Üdvözöllek titeket!

Először is van egy jó, meg sajnos sok rossz hírem. Én a jóval kezdeném, ha megengeditek.

Szóval hétfőn apa hazavitt, ahogy ígérte. nagyon örültem neki, mert már rég aludtam az ágyacskámban. Nagyon jó volt otthon.

Na igen. Itt jön a rossz hÍr. Csak volt nagyon jó, mert szerdán már nagyon gyorsan vettem a levegőt, és már nem nagyon akartam enni sem. Apa tudta hogy nincs valami rendben, és felhÍvta doktornénimet. Ő azt mondta, hogy csütörtökön menjünk be, és megvizsgál. Elvitt apa meg any vérvételre, és röntgenre, és ezeket az eredményeket látva, doktornénim azt mondta, itt kell maradnom. A  lelkem kisírtam a vérvételen, mert a fejemet szúrták, a röntgenen is sírtam, hátha megsajnálnak, és haza küldenek. de nem így lett. Ehhez képest az intenzívosztályon fekszem, és nagyon el vagyok keseredve. Lehet hogy lélegeztetni is fognak. Nem tudom mikor lesz már vége ennek az egésznek, de én nagyon szeretnék meggógyulni. Ha tudtok eg jó génsebészt, szóljatok! Na jó csak vicceltem, mert mindenki tudja /ha más nem mostmár/ hogy ezt nem tudják még meggyógyítani. Talán majd egyszer.

Ráadásul hiába telefonált a betegfelvételre doktornénim, közel egy órát vártunk, mikor jött a doktorbácsi, aki operált, és elintézte hogy sorrakerüljek. Lehet hogy még azóta is ott dekkolnánk. Jó kis sürgősségi sorrend mi? Ráadásul apa volt szerdán a háziorvosomnál, egy csomó gyógyszert kiíratni, és sokáig bent volt. Számolták az adagolást, meg írták a közgyógyhoz a papíromat. Amikor kilépett az ajtón, 4-5 ember nagyon sérelmezte, hogy sokáig volt. Hiába mondta doktorbácsi nekik hogy ebben nem lehet hibázni, mintha nem is mondott volna semmit. Apa ezt megelégelte, és mondta hogy be lehet fejezni, mert ő örülne a legjobban, ha nem kellene oda menni, mertkvázi a halálos ítéletemet vitte zárójelentésen. Egy néninek az volt a válasza, hogy ők is kis gyerekkel várnak, mert van egy kis hőemelkedése. Egy másik azt mondta, hogy nem érdekli, mert neki már ott kellene lenni a munkahelyen. Apa nem szólt semmit, csak átvitt értelemben elnézést kért mindenkitől, hogy várniuk kellett. Pedig apa nem ilyen. Ha ne lenne ilyen megtört, biztos hogy még ők kértek volna elnézést, ha értitek mire gondolok. Na szóval vannak az embereknek problémái. Borzasztó. Bezzeg ha az ő gyermekük lenne így, még az ablakon is bemásznának.

Úgyhogy ez a helyzet. Apa megígérte,, hogy az ünnepet velem tölti itt a szobában. Anya meg otthon a testvéremmel. Szép kis húsvétunk lesz. De remélem a következő nem ilyen lesz. /ha lesz következő/

Én azon leszek hogy legyen. Puszilok mindenkit, majd még írok