Szia, természetesen tisztában vagyok azzal, hogy csak szakember állíthat fel diagnózist, én meg sem próbálkozom ezért nem is állítom ezt. Csupán ugyanazokat a viselkedési panelokat tapasztaltam amiről utólag olvastam. Sosem volt még kapcsolatom borderline-gyanús lánnyal, ezért sem értettem sokáig a reakcióit, mígnem teljesen véletlenül találtam rá erre a fórumra. Itt ért a felismerés, hogy ezeknek a történeteknek “mi voltunk” a főszereplői.

Amit az elején írsz – “nem fontos, elintézem” – az velem / velünk is megtörtént. Számomra örömet okoz az, ha adhatok annak akit szeretek. Beugrani egy patikába és gyógyszert vinni Neki ha fáj a feje, adni egy kis pénzt a kedvenc zenekara koncertjére, stb. Szerintem ez egy normális emberi dolog. Furcsa volt, hogy szinte mindig hárított, de láttam Rajta például mennyire jólesett Neki ha elkészítettem / rendeltem és vittem Neki valami ebédet / vacsorát. Nem volt világos ez a kettősség. Elvittem párszor vásárolni, nagyon örült – és én is – amiket kapott, de ezeket a bevásárlásokat is hosszas győzködés előzte meg a részemről. Nem napi rendszerességgel történt és nem ezzel akartam imponálni vagy megtartani természetesen, nem vártam hálát ezért, korábbi kapcsolataimban mindezek természetes viszontreakciókat eredményeztek a lányoktól, nem estem túlzásba sem. Ritkán kért, de mindig éreztem Rajta, hogy szeretne kérni. “Nekem erre nincs pénzem” és az ehhez hasonló mondat sokszor elhangzott a Részéről. Ráutalás történt Tőle, de mindezt mindig úgy, hogy éledjen fel bennem az “adni vágyás” ösztöne, amit ha szeretek valakit nem nehéz bennem feléleszteni. Sajnálatra méltó mondatok hangoztak el – milyen nehéz és viharos a kapcsolata az anyukájával, a munkahelyén cseszegetik, nincs pénze, nem adta vissza a kártyáját a bankautomata stb stb – . Erre szerintem gyorsan ráérzett. Soha, de tényleg soha nem hoztam fel ezt, a legszomorúbb és legdühösebb pillanataimban sem “vágtam a fejéhez”, csak nem értettem miért viselkedik valaki sokszor ilyen kegyetlenül hidegen azzal, aki a “tenyerén hordozza”. Ergo 100%-ban az első bekezdésben írtakat tapasztaltam.

Az is igaz Vele kapcsolatban, hogy bárkinek cinikusan “beszól” ha úgy érzi nem úgy történik valami ahogy elképzeli vagy esetleg “beszólnak” Neki. Eleinte folyamatosan kaptam az “unatkozom” üzeneteket ami számomra furcsa volt. 24 éves és állandóan unatkozik? Szintén ez elején elhalmozott az üzeneteivel, aztán mint akit elvágtak fél év után megszűnt ez is. Amikor rákérdeztem azt mondta ne agyaljak, “semmi sem változott és egyébként sem akar magyarázkodni”. Ja, csak nem beszélünk, hideg, cinikus és indulatos velem, nincs köztünk testiség. Amit szintén nem értettem, hogy az esetek nagy részében Neki elég volt ha a kocsiban szexelünk, mert nincs annyi ideje, hogy eljöjjön hozzám és normális körülmények között legyünk együtt. Ilyenkor tényleg hívta az édesanyja, hogy hol van már?

Rendszeres a hétvégi alpári részegségig való ivászata. Soha nem hívott, hogy szórakozzunk együtt. Ma már értem miért, gondolom a szexuális kilengései miatt, de erre nincs tippem. Amikor elutazik a kedvenc zenekara koncertjeire szinte sosem mondta, hogy vigyem el. Párszor elvittem, hogy legalább addig együtt töltsük az időnket, de hosszas győzködés előzte ezt meg. “Már lebeszéltem egy ismerősömmel”, mondta ilyenkor ha megemlítettem a segítségemet. Inkább – állítása szerint – fizette, hogy elvigyék. Sosem kértem pénzt a fuvarért természetesen mégha az ország másik végén is volt az, ha sosincs pénze miért nem engem kért meg alapban? A koncertek végére mindig tök’ részeg lesz. Sokszor tényleg a gyerekkori barátja és annak barátnője vitte el kocsival a koncertekre. Néha rákérdeztem, de nem kaptam logikus érvelést a miértekre. Miért tudta megoldani napi szinten a barátnőjével való találkozást, velem meg csak nagyon ritkán? Amikor “kiborultam” és megpróbáltam racionálisan megértetni Vele mi a bajom igazat adott, úgy tűnt mint aki bűnbánó és érti, majd kezdődött a mókuskerék elölről. Amikor van kedve a munkahelyén dolgozni akkor öröm nézni ahogy dolgozik – ebből van kevesebb -, az esetek nagy többségében unatkozik, nem csinál semmit, nem érdekli és bosszantja ha a kollégák szólnak mindezért. Ilyenkor agresszív lesz és bárkit képes lenne megütni. Az előző helyén volt is tettlegesség emiatt a Részéről. Fiatalabb korában több verekedése és rendőrségi ügye is volt. Párszor a detoxikálóban ébredt. Szörnyű leírni is ha látnád – elfogultság nélkül – mennyire szép az illető. Amikor azt mondta nincs köztünk semmi és csajozzak nyugodtan csak ne előtte tegyem, akkor pislogtam mint hal a szatyorban. Az elhidegülése után próbáltam féltékennyé tenni – ez elején borzasztóan féltékeny volt -, ilyenkor cinikus lett és úgy csinált mint akit hidegen hagy. Semmi másra nem voltam ilyenkor kíváncsi, csak arra mit reagál. Nem tudom mit érzett olyankor, látszólag semmit. “Csináld csak”, mondta. Máskor meg közölte – szintén nem voltunk együtt szerinte -, hogy mennyire rosszul esett Neki ahogy egymásra néztünk egy másik lánnyal. “Nem kérlek számon de tényleg lefeküdtél XY-nal ?”- kérdezte néha. Nem mindegy Neki, ha nincs köztünk semmi és nem szeret? Egyébként nem volt Mellette senkim.

3 gyerekkori barátja van – 1 lány és 2 fiú -, akikkel gyakorlatilag a közös nevező az alkohol. Az egyik barátja mondta, hogy már régen járna a lánnyal, ha “nem ment volna át rajta” ennyi férfi. Ezt is persze utólag tudtam meg. Velük sosem veszett össze, sok időt töltenek együtt, kedvelik egymást. Mindenkit utál aki “elveszi” Tőle a barátnőjét illetve azt az időt amit Vele tölthetne. A barátnője vőlegényét, a barátnője unokatestvérét, szóval mindenkit aki a barátnője idejét “rabolja”. Az önzősége határtalan. Sokat fáj a feje, a háta, a gyomra. Sokszor van hányingere, azt mondja sok a sava. Valószínűleg a másnaposság is szerepet játszik ilyenkor. “A hétvégeken alkoholista vagyok”, vallja be. Nem csak a hétvégén sajnos.

Ami igazából rosszul esik az a manipulációja. Tisztában van azzal, hogy lelkileg és testileg is mekkora hatással van rám. Amikor kerülöm, nem írok Neki, nem beszélek Vele akkor addig “dolgozik” az ügyön – “attól mert nem vagyunk együtt még beszélhetünk”, hozzám ér, úgy néz rám ahogy kell stb -, amíg megint elveszítem a fejem, de ilyenkor jéghidegen közli, hogy nem tudja rávenni Magát a szexre velem. Eleinte az értetlenség jeleit látom Rajta amiért kerülöm, utána a dühöt, aztán a ciniznust majd jön a közeledése mintha mi sem történt volna. Ezek az őrületek ciklikusan ismétlődtek. Aztán hétvégén – ezt is konkrétan tudom – a buliból tök’ részegen elviszi valaki. Majdnem mindig más. Ezt nem tudtam sokáig összetenni. Mással simán lefekszik, engem meg nem akar ha oda kerülne a sor. Tudom nagyképűen hangzik és tényleg nem ömlengek magamról, de nem nézek ki rosszul, sportolok, nem iszom, nincs több nő az életemben, megvan mindenem, nincsenek adósságaim, rendezett az életem és a környezetem, nem vagyok rossz társaság, rengeteg helyre eljutottam a világban, vannak barátaim, nem vagyok egy kiállhatatlan alak, felsővezető beosztásban dolgozom egy komoly cégnél, külföldön is sokat dolgoztam kiküldetésben a cégtől, mindig jól néztek ki a barátnőim.

Vittem volna a világon mindenhova, a ” szüleinek nem tudna mit mondani” szöveggel leszerelt. Hogy mi van? Miért kell egy 24 éves Nőnek a szüleinél kimagyarázni azt, hogy miért utazik el egy férfival aki “udvarol” Neki? Ehelyett ahogy említettem egy gusztustalan kocsmában a hétvégeken alpári módon leissza Magát és egy aktusra elmegy valakivel.

A munkahellyel kapcsolatosan amit írtál mintha Őt hallanám: “a sok idióta kiborít”. Csak mert elvárják a munkát és nem hajtják “halálra”? Nem tudom hanyadik munkahelye volt már 24 évesen.

Hidd el ahogy fent említettem próbáltam “távolságot” tartani és semmiféle érzelmet nem mutatva segíteni. Akár anyagilag, akár egyéb formában. De mindig addig manipulál – tisztában van vele,hogy elég ha hozzám ér -, amíg ismét szeretném legalább egy ölelés erejéig. Ilyenkor jön a hidegzuhany, “nem kellesz”. A vicc az egészben, hogy látom mennyi Nőnek kellenék, de egyszerűen – eddig legalábbis – nem kellett más. Milyen perverz dolog ez, ha így játszik valaki egy olyan valakivel, aki korrekt Hozzá? Ezt konkrétan miért csinálja?

Ahogy említettem az édesanyja is ilyen. Iszik, néha szándékosan a kóma közelébe kerül mert leesik a vércukorszintje – nem eszik szándékosan szénhidrátot időközönként – ezzel is “terrorizálja” a környezetét az anyukája. Viharos az a kapcsolata is persze amin nem csodálkozom. A lány sorolta kikről tud akikkel mostanság lefeküdt az édesanyja. Az illető lány ilyenkor nem veszi észre, hogy gyakorlatilag pont úgy él mint az édesanyja? Édesapja inkább külföldre menekült dolgozni.

Magamat sem értem, hogy az elhidegülésétől – vagy nem tudom mi történt akkor – számítva miért vártam még fél évet? Ez nem én vagyok. Nagyon-nagyon hasznos volt a kommented. Sok mindent megértettem, de ha van kedved és időd azt nagyon megköszönöm. Nem akarok az idők végezetéig erről beszélni, lezártam magamban. Csak szeretem érteni a miérteket. Igazából egy viszonylag racionálisan ebben élő ember válaszaira vagyok / voltam kíváncsi. Hálás vagyok Neked ezért és azért is, ha megemlítesz még pár személyes és publikus dolgot.

Elnézést ha hosszú voltam, csak szeretném teljesen megérteni mi-miért történt és ezáltal lezárni. Ennek az analógiának a megértésében kérem a segítséget, nem vennék sok időt igénybe. Érdekel a személyes kognitív vélemény.

Köszönöm