Sziasztok!Evelin vagyok egy 19 éves làny.Érettségi utàn otthagytam az iskolàt és nagyon stresszes lettem hogy mi lessz velem…De az örökös félelmem hogy valamit elkapok valakitol és hogy hànyni fogok.Fogalmam sincs miért rettegek ettol de borzasztó.
Mindennap amikor kiszàrad a torkom vagy valamit érzek a torkomban elkap egy ilyen érzés amitől felülkerekedik rajtam a félelem hogy rosszul leszek volt rà példa hogy reszketésig idegesitettem magam .A stressz miatt néha enni sem birok.Nagyon szeretnek újra normàlis lenni de néha kitör belöllem sìràssal hogy esélytelen hogy jobban legyek.
Szia!Köszi az infót.Én bízom benne hogy ebből ki lehet gyogyulni.Esetleg dédalon helyett probàld meg a magne B6ot es a valeriana relaxot ezek nem gyogyszerek.a betegség megelőzésére pedig szedj vitamint sok gyumolcsot és esetleg egy kis sport is segithet
Szia Evelin!
Nem ismertem milyen érzés ez. Hát a legszarabb érzés a világon!
Nekem is hányásfóbiám van. Babakoromban hánytam, de arra nem is emlékszem. Utána kb 5-6 évesen. Innen ered a fóbiám. Napszúrást kaptam a strandon, és egyszer csak nagyon rosszul lettem. Azt hittem meg fogok halni, haldoklom. Nem kaptam levegőt, olyan volt, mintha valaki le akarná tépni a fejemet a testemről. Halálra rémültem, de nem tudtam anyukámhoz szólni, mert kibugyogott valami zöld belőlem. Azt hittem haldoklom. Közben “csak” hánytam…
Utána 26 éves koromig semmi. Szerencsésen megúsztam. De egy januárban megbetegedtem és újra átéltem ugyanezt. Akkor tesóm volt otthon. Ott “haldokoltam” a vécében és hátranyújtogattam a kezem, hogy megfogja, annyira féltem és annyira borzasztó volt az egész.
Sokan mondták, hogy majd ha egyszer túlesek rajta, már nem is fogok félni. Egy frászt! Azóta mégjobban félek. Mindig van nálam Daedalon, mert ha kicsit is beparázok, mert émelygek, már veszem is be!
Továbbá, ha valaki intenzíven köhög, már elkezdek szorongani, befogom a fülem, el akarok menekülni, mert beképzelem, hogy mindjárt odaöklendezik. Ha valaki hány, akkor pánikroham is rámtörhet. Annyira félek ettől.
Nem vagy egyedül. És én személyesen is ismerek olyat, aki így van, mint Te vagy én. Szerintem ez nem fog nálam elmúlni. Mondjuk nem ez a legnagyobb problémám. Meg kell tanulni ezzel együtt élni. Hogy ne ezen rágódj minden kis szabadidődben. Elég akkor, mikor már rosszul vagy. Nekem sok olyan éjszakám volt, mikor túl sokat ettem vagy ideg miatt nagyon hányingerem volt. Olyankor persze gyógyszer, remegés, fohászkodás a Jóistenhez egész végig, míg meg nem ment és el tudok aludni, hogy jobban legyek reggelre. Be szokott jönni. De feleslegesen nem stresszelem magam. Használj kézfertőtlenítőt evés előtt. Ne zabálj össze-vissza, jól meg kell rágni mindent, hogy ne terheld a gyomrod. Ezek jó megelőzések. De be se tartom mindig.
Sok sikert!
Ági