1. A betegség észlelése, és leírása

Remélem, senki nem érzi magát megsérve, hogy a súlyos, nagy együttérzéssel olvasott, egyelőre gyógyulást sem ígérő állapotban levő betegtársaim beszámolóit kihasználva, a küszöb alatt becsúsztassam saját, fent leírtakhoz csak nevében, és részben hasonló nyavalyámról leírtakat

Egyik nap reggel valami duzzanatot éreztem a lágyékom tájékán. Csak nem? Az én koromban? Felderítésre kiküldött kezeim rossz hírrel tértek vissza. Egy pingpong labdánál nagyobb, de egy teniszlabdánál kisebb gömbre akadtak. Hmm! Tipikus kórházi eset – ijesztettem magamra –. Menjek a nőgyógyászatra? Ezt a megoldást elvetettem! Mivel nem ment el az agyvizem, még ráérek vele. Egy nyugdíjból élőnek különben sincs pénze egy szóba jöhető császáros szülésre. Legegyszerűbb, ha elvetetem!

Így kerültem a sebészet ambulanciájára. A vizsgálatot egy reggel mindig rosszkedvű, nagybajuszos sebészdoki végezte. Letoltam a gatyámat, egy pillantást vetett a büszkeségemre, és már is megszületett a diagnózis.

– Magának lágyéksérve van! Azt meg szoktuk operálni! Megörültem a hírnek! Gyűjteményemből ugyan is az alhasi vágás hege még hiányzott! Örömöm nem tartott sokáig.

– Mennyi idő alatt futja meg a száz métert, – kérdezte?

– Háááát, úgy tíz perc alatt. Utána meg kell állni, mert elfogy a levegőm. Kb. öt percre van szükségem, amíg pótlom az élet fenntartásához szükséges oxigén mennyiséget. Ha ezt is beleszámítom, akkor tizenöt perc.

Megvetően rám nézett, majd meghozta az elsőfokú ítéletet:

– Magának olyan gyenge a szíve, hogy nem altatható, így nem is műthető. Ezért vigasztalásként fölírok magánnak egy sérvkötőt. Megköszöntem. Akkor még nem tudtam, hogy ebben nincs semmi köszönet. Mert, bár az eladó megmutatta a fölszerelését, otthon már persze nem sikerült. Mindenféle tépőszalagok akadályozták a helyes alkalmazást, beleakadva ingbe, gatyába, messze elkerülve a tényleges munkahelyüket, ott okozva szorítást, ahol nem kellett volna. és ráadásként a kis huncut sérvkötő gyakran felfedező útra indulva, kikukucskált a bokámnál a hosszúnadrágomból. Hát, ez nem mehetett így sokáig, fizetésmentes szabadságra ítéltem ezt a középkorban bizonyára előkelő helyre sorolt inkvizíciós kelléket, és bevágtam a szekrény aljába. Kis albérlőm is meghálálta a kímélő életmód bevezetését Visszavonult szülőhelyére, és ha nem üldögéltem sokat a fából és fajanszból alkotott ülő alkalmatosságokon, a nap többi részében eredeti helyén pihengetett. Jó volna ezt a helyzetet állandósítani. Majd utána nézek, nem lehet-e fellebbezni, és az egészet altatás nélkül rövidre zárni? Vállalnám a kihívást

2.Kérdéseim: Milyen következményekkel számolni, ha nem hordom a sérkötöt?

Operálható-e altatás nélkül a lágyéksérv

Tudna ajánlani valaki oktatófilmet, vagy ismertetőt, egy jobbos sérvkötő helyes alkalmaazásáról? Mimden betegtársamnak a leggyorrsabb javulást kívánva bagoly04