Mi is ez, valami érdekes felállás, hangulatzavar mellett már tárgyakat észlelek élve is, sebaj, majd kiheverem. Épp kifogytam a szavakból, néhány napja turmixolok a fejemben egy felvételi anyagot,igen, zongorából… nem lenne az rossz, bekerülni.. mikor a Dohnányi kis Pastorale művét majdnem minden kurzuson eljátszottam ahol megfordultam, csak ott szóljon ügyesen, nem kell félni, végülis nem ismer senki, csupán a zongoraművészek egy része, tovább csak nem rontom le a rólam alkotott véleményüket. Szubjektív az is, mint sokminden más az életben, de ha az igazat kimondom, akkor őrültnek néznek, megpróbálom cáfolni, még őrültebbnek. Nem mindenhol, csak ott, és ahol tudnak rólad… kortyolgattam egy piciny kávémennyiséget délután, piszok jó érzés pörögni , pörög a fogaskerék. Az inkább forog vagy nem, nem is forog, nyikorog, megvan a találó szó, nyikorog a kötődés zivatara, mi csámborog itt ott, baj nincs belőle? Nem, legalább kaptam egy okos, értelmes Mókuskát, ki közölte a defektes alkatrészemet, azon kell dolgozni. Két szeme, szinte mosolyog mikor beszél, érti mit mond, tudás karcolja végtelen tudatát, szíve beláthatatlan távolságokban él körülöttem, mégis tartja a határokat, miféle pszichoorvos aki erre képes, összhangba hozni a szilárd ragaszkodás mibenlétét a színes falakkal körberakott kapcsolat terével. álmodjatok szavak, nem hagylak el titeket, álomhold pislogó képei nyusssssz, sötét van, lekapcsolódtak fényük. Hugee üdvözlet.