Pánik roham, pánikbetegség, ájulstól való félelem

Téma címkék:
2011.06.05. 15:04

Jó hirrel kezdeném,jobban vagyok! de elö elö jön a pánik összeeséstől valo félelem,vmint beszükült tudat állapot a “fontos” helyeken, pl.üzletekben a pénztárnál,buszmegba várakozás nál,nem hittem volna ,hogy nálam kialakulhat ilyesmi ,,de ezt senkinek sem kivánom csak azoknak akiket utálok tiszta szivből még talán azoknak sem!Szerintem gyogyultnak lenni 100%-ig nem lehet,de v.mennyire javulás beállhat amiben szerintem  a   BIZTOS PONTOK SEGITHETNEK életünkben(munkahely,család,barátok,lakás) de amugy a szorongásos depresszionál pániknál sokkal jobb a halál mert ugye a PÁNIK beteg élete egy “LEBÉNULT” élet.lehet elsőre nemtaláló de aki átélte az tudja!mindenkinek alegjobbat

#6445 dviky hozzászólása: 2011.06.28. 19:22

Bocsi, elfelejtettem! Voltam jógán és ajánlom minden Társamnak! Már a második alkalom után tanulom a lazulás technikáját és jobban megy, mint valaha :) ( az izomlázról nem is beszélve :D

#6444 dviky hozzászólása: 2011.06.28. 19:20

Kedves Sziporka és Társaim!

Ma láttam a tv-ben egy műsort, amiben hasonló helyzetű emberekről volt szó. Minden nemű gyógymód, amit kipróbáltak egy szálon futott: NÉZZ SZEMBE A FÉLELMEIDDEL és tudd nem lehet bajod, mert nem tud legyőzni! Jobbak vagyunk és ez nem kétség. Nem a telefonod ment meg, hanem TE magad! Egy ismerősöm azt mondta, neki is volt szülés után ilyen baja, azt mondta ez sosem múlik el csak megtanuljuk kezelni! Félig igaz is! Tényleg el kell hinni, hogy URA vagy Önmagadnak és a gondolataidnak és ha mégsem így érzed, akkor sem lesz semmi bajod! El fog múlni, mert ez csak egy érzés és nem engedheted hogy elhatalmasodjon rajtad, mert sokkal fontosabb és gyönyörűbb dolgok vannak az életben, ami még Ránk vár! Amiben nem értek egyet, az az hogy nem múlik el. Hiszem, hogy ez nem igaz! Ez egy állapot, ami lehet nem gyógyul, de nem is kell, hogy gyógyúljon, mert nem betegség, hanem érzés! Tehát Kedves Sziporka, ha valakit nem érsz el, nézz szembe vele és mosolyogj rajta! Rajtad múlik és nem egy nyomoronc telefontársaságon vagy telefonon! Nézz magadra és higgy benne, hogy jó vagy és meg fogod oldani magadtól is! Remélem menni fog és rájössz, hogy jobb vagy mint gondolnád! :))) Látom amit írtál és írhatsz nyugodtan. Ha kihagytam egy-két betűt bocsi, de vacakol a gépem! Szép, Erős és Boldog napot Mindenkinek!

#6443 atlantiszi hozzászólása: 2011.06.28. 18:50

Kedves Sziporka!

 

Csak magadtól függsz, az Önmagad szeretetének tudása és elsajátítása egy egyszerű gyakorlattal a nyugalom szigete is lehet: A pánikod alacsonyabb rezgésszinten jön elő, ahol a félelmek szorongások lakoznak. A test -lélek-szellem egységében a félelmeink feloldódnak, a függés, a ragaszkodás a félelmeinkből fakad.Ha egy garantált megoldást keresel olvasd előző írásomat.

Szép napot!

 

 

#6442 sziporka hozzászólása: 2011.06.28. 17:33

Szia dviky!

Én új vagyok itt és pánikbeteg. Igazából a  hozzászólásodra szerettem volna reagálni, de nem tudtam hol kell, mert sok mindenben hasonlít az enyémhez a történet.Nem tudom látni fogod-e amit írok, de nem tudtam hova kell írni.Szóval ez a telefonálás dolog fogott meg, hogy mikor rosszul voltál felhívtál valakit. Ez nálam is működik, de annyira elhatalmasodott már, hogyha tudom hogy nem tudok telefonálni vagy az illető nem elérhető, már attól rosszul leszek. Nem tudom ezen hogy lehet túllépni, de borzasztó mástól függni. Mert annyira félek a rohamtól, hogy még mielőtt elhatalmasodik telefonálok, de már a telefonom nélkül nem létezem. Nálad ez előnyére vált, ha nem reágáltak, nekem hátrányára.Nagyon nehéz eset vagyok tudom, de gondoltam ezt leírom. Hátha van valakinek ötlete mit csináljak. Köszi

 

#6441 atlantiszi hozzászólása: 2011.06.10. 08:27

Kedves Viki!

Van megoldás a problémádra, tulajdonképpen jó helyen is keresel , a pozitív gondolkodás sok mindenben segít, de nem elég . A lelki dolgokat fel is kell tárni és el is kell engedni,ezt sajnos kevés helyen teszik. Az emberek többsége az elméjét használja a lélek hátraszorításával és hagyja ,hogy eluralkodjon felette. A napi meditáció és a test-lélek-szellem megtisztítása segít úrrá lenni az elme problémáin,magasabb rezgésszinten  a pánik már nem ltud hatalmába keríteni, hiszen az elmédet megtanulhatod kezelni.

Ha érdekel egy könnyen megtanulható hasznos technika a pánik elengedésére, mindenféle gyógyszeres kezelés nélkül keress a : laszlo.thot@freemail.hu -e-mail címen. A “helyzeted”  egy feladat,amit ha megoldasz példáddal másokon is segíthetsz

és nem utolsó sorban kisgyermekeddel is nyugodtabb körülmények között tudsz foglalkozni.

Szeretettel: Tóth László (lelki segítő)

metafizikai pszickoterapeuta- speciális tanácsadó

#6440 dviky hozzászólása: 2011.06.07. 11:29

Sziasztok!

Még sosem írtam, csak olvasgatom, hátha találok vmi megoldást az én helyzetemre is. Átérzem sajnos a helyzetet. 1 éves kicsimmel vagyok itthon és 2 hónapja jött elő ez az állapot! Szándékosan nem “betegségnek” írom! Jártam kineziológusnál, pszichológusnál és még 2-3 másik helyen, de semmi. Oktalanul jönnek rám a rosszullétek, egyik pillanatról a másikra. A rosszullétek különböző formája! Ájulástól hányásig, hasmenéstől a magas vérnyomásig, a megőrülés gondolatától a félelem legfurább verziójáig! Nem kívánom még az ellenségeimnek sem! SOHA! Amit érzek, hogy jót tesz, a pozitív gondolkodás, és amit az előbb olvastam: “Nem tudom miért, de azt gondoltam, ha kiakar alakulni, akkor alakuljon, jöjjön aminek jönnie kell” Ez szerintem a legfontosabb gondolat! Gyere, te mocsok! Próbálkozzál! Nem győzöl le. Egyik nap délelőtt jött elő! A kicsi a szobában, játszottunk, és akkor jött, elkezdtem sírni (egyébként ez is egy jó dolog)! Kimentem az előszobába és azt mondtam a tükör előtt állva: GYERE! Nem tehetsz semmit, mert nekem feladatom van és a gyerekem, a családom a legfontosabb a világon és egy ilyen állapot nem fér bele az életünkbe, a boldogságunkba! Jót tett! Lehet, hogy most nevettek rajtam, de azt gondolom bármi a javulás és a roham leküzdésének oka, a lényeg az hogy múljon el és végre teljes életet élhessünk és örüljük annak ami adatott! Próbáltam keresni az okokat, de annyira furfangos az állapotom, hogy mindig másképp, más miatt jelentkezik! Rájöttem, hogy nem akarok turkálni, túl akarok lenni rajta! Tudom, hogy amikor az ember éppen jól van, akkor tud ilyen erővel gondolni rá, de olyankor vissza szoktam olvasni azokat a gondolatokat, amiket akkor írtam le, amikor túl voltam egy-egy rohamon. Ez is sokat segít! Soha ne gondold, hogy jobb a halál az életnél. Az embert rengeteg csoda várja, csak engedni kell, hogy jöjjön! Igazad van, abban, hogy “Lebénult”, de csak addig, amíg hagyod! Azt mondta a pszichológusom, hogy ez a dolog furfangos és mindig megkeresi a gyenge pontunkat! Ha az egyikből kiirtottad, jön a másik! Nekem ilyen volt az esti lefekvés, aztán a sötétben egyedül, aztán a lépcsőház, aztán még sorolhatnám. De el kell fogadni, hogy az életben sok minden megtörténhet, de ha tartok vagy félek valamitől és ez járja át a gondolataimat, nem marad hely és energia a jó és szép dolgok felismerésére! És mégy egy, amit mostanában hallottam! Nem egy vagy több dolog segít az életben, hanem TE MAGAD!!!! Amikor rohamom volt, nem tudtam felhívni senkit (nekem ez tett jót), vagy nem vette fel, vagy nem hívott vissza, vagy nem volt elérhető! Rájöttem azért, mert nekem kell megoldani! Egyedül nekem és az agyamnak. Voltam egy nagyon kedves ismerősömnél is kezelésen, aki azt kérdezte tőlem, hogy miért tettem ezt magammal??? Furán néztem rá, de biztos igaza van! Szeretni kell magunkat és az életet! Hátha így jobb lesz! Rosszul fogalmazok: ÍGY JOBB LESZ! :) Remélem nem írtam sok butaságot és talán találtok benne egy-két kósza ötletet, ami segíthet!

Kívánok mindenkinek erőt, kitartást, sok  mosolyt és jobbulást!

Viki

#6439 erzsike hozzászólása: 2011.06.07. 05:00

Szia!A pánikbetegség nem egyenlő a bénasággal!Ha ugy érzed és mondogatod lehet,hogy az is leszel.Verd ki gyorsan a fejedből.Na meg a halál gondolata…a születéseden sem gondolkodtál ugy hogy hagyd a fenébe a halált.Az erő legyen veled!Betti

#6438 19810915 hozzászólása: 2011.06.06. 20:24

Szia!

Sajnos bárkinél, bármikor kialakulhat egy depresszió, pánikbetegség…Ez benne van a pakliban. Még a legerősebb jellemű embereknél is kialakul, bár sokszor ez nem látszik.

Azt, hogy ez egy “lebénult” élet, valamint ennél a halál is jobb, ezeket a gondolatokat gyorsan kikell verni a fejedből. A lebénult életet értem, mert nem tudsz elmenni valahova anélkül, hogy ne jönne elő ez a félelem, mert mi van akkor, ha…Viszont az ehhez hasonló helyzetben lévő emberek kb. 80-85%-a nem lesz rosszul, csak a félelem miatt bénul meg ennyire. Egy kis érdekesség, amit a pszichológusomtól hallottam: tulajdonképpen így próbál meg a szervezeted megóvni, nem akar rosszat. Elmagyarázom. Mondjuk van egy hely ahol biztonságban érzed magad, pl. legyen ez az otthonod, de ha elkell hagynod, akkor előjön a félelem. Hiszen egy buszmegállóban már nem vagy biztonságban, ott bármikor rosszul lehetsz, elájulhatsz, de otthon minden rendben lenne. A tested pedig ennek megfelelően fog reagálni, mert veszélyesnek találja a helyzetet. Remélem érthetően írtam le.

Amint láthatod jártam pszichológushoz, szóval tudom miről van szó. Agórafobia címen írtam is. Viszont egy valamit nem írtam oda. Míg Te az ájulástól félsz, addig én a hányástól. Soha életemben nem esett meg velem, csak 1-szer, 9 évesen, most pedig 29 vagyok, azóta nem hánytam. Ha elkezdek émelyegni, azonnal rám tör a félelem, hogy most mi lesz. Mi lesz, ha az utcán fog rámtörni és senki nem lesz ott, aki segíthetne. Pénteken Pestre utazom, ami több mint 200 km-re van a városunktól. Vonattal. Kicsit félek, de inkább arra gondolok, hogy milyen jó lesz a hugomat látni. Szóval próbálom a dolog pozitív oldalát nézni, hogy milyen jó lesz nekem, hisz látni fogom a hugom:)

Én is végig mentem ezeken a dolgokon. Csak negatív gondolatok jártak a fejemben. Tény, hogy amikor stresszes helyzetben vagyok, valamilyen problémával állok szemben előjönnek ezek a dolgok, de el is múlnak. Ha az ember megtanulja kimondani azt ami a lelkét nyomja, feloldódnak a feszültségek, és a gondokat is könnyebben oldja meg. Tudom, mert elmondtam a gondomat, ettől pedig sokkal jobb lett. Közben azt vettem észre, hogy ezekből az esetekből tanulok, hogy valamit megakar mutatni nekem az élet. Így tapasztalok, mert ha legközelebb hasonló helyzetbe kerülök, akkor fogom tudni kezelni. Én így enyhítem a kialakuló fóbiámat.

Egyébként a minap fedeztem fel, hogy hogyan tudom elmulasztani a kialakuló fóbiámat. Egyik nap mentem az utcán és éreztem, kezd elhatamasodni bennem a félelem. Nem tudom miért, de azt gondoltam, ha kiakar alakulni, akkor alakuljon, jöjjön aminek jönnie kell. El is hatalmasodott, de ahogy jött, úgy el is múlt. Minél többet alkalmazom, annál gyorsabban elmúlnak a tünetek. Tudom lehetelenül hangzik, de nekem használ. Sokat kell gyakorolni. Ha elsőre nem megy majd menni fog másodjára. Ajánlok Neked egy könyvet: Szendi Gábor – Pánik.

Szóval fel a fejjel, és kitartás. ÉS EGY PÁNIK BETEG ÉLETE NEM LEBÉNÜLT:)

Eni

 

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close