Sziasztok!
19 éves fiú vagyok és sajnos egyáltalán nincsen önbizalmam.Ha szimpatikus számomra egy lány akkor már az elején úgy állok hozzá, hogy mit is akarok én tőle kevés lennék én hozzá,sokkal jobbat érdemelne meg nálam és emiatt a hozzáállásom miatt inkább meg sem próbálok ismerkedni. Nem vagyok saját magammal kibékülve és ez szerintem látszódik is a kisugárzásomon. Ha a lányokkal kell beszélgetnem akkor állandóan ideges leszek és csak azon aggódom,hogy mit is mondjak neki egyszerűen nem tudok a lányokkal miről beszélgetni és inkább elkerülöm a velük való beszélgetést. Egyáltalán nem tartom magamat helyes fiúnak pedig már mondták sokan,hogy helyes vagyok és ha egy kicsit is nagyobb bátorságom lenne biztosan nagyobb sikerem lenne a lányoknál. Nem tudom,hogy miért de nagyon félek a nőktől már gyerekkorom óta.
Ami még problémát jelent,hogy egyáltalán nem értek a nőkhöz és soha sem tudom eldönteni azt, hogy egyáltalán érdeklem e vagy sem.
Válaszaitokat előre is köszönöm szépen. 19/F
Én vagyok annyira pesszimista ember, hogy kitartok a véleményem mellett. Bízom benne, hogy pár év múlva semmilyen érzelmet nem fognak kiváltani belőlem a nők és remélem közömbösek lesznek számomra. Nekem ez a könnyebbik út.
Miért vonnád meg magadat attól, ami jó? Inkább tenni kell érte.
“…semmilyen érzelmet nem fognak kiváltani belőlem a nők…” Remélem, hogy a férfiak sem!
Te nem pesszimista vagy, hanem egy tanácstalan fiatal, akinek szüksége van pszichés segítségre, csak nem ismered fel, vagy elutasítod.
A férfiak sem fognak belőlem semmit sem kiváltani. Én inkább azt teszem, hogy mindenkit levegőnek nézek magam körül. Nem foglalkozok senkivel sem főleg nem a lányokkal. Én azt kívánom, hogy engem hagyjanak békén. Másfelől pedig felesleges is velem foglalkozni mert úgysem fogok sohasem megváltozni.
Én inkább a könnyebb utat választom. Elfogadom és belenyugszom a helyzetembe.
Csak látszólag a könnyebb út, mert ezt nehezebb megélni.
Nem lesz hosszú életű az elfogadásod és a belenyugvásod. Lassan jön a tavasz és akkor mindent más színben fogsz látni.
Még csak nagy kamasz vagy, esetleg későn érő típus. A korodba bőven belefér ez a hezitálás.
A fiatal kor sajátsága, hogy többet foglalkozunk magunkkal, mint a partnerünkkel. (Nem vagyok elég jó, csinos, dumás stb.) Ez megakadályozza, hogy valódi érdeklődést mutassunk a másik iránt és inkább vele foglalkozzunk.
Próbáld félretenni a fiú-lány viszonylatot és mint egy másik emberre, tekints a másikra. Nem kell külön érteni a nőkhöz, ahogyan írod. Ne a megfelelési kényszer hajtson, inkább a kíváncsiság, a másik megismerése. Így háttérbe szorul az ego.
Az önbizalom magunkból fakad, ezt senki más nem tudja megadni nekünk. Egész biztosan sok jó tulajdonságod van, légy rá büszke. Egyszer egy lány biztosan értékelni fogja, de addig több tapasztalatot fogsz szerezni és kell is, hogy szerezz. Ne magadban keresd a hibát, mert akkor más is benned keresi.
Egy lány akkor érdeklődik felőled, ha jól érzi magát a veled eltöltött időben a való életben és nem az interneten. Erre ügyelj.
Sajnos nekem az nem megy, hogy ne lányként tekintsek egy lányra. Valamilyen oknál fogva egy felsőbbrendű lényeknek tekintem a nőket és inkább elkerülöm őket. Én nem tudok velük miről beszélgetni.
Én úgy gondolom, hogy nekem nem igazán van jó tulajdonságom. Valamilyen szinten már lemondtam arról, hogy nekem párkapcsolatom lehessen úgy is képtelen lennék rá. Beletörődöm és elfogadom mást nem tehetek. Mind érzelmileg mind a férfiasságom terén is kevés lennék én egy nőnek.
Ha megérted, hogy ő is csak egy ember, ugyanolyan érzésekkel és fontos számodra, akkor nyitni tudsz felé és nem magadat nézed, nem magadat helyezed előtérbe.
Mindenki vágyik a szeretetre, törődésre, figyelemre, nemre való tekintet nélkül. Nem várhatjuk el, hogy minket szeressenek, ha önmagunkat sem szeretjük. Ha önmagunkat nem szeretjük, akkor szeretetet sem tudunk adni. Csak panaszkodunk és szánalmat ébresztünk, míg a másikkal nem is törődünk és ez nem vezet sehová.
Sok fiatal lány is úgy érez, ahogyan te és így még párkapcsolatra nem alkalmas, mert önmagával többet foglalkozik, törődik, mindig visszaigazolásra vár. Ez inkább teher a partnernek és a kezdeti érzelmi kötődést is képes megszüntetni.
Rosszul gondolod. Ne te döntsd el, hogy mi elég egy nőnek, mert nem tudhatod!
Ismerkedj, beszélgess a nőkkel fesztelenül. Ne sokat beszélj csak magadról, inkább beszéltess. Figyeld a reakciót és arra reagálj. Mit számít, hogy mit gondolnak! Ne félj a kudarcoktól, mert azok is kellenek! Majd leszűröd a tapasztalatokat és továbblépsz.
Olvass, művelődj, járj könyvtárba, moziba, társaságba stb. Legyenek igényeid, elvárásaid magaddal szemben és akkor másokkal szemben is meg tudod fogalmazni az elvárásaidat. Ne csak csapódj valahova, valakihez.
hihhi
Inkább te mondd meg a nevedet mert nincsen rólam fénykép
Szia!
Akár Facebookon keresztül is vagy ahogy neked megfelel :).
Okés hogy vagy fent?
Oh köszönöm. Hogyan érhetlek el? vagy hol tudnánk beszélgetni?
Szia!
Én is nagyon szívesen beszélgetek veled.