Sziasztok én egy 20éves nő vagyok Nagykanizsáról. Már majdnem fél éve pánikbetegségben/szorongásban élek. Úgy kezdődött, hogy szeptemberben elkezdtem egy iskolát messze az otthonomtól, reggeltől estig tartottak az órák, ez a derekamnak nem tett jót, fájt. Aztán az egyik napon nekiállt zsibbadni a lábam. Megijedtem, attól féltem, hogy le fogok bénulni. Aztán hetekig ez ment, hogy fájt a derekam, zsibbadt a lábam, ráadásul a lapockám is fájt úgy éreztem néha, hogy összetörik a gerincem, szóval annyit pánikoltattam magam, hogy végül pánikbeteg lettem. Az elején még ezt nem tudtam. Nehezen vettem levegőt, hevesen vert a szivem, mivel messze voltam nem ismertem senkit ezért ezektől a tünetektől mégjobban megijedtem, így pár hét után befejeztem az iskolát mert már teljesen kikészültem. Voltam kivizsgálásokon, a derekam azért fájt mert sérvem lett. A szív/mellkasi panaszoknál nem volt szerencsére szervi baj, így jöttünk rá, hogy ez pánikbetegség. Gyógyszert nem szedek, nem is szeretnék, csak homeopátiásat v gyógynövényeset szedtem. Azóta dolgozni szerettem volna, de nem tudtam elhelyezkedni, mivel az egyik kezemet nem tudom jól használni vagyis fizikai munkát nem tudok végezni és egy érettségivel nem könnyű elhelyezkedni. Jelentkeztem másik iskolába most itt nálunk, de az szeptemberben indul. Így most nagyon egyedül érzem magam. A barátaim akik még itthon vannak dolgoznak, így nem tudok sokat velük lenni és ez hogy sokat vagyok egyedül, nagyon rosszul hat rám. Előjönnek mindenféle pániktünetek, állandóan aggódom/félek valamitől, és sokszor érzem magam haszontalannak. Próbálom magam lefoglalni, de nehezen tudom magam lekötni. Kicsit hosszú voltam, ha valakinek van kedve beszélgetni, írjon nyugodtan!