Sok minden valtozott korulottem,az elmult 3evben. Mondhatnam azt,hogy a csucsrol,egyre jobban le es le sullyedtem. Tundermese volt minden,pont.mint a filmekben:) Nepszeruseg,odaado szulok,mindent amire vagytam,megkaptam. Aztan jott egy szerelem,ami kudarcba fulladt, s itt mindennek vege…otthagytam az egyetemet,tobbszor probalkoztam ongyilkosaggal,de sikertelenul,talan mert igazan sose vtam elhatarozott. Elveszitettem a barataimat,mindenki elfordult tolem,duhrohamaim vannak,magamba orditok,s ha meg valtoztathatnek is a helyzeten,nem akarok,azt hiszem,szerintem megorultem. Csaladom csalodott bennem. Minden egyes nap elem szurke eletemet,magamba,egyes egyedul. Barki aki segiteni szeretne,mindenkiben a rosszat latom. Egesz nap sirok,szomoru vagyok,ritkan dobnak fel dolgok,mindenkivel veszekedek,kirekesztett lettem. Annyira ingadozo a lelki allapotom,hogy mar lassan erzem becsavarodok. Keptelen vagyok donteseket hozni,keptelen vagyok tovabb lepni. Nem tudom a kiutat,csak azt,hogy meg akarok halni.Orvosnal meg nem voltam,csaladom nem tartja sulyosnak a helyzetet. Depresszios vagyok? vagy csak nem tudom feldolgozni a valtozast.
Nem tudom. Depresszióba estem…
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
szia kitty!
Megértem az érzéseidet,te nem vagy meg kattanva,csaak úgy érzed, ezen a krízisen kell át lépned sikeresen,érdemes az okát megkeresni,honnan származik a probléma gyökere…….sikerűlni fog:)
Egyértelműen megkattantál – és “súlyos a helyzeted”. Ha nem jössz rá, hogy mi ment el az agyadban (megfelelő szintű kutatás után), és hogyan tudod helyrepattintani azt: akkor irány a doki! (Ez nem kis lelkizős téma: merő biokémia és biofizika! Ezen a szinten okoskodjál! A többi csak tünet…)
Szia Kitty!
Kérdés, hogy az életedet saját magad alarod irányítani, vagy mindentől rettegve a világ elől elbujva, szemlesütve élni.Problémád lelki eredetű és el is lehet engedni, persze ehhez élned kell akarni.Az ögyilkosságot soha nem a lélek akarja,hiszen a lélek a tapasztalatok megszerzése és a fejlődés miatt születik le a Földre.Sajnos a testhez kapunk egy elmét, amit hagyunk, hogy ráüljön lelkünkre és ami megpróbál zavart kelteni és uralkodni a lelkünkön.E- miatt érezhetünk félelmet a többi ember között, és miatta sütjük le társaságban a szemünket.Az elme az ami meggátolja, hogy szeressük és elfogadjuk saját magunkat( ami nélkül mások elfogadása sem megy).És szintén az elme az ami öngyilkossági gondolatokat szül. De van egy jó hírem, ha mered vállalni az életet és önmagad szeretetét többé nem fogsz pánikolni és menekülni az élet elöl.
Ha úgy érzed, hogy mered vállalni Önmagad szeretetét egy magasabb rezgésszinten szeretnél élni, természetes módon elengedve problémádatszívesen segítek benne.
Tóth László met.pszichoterapeta- speciális tanácsadó (lelki segítő)
E-mail címem:laszlo.thot@freemail.hu
Msn címem ugyanez
szia,
én is voltam ilyen stádiumban, hogy féltem nehogy elrontsak valamit, mert akkor nem fogadnak el, kiröhögnek…stb. De hát ők is emberek, ők is bénáznak. Mindenkiben több személyiség lakik (ésszerű határokon belül) és sok tényező befolyásolja melyik van előtérben. Keresd meg magadban az egyensúlyt a gyönyörű és a dühöngő között, legyél a középút, de ha nem megy, akkor is fogadd el magad. Ne légy beképzelt, de légy magabiztos. Engedd ki a gőzt, de ne bánts másokat, vagy ha igen tudj bocsánatot kérni. Nem fog elsőre menni, majd, egyszer. Ja! és mi a normális?
Szia Kitty
Írtam a relaxáció depresszió címre.
Koszonom mindenkinek a tamogatast
Neha ugy erzem,hogy tulreagalom a dolgokat,jon egy nap,amikor picit jobban erzem magam,s azt erzem,h talan nincs gond. Aztan jon megint 1het,amikor a siras kornyekez…. aztan jon a “sotet” nap,amikor a furdobe a foldon kinyulok,s gndolkodom,sirok. Nem tudom,hol rontottam el. Azt is olvastam,hogy vannak olyan emberek,akik nehezen viselik a valtozast. En az a fajta leanyzo vagyok,aki ha vegigmegy az utcan,lesuti a fejet,aki ha a kasszahoz er egy bevasarlokozpontban,attol retteg,hogy van-e nala eleg penz,es vajon itt van-e a penz,akkor is,ha csak egy parfumot vettem. Hivatalos helyen pedig majdnem elajulok… Viszont van olyan nap,amikor gyonyorunek erzem magam,s van olyan,h duhrohamomban szetszedem a szekrenyt. Mintha ket ember lakozna bennem…. tudom,hogy ez nem normalis 
Drága, Hellokitty!!
Azt hiszem, az utolsó sorodban van a lényeg!!!
Depi vagy, de nagyon súlyosan! Olyan szinten mondasz az életednek NEMET!, hogy az már borzasztó!
Szomorú, hogy a családod, ezt nem akarja észre-, és tudomásul vanni.
Tessék doki segítségét kérni, és legyél felnőtt, és vedd a kezedbe a sorsod, életed.
Nagyon drukkolok!!!!!
Kedves hellokitty,
csatlakozom elöttem szóló Gabóhoz, valóban kéne egy pszichológus, hogy legyen aki meghallgat. Meg kéne találni azt a pontot, ahol elcsúszott minden. Valóban a szerelmi kudarc volt? Ennyire befolyásolja a többi kapcsolatodat? Kevesebbnek érzed magad miatta? Megértem, hogy magányosnak érzed magad, de azok akik elfordulnak a bajban nem igazi barátok. Itt sok embernek segít, ha leírja a gondolatait, már az is jó dolog, ha magadnak írod, hogy tisztábban láss.
Kedves hellokitty!
Én úgy látom, hogy súlyos az, amit megélsz, hiszen a korábbi normális életedet ellehetetleníti a mostani állapotod… Azt javasolnám Neked, hogy a családfelállítást próbáld ki (Hellinger-terápia), mert ez a módszer gyönyörűen feltárja, megmutatja Neked, hogy valójában miért érzed Magad így. Ott konkrét képet kapsz és rögtön megoldást is, nem kell sötétben tapogatóznod tovább és megmagyarázhatatlan fájdalmaktól szenvedned. Hidd el, nagyon jól működik, a saját bőrömön tapasztaltam
Üdvözlettel:
Hófehér
http://www.tejutfenye.hu
Szia!
Nem őrültél meg, csak nehezen tudsz túllépni szerelmi kudarcodon. Öngyilkossági kísérleted volt, és családod nem látja súlyosnak a helyzetedet? Ez szerintem őket minősíti. Egy pszichológushoz mindenképp jó lenne, ha elmennél. Szívesen levelezek veled privát, ha gondolod.