Kedves Olvasó Embertársaim!

Amit vártam én is már rögtön a történet olvasása közbe, hogy írja már le végre valaki, hogy rajta mi segített. Én ezzel kezdtem!

Hagyd abba a cigarettázást! Nekem sokat segített! Szinte pár napra enyhültek a tünetek.

Ne igyál, csak mértékkel alkoholt. Ne idd magad KO-ra mert másnap halál.

A stresszt valahogy küzd le. Az első és legfontosabb, hogy tanulj meg vele élni. A sós kaját kerüld, a zsíros cuccokat mégjobban. Ne egyél chipset mert kurva sós.

Én nem iszok se energia italt, se kólát. Próbálom a napi 1-2 liter folyadékot meginni. (volt olyan nap h 1-2 deci vizet ittam). A stresszel nehezen küzdök meg, bár már próbálom magam ebből is kiheverni, ami nehéz, mert tanácsadó vagyok egy bankban, és mellette főpénztáros.

Kellemesebb megoldásaim: hallgass nagyon sok nyugtató zenét. Esténként egy kád forró vízbe ülj bele, égess el közbe egy teamécsest és kapcsold ki magad. Szánj magadra sok időt. Ne az egódat növeld hanem, figyelj oda magadra.

Megosztanám a történetemet veletek, hisz én is ebben a betegségben szenvedek már 6 hónapja. Nekem úgy kezdődött egy vasárnap délután, hogy kerestem a házban, hogy mi a fene zúg. (tv, telefon, beltéri egység stb). A zúgást a barátnőm azzal fedezte fel, hogy tanácsolta: fogd be a füled. Lám és ha befogtam egyértelműen zúgott. A probléma fokozatosan jelentkezett a szédüléssel fűszerezve. A munkahelyemen dolgoztam, a monitor bámulása közben éreztem, hogy meg-meg szédülök. Az ügyeletre be is mentem, ahol egyből küldtek a kórházba. CT, hallásvizsgálat, neurológus, belgyógyász, vérvétel, MR, különféle szédüléses vizsgálat. Ez mind negatív lett. A kórházba 2 hétre rá be is feküdtem, ahol infúzióba nyomták ezerrel az értágítót. Semmi hatása nem volt. Nem is mondom én se, hogy táppénzre kényszerültem. A főnök ki akart rúgni, mert azt hitte, hogy kummantok. Pedig fele se volt tréfa. 10 napi kórház után ugyanolyan állapotban kerültem haza, ahogyan befeküdtem. Ez volt kb augusztus közepe felé. Augusztus 20-a után már el is mentem dolgozni. (Főpénztáros vagyok az egyik kereskedelmi bankban, naponta több 20-50 millió forint megfordul a kezem alatt.) Gondolhatjátok, milyen kellemes volt így dolgozni. Sokszor kapaszkodtam a székben, mert úgy éreztem le fogok esni róla. A szédülés folyamatos volt. Éjszaka-nappal, nem válogatott.

Halálfélelem, öngyilkosság (ha a barátnőm nincs tuti megtettem volna), depresszió, alvászavar, pánikbetegség. Miért is 25 évesen került rám ez a betegség, holott 8 éves korom óta még kórházban se voltam, csak látogatni.

Szeptember végén elmentem a nagyobb városban található kórházba, (Nyíregyháza), ahol az orvos az első 3 panaszom után felismerte mi a bajom. Profi. Azonnal írt fel gyógyszert. Betagen és chinotal. 2×1-et írt, de én 1×1-et szedek. Ma már ha kimaradnak napok, amikor nem veszem be sincs semmi probléma! A szédülés folyamatosan elmúlik, de a fülzúgás elég csúnya. Néha még idegesítő. A epley manővert csináltam pár napig, de lehet nem voltam elég kitartó.

Pár hete bordaközti idegbántalmat diagnosztizáltak a sürgőn. Most elkapott a megfázás. Hát nem kellemes a mostani időszakom. De folyamatosan próbálok nem negatívan gondolkodni, reagálni dolgokra. Csak a pozitív gondolatokat engedem be. A jövőre gondolok, hogy meg fogok, MEG KELL gyógyulnom, hisz egy családot kell majd eltartanom.

Lényeg a lényeg: Aggodalomra nincs ok. El fog múlni, csak kezelni kell a tüneteket. Soha se voltam gyógyszer szedő, de szedem. Abba bízom, és a megtett pozitív dolgokban. Már volt olyan napom, hogy semmi tünet nem volt. Másnap újra indult, de nem adom fel!!! Ezt tanácsolom nektek is!

Üdv: Kazuska J.