Nos…huu nem igazán tudom hogy hol kezdjem, azt hiszem a legelején kellene: 15 éves vagyok 165cm magas (bár lehet már nőttem pár cm-t), szóval az egész azzal kezdődött hogy rendkívül túlsúlyos voltam 13 évesen voltam 103,5kg nagyon sokat sírtam emiatt, sok gúnyolódás, bántás , viszont nem akartam változtatni, jól megvoltam a rántott húsok, édességek és a többi borzalmasan hizlaló kaja között. Aztán amikor befejeztem a 8-adik osztályt megelégeltem ezt az állapotot és leadtam 10 kg-t szóval a 9-ediket 93kg-val kezdtem. Ez így el is ment akkor közbe fogyóztam de mindig vissza csúsztam és nem sikerült többet fogyjak, míg egyszer csak bekattant valami elkezdtem csökkenteni az adagokat , egyre kevesebbet és kevesebbet , vége lett a sulinak 88 körül voltam , jött a vakáció, jó idő, előkerült a biciklim (imádom), 3 hónap alatt elértem a 65 kg, ugy hogy napi 300kcalt olykor kevesebbet ettem, undorodtam az ételtől, féltem minden falatól, reggel ettem néha egy almát, délután csirkemellet , de azt is csak azért mert édesanyám belém tömte, napi 4-5 óra biciklizés volt így csak úgy ugráltak lefele a kilók, viszont soha nem voltam megelégedve azzal amit láttam, vége lett a vakációnak megint eljött az iskola, mivel bentlakó vagyok így nem tudtam biciklizni, tudtam hogy koplaltam, így féltem hogy ha visszatérek a régi étkezéseimhez visszajöttek volna , így tovább koplaltam , sokkal könnyebb volt mert nem voltak ott a szüleimmel akik folyton csak veszekedtek velem, lefogytam 55kg csakhogy menszesz az nem volt már rengeteg ideje, a hajam is hullt , viszont enni akkor sem akartam , elvégre az hizlal , minden falat, futni jártam hogy leadjam azt amit megettem , féltem , most is félek néha , anyum észrevette a nagy fogyást így minden héten lemérlegelt mikor haza mentem, folyton gyomorgörcsöm volt, rengeteg vizet megittam és nagyon vastag ruhákat vettem fel csakhogy ne tudja meg mennyi vagyok, aztán mikor már tudtam hogy nem lennék képes eltitkolni elrontottam az otthoni mérleget. Időközben a hajam több mint fele kihullott, beköszöntött a tél, egyszerűen folyton fáztam, mindig, akárhol akármennyi ruha volt rajtam fáztam, beláttam hogy itt valami nem stimmel, bűntudat furdalt minden falat után,néha hánytattam magam, hétvégenként mikor haza mentem mindig megtömtek, minden falat után sírni támadt kedvem, rémálmaim voltak , méghozzá az hogy eszek, féltem, nem akartam sehova menni, megakartam halni, mindig okot kerestem hogy ne kelljen haza menjek mert folyton veszekedés volt, lefogytam 53 kg-ra de ekkor tudatosult már hogy valami nincs rendben, elkezdtem fokozatosan emelni, voltak visszaesések, nagyon is sok, de jelenleg 52,9 voltam mikor utoljára mértem magam, úgy éreztem meggyógyultam, csakhogy most megint vakáció, ráadásul karácsony, ennem kell, eszek is..valamennyit…de rettentően félek hogy hízni fogok, a bordáim kilátszanak a csigolyáim is de úgy érzem hogy egy bálna vagyok, enni eddig próbáltam egészségeseket, csirkemell saláta , néha rizs , de most ennem kell mást is csirkecomb, tegnap egy töltött káposztát is megettek velem, ilyenkor iszonyatos bűntudat lesz úrrá rajtam félek hogy visszajön minden leadott kiló, félek , és sírni van kedvem , utálom magam, alvászavarom van , folyton puffadnak érzem a hasam, néha megvagyok elégedve magammal néha pedig egyszerűen nem tudom hova bujak a tükrök elől. Ma is úgy érzem rengeteget ettem, süteményt is kellett!!! és félek majd mérlegre állni….édesanyámmal most is mindig veszekszem, és mi lenne ha megtudná mennyi vagyok…úgy tudja 60kg am vagyok, nem is áll szándékomba elmondani hogy menyi vagyok, mert visszahizlalna, ő nem ért meg mivel ő is erősen túlsúlyos, én meg nem tudom hogy mit tehetnék, nem akarok hízni, viszont vissza akarom kapni a hajam, az életkedvem és a menszeszem, nem akarok minden falat után sírógörcsöt, görcsölő gyomrot, se semmi hasonlott, enni viszonylag most már eszem önszántamból is, de még mindig félek, elvégre mindenhol azt mondják hogy koplalás után visszajönnek a kilók, de én nem akarok megint 103kg-am lenni!! Ha beköszönt a jó idő megint futni fogok, nyáron pedig marad a bicikli, de fogyni nem szeretnék, ha nem is magam miatt a szüleim miatt mert elégé kikészültek idegileg (sok szerencsétlenség érte a családot az utóbbi időbe), viszont hízni sem akarok, így is rettentően félek hogy mi lesz ha megint mérlegre állok (csak 2 hét múlva mivel még 2 hét amíg itthon leszek) Gyomorgörcsöm van, félelem , idegesség , érzékenység, nem tudom kivel megbeszélni ezeket, nem tudom mit tegyek…