A mai nap szépen indult. Gyönyörű napsütés, és én ismét éreztem, hogy a nap drága sugarai, gyógyító hatással vannak Rám…Jó is volt, mert ma kikapcsolodunk. Rokonoknál ebéd….
Hazafelé keresztülmentünk, azon a városon, ahol anno dolgoztam. Máskor is így volt.Aztán a szüleim azt mondták, hogy fagyit akarnak enni. Én meg nem. Abba a cukrászdába azóta sem tettem be a lábam. Felszakadt egy régi emlék. Tisztán emlékszem arra a napra, amikor a főnököm a frissen vasalt öltöny nadrágjában, és hófehér ingjéban, és nyakkendőjében megjelent az irodában. Átlátszó műanyag zacskóban, egy pohár volt. Fagyival. Gyümölcsös volt….Annyira örültem neki, hogy milyen figyelmes…Ahogy a kocsiban ültem, eszembe jutott mindez, és könny csorgott végig az arcomon…
Nafényes idő volt akkor is..Meleg…Sokat dolgoztam..Ő így hálálta meg….Mert hétvégén is ugy-e…Sok a munka…Én bemegyek….Miért?!Most miért nem tudok már túl lenni rajta???Hát már 8 hónapja!!Hát már elegem van!!
Aznap amikor megtudtam, hogy nincs többé…Vége annak amit szerettem, amiben hittem…Soha életemben nem sírtam úgy, és soha életemben, nem gondoltam annyira rosszra akkor, amit kívánok neki…Isten bocsássa meg…..
Most is sírtam….Anyám pedig átölelt, és azt mondta, hogy már nem is tudja, hogy mi lesz Velem…Én már azt hittem, hogy sokkal jobb lesz, hogy oly szépen haladok….Mi történt?!!??Ti tudjátok? Mit kéne tennem???
Megoszthatod, mi itt vagyunk. Kitartást!
Köszönöm Neked is:)Igyekszem persze, de most is végigfolyt a könny az arcomon, és belülről összeroppant valami….Igen, az én vállamat nyomja, és nekem kell kimásznom a gödörből, és ahogy Neked is….Azért jó, hogy megoszthatom a sorstársaimmal ezt…
Te erős vagy, annak ismertelek meg az írásaid alapján, hogy nem vagy egy amolyan gyenge hajtás. Nyugalom és türelem. Valami okosat kellene mondanom, de olyan műnek hat, ha csak annyit mondok, hogy fel kell állni és továbblépni. Nekem is van mit elfelejtenem, vagyis kit, de ez az én problémám, az pedig, sajnos, a Te válladat nyomja, de nyugi, sokan vannak veled.
Nem, jaj, dehogy nem. Csak ahogy “elküldtek”..és nem ő mondta meg..Ezt a munkát meg én nagyon szerettem….
Akkor nem szerelmi bána munak elvsztés Nehéz ez is, Azüóta dolgozol máshol?
Jah,és könny könny szökik szemembe, és valami szorít legbelülről….Remélem, hogy egyszer elfelejtem…..Jó tett helyébe, jót ne várjál…Ezt meg kellett volna tanulnom..már régen..
Köszönöm szépen a hozzászólásokat!:) Persze, igen, felejteni..amiért harcolsz, és küzdesz….Aztán visszakézből kapsz egy olyat, hogy a “füled is belecseng”….
A fönököm tisztelt, és tényleg azt mondta:”Kiváló munkaerő!”…Aztán meg miért? Aztán meg,hogy? Miért nem merte Ő meg mondani? Miért? Miért?!
Jó társaság? Szigorú, de jó fej volt, velem….komolyan mondom…
Csak aztán ami még utána jött, aztán ami még utána…:((nem, nem vett fel senkit a helyemre…nah, akkor még az is betette volna a kaput….
Gigi Bocs de nekem sem egyértelmű Fekejteni nagyon de nagyon nehéz,Nekem pl. fel kellene dolgozni ami történt de ezt könnyű mondani Remélem sikerül neked !
Gigi !
Tisztelted a főnököd, barát volt, jó társaság ?
Vett fel valakit a helyedre ?