szeretném elküldeni önnek a segítségkérő bemutatkozó levelemet,hátha ön is tudna valami tapasztalattal,bármivel segíteni nekem! A párom még csak 38 éves én 33. Háromgyönyörű gyermekünk van!Mindenünk meg van! Mit tehetnék ??? :
Nagyon szépen kérem a segítségüket!
Az én férjem sajnos egyre jobban beteg és már nem hajlandó elmenni orvoshoz,mert úgy gondolja,hogy őt mindenki meg akarja mérgezni és el akarják tenni láb alól! Nem vallja be,hogy beteg,de sajnos rengeteg tévképzete van,ami most már rámegy a gyerekek és az én idegrendszeremre is!Most már nem tudjuk kezelni,nem hallgat ránk,nem bízik senkiben!
Tavaly adtam neki egy ultimátumot(mert már nem láttam másban kiutat),hogy vagy elválnak útjaink vagy elmegy egy pszichiáterhez,mert már nagyon rosszul érezte magát,azt hitte őt meg fogják támadni az oroszok és minden körülötte lévő ember besúgó és beépített ember! Belement,de nem engedte,hogy elkísérjem,egyedül akart menni,nem is tudhattam,hogy hová megy! Hazajött egy papírral a kezében,miszerint téveszmékkel és üldözési mániával,szorongással küzd!(Sajnos ezt a diagnózisos papírt azóta eltüntette) !Kapott rá Frontint és egy Trittico nevezetű gyógyszert,amit becsületesen (minden nap emlékeztetnem kellett rá) el is kezdett szedni,és egy hónapig jól is volt az előzőekhez képest.
Aztán ahogy ő úgy gondolta,hogy meggyógyult ,lerakta és nem akart menni további kezelésre.Most ugyanott vagyunk megint,mint akkor,de most már néha még valamilyen állatnak is képzeli magát!
Rá tudtam beszélni augusztusban,hogy menjen el megint a pszichiátriára,mert ebben tönkre fogunk menni!Szerencsére jó pillanatában mondtam,így el is ment,ami meglepett. Kapott kétfajta új gyógyszert,plusz a Frontint,de nekem azt mondta,hogy szóban azt mondta neki az orvos,hogy azt mégse szedje.
Sajnos ezek a gyógyszerek nem jó hatással voltak rá,még inkább ingerült lett tőlük,ráadásul az egyik gyógyszerre az volt írva,hogy szükség esetén,ami az ő esetében jó nagy marhaság,mert amikor szüksége lenne rá ,ő olyankor azt pont nem úgy gondolja,hogy kell!
Most azt mondja,soha többé nem szed be kémiai gyógyszert,ezért természetgyógyászt is kerestünk már neki,de azokat a gyógyszereket is csak hébe-hóba szedi,így semmi javulás,csak napról-napra rosszabb!Három gyerekünk van nagyon félünk! Volt már többször,hogy csak zárt ajtóknál mertünk külön szobában aludni,mert olyan hülyeségeket beszélt!
Az a baj,hogy mindenhonnan csak azt hallom,hogy nincs segítség,de akkor könyörgöm,mi lesz így velünk! ???
Attól is félek,hogy a vállalkozásunkat is tönkreteszi,mert már ott is észrevette mindenki,hogy problémája van és sorra hagynak ott az alkalmazottak,mert indok nélkül beléjük köt,ahogy a könyvelőnkbe is!
Egyik nap felhívta az ismerősünket ,hogy segítsen neki abban,hogy hogy tarthatna itthon fegyvert?
Már befekvős magánklinikára is gondoltunk a nővérével,mert a pénz ilyen téren nem lenne akadály,de nem találunk semmi ilyen betegséggel foglalkozó magánintézetet!Ha valaki ebben is tudna segíteni,azt is megköszönném!
Mondjuk a másik tényező,hogy nagyon erős ,MMA -val is foglalkozott sokáig!Ha magátol ,a saját lábán nem jön velünk,másképp nem is tudjuk oda elvinni !
Kérem,aki bármilyen úton tud segíteni,jelezzen!!!
Köszönöm
Kedves történet író,
remélem jobbra fordult a sorsa, mi az öcsémmel szenvedünk, ő is most 38.
Évek óta terrorban tart, a téveszméivel ostromol. Azt hiszi mindeki ellene van, nano kamerákkal van felszerelve a lakás, valamiféle szerkezet van az agyában amin keresztül befolyásolják.
Sajnos az ég egy világon semmi betegség belátása nincsen, de most pont zárt osztályon van, mert egyszer véletlen elment egy pszichiáterhez aki mondta, hogy írjon egy tesztet 2 nap múlva, ahova elment, mert abba reménykedett, hogy a téveszméit uraló árulásról, mely ellene irányul, meg tud többet édesanyámtól (ami egy agyrém, mert halvány fogalmunk nincs, hogy miről hadovál, velem évek óta nem beszél, mert szerinte én is megloptam, kiraboltam, rosszat akarok neki, meg még ki tudja mi mindent gondol) így bement a pszichiátriára és ott fogták hála a magasságosnak, mert ha ez nem így történik soha nem tudjuk eljuttatni orvoshoz. Nálunk az a nagy baj, hogy agresszív, üvölt, örjöng, vádaskodik. Most sem sok minden változott, bár az orvosa szerint sokat javult, mi meg úgy látjuk, hogy ugyan úgy agresszív, rázza az öklét. Mi még csak az út elején vagyunk, nem tudjuk, ha kiengedik mit fog tenni. Szedi-e a gyógyszert, de nem hiszem, mert nem érti most sem mit keres a zárt osztályon. Az, hogy dolgozni fog-e? Szerintem nem, sose tudott beilleszkedni.
Amúgy, ha esetleg már kicsit jobb a helyzet Önöknél és már lehet vele kommunikálni, ajánlanám a már említett Xavier Amador könyvet, nekünk sokat segített. Ezen kívül nincs segítség, nem lehet mit kezdeni ezzel. Meg kell tanulni vele együttélni sajnos, ami kis gyerekekkel talán még nehezebb. Nekem mostmár 15 éves lesz a lányom, teljesen elzárkozik ettől. Öcsém imádja, előtte mindig disztingvál, de amikor próbálom elmagyarázni, hogy az alsó lakásból megint miért az öcsém üvöltése hallatszik, csak bámul maga elé és hümmög. Nem tudom hosszútávon milyen hatással lesz rá.
Kérem, ha van kedve, írja meg, hogy mi történt azóta! Egy cipőben járunk,hátha tanulhatnánk egymástól.
Köszönöm szépen